Cserbenhagyás

A Btk. 239. § szigorú rendelkezései szerint a járművezetőnek meg kell állnia és meg kell győződnie arról, hogy szükséges-e segítség.

Ha ezt nem teszi meg, cserbenhagyásért felelhet, még akkor is, ha ő maga a vétlen fél, vagy ha valójában senki nem szorult segítségre.

Cikkünkben közérthetően bemutatjuk, mikor valósul meg a cserbenhagyás, mi a különbség a segítségnyújtás elmulasztásával szemben, és milyen következményekkel járhat a büntetőeljárás.

A szó hétköznapi értelméből kiindulva azt gondolhatnánk, hogy “cserben” akkor lehet valakit hagyni, ha például balesetet szenvedett, megsérült de mi nem segítünk neki. Büntetőjogi értelemben egészen másról van szó.

A cserbenhagyás a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 239. §-ában szereplő bűncselekmény, amelyet kizárólag a balesetben érintett járművezető követhet el.

A törvény két fő kötelezettséget ír elő egy baleset részesének: a megállást és a meggyőződést.

A „megállási kötelezettség” azt jelenti, hogy a járművet azonnal meg kell állítani, ha baleset történik.

Ezt követően a vezetőnek meg kell vizsgálnia, hogy történt-e személyi sérülés, illetve van-e valaki, aki segítségre szorul.

Az egyik leglényegesebb tudnivaló, hogy a cserbenhagyás megvalósulásához nem szükséges tényleges sérülés.

Ha a járművezető tudja, hogy baleset történt – még ha csak kisebb koccanásról is van szó –, ám nem áll meg és nem győződik meg a helyzetről, már fennáll a cserbenhagyás büntetőjogi felelősségének lehetősége.

A közlekedési baleset fogalma tágabb a hétköznapi értelemnél. Baleset minden olyan esemény vagy veszélyhelyzet:

• amely a közlekedés során történik,
  
  
• a járművezetéssel összefüggésben következik be,
  
  
• és amelynek hatókörében más személy is tartózkodik.
  
  

Fontos, hogy nem kell feltétlenül sérülésnek vagy anyagi kárnak bekövetkeznie.

Elég, ha a jármű például tárgyakkal ütközik, és a környéken más személyek is vannak.

Ha fennáll a lehetősége, hogy valaki megsérülhetett, a vezetőnek mindenképpen meg kell állnia és meg kell győződnie a helyzetről.

A cserbenhagyás alanyát illetően a törvény kifejezetten a jármű vezetőjét nevezi meg tettesként. Ide tartozik:

• A balesetet okozó sofőr,

• A baleset kialakulásában közreható járművezető,

• A vétlen, de a balesetben érintett vezető is.

Utas vagy gyalogos tehát nem vonható felelősségre cserbenhagyásért, hiszen a jogszabály a balesetben részes jármű vezetőjének rója fel a megállási és meggyőződési kötelezettséget.

Még ha valaki például csak az utolsó pillanatban rántja el a kormányt, és úgy kerüli el a közvetlen ütközést, de a helyzetből baleset adódik, akkor is érintett lehet, és köteles helyben meggyőződni arról, történt-e személyi sérülés.

A köznyelv gyakran szinonimaként használja ezt a két fogalmat, pedig a jogszabályok egyértelműen elkülönítik őket:

• Cserbenhagyás: akkor valósul meg, ha a sofőr nem áll meg, és nem ellenőrzi, hogy kell-e segítséget nyújtania. Itt nem számít, ténylegesen volt-e sérült.

• Segítségnyújtás elmulasztása: csak akkor fordul elő, ha tényleg sérülés történt, és a sofőr – bár tudja vagy tudnia kellett volna – mégsem nyújt segítséget.

Ha kiderül, hogy valakinek valóban szüksége lett volna orvosi ellátásra, és a sofőr ezt tudva elhajt, akkor az sokkal súlyosabban minősülő bűncselekmény, és már a segítségnyújtás elmulasztásáról beszélünk.

Ha viszont tényleges sérült nincs, a balesetnél mégis továbbhajt a járművezető, akkor „csupán” cserbenhagyásért vonható felelősségre.

A KRESZ 58. §-a megállási, meggyőződési és segítségnyújtási kötelezettséget ír elő a balesettel érintett járművek vezetői számára.

• Megállási kötelezettség elmulasztása
  A törvény világosan kimondja, hogy a sofőrnek azonnal meg kell állnia a baleset bekövetkezése után. Ha ezt a kötelezettségét szándékosan megszegi, és továbbhajt, már megvalósulhat a bűncselekmény.
• Meggyőződési kötelezettség elmulasztása
  Előfordulhat, hogy a vezető ugyan megáll, de nem győződik meg arról, hogy senki sem sérült meg. Például kiszáll ugyan pár másodpercre, felméri, hogy nem látható nagyobb anyagi kár, majd elhajt anélkül, hogy alaposabban megvizsgálná a helyzetet. Ilyenkor is cserbenhagyás történhet, mert a törvény nemcsak a puszta megállást, hanem a helyzet feltérképezését is előírja.

A cserbenhagyás kizárólag szándékosan követhető el.

Ez azt jelenti, hogy a járművezetőnek tudnia kell: a jármű valamiféle eseményben, koccanásban, ütközésben érintett volt, és kötelessége lenne megállni, illetve meggyőződni.

Ha a sofőr teljes jóhiszeműséggel nincs is tudatában annak, hogy bármilyen baleset történt (például hangszigetelt kabinban, nagy zaj mellett nem érzékel egy kisebb koccanást), akkor hiányzik a tudatosság, így nem valósul meg a cserbenhagyás.

A Btk. 239. § által meghatározott cserbenhagyás alapesete vétségnek minősül, és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A bíróság ugyanakkor a körülményeket részletesen mérlegeli, így kiszabható például:

• Pénzbüntetés,

• Közérdekű munka,

• Járművezetéstől eltiltás,

• Felfüggesztett vagy letöltendő szabadságvesztés (súlyosabb esetben).

A döntést befolyásolhatja, hogy a vádlott korábban büntetve volt-e, mennyire működött együtt a nyomozó hatóságokkal, elismerte-e a felelősségét, illetve voltak-e egyéb enyhítő vagy súlyosító tényezők (például erős ittas állapot, nagyon veszélyes helyzet előidézése).

Noha a cserbenhagyásra és a közúti veszélyeztetésre (Btk. 234. §) vonatkozó tényállások eltérő elkövetési magatartást írnak le, előfordulhat, hogy a sofőr magatartása mindkét bűncselekmény gyanúját felveti.

Például, ha valaki szándékosan leszorít a sávból egy másik autóst, majd elhajt, felmerülhet közúti veszélyeztetés és akár cserbenhagyás is – de a tényleges minősítés már bírósági mérlegelés függvénye.

Amennyiben a vezetőnek a veszélyeztető szándéka már eleve elsődleges volt, előfordulhat, hogy a hangsúly a közúti veszélyeztetés bűncselekményén lesz, és nem a cserbenhagyáson.

Ugyanakkor, ha külön elkövetési körülmények teljesülnek, akár halmazat is megállapítható.

• Ne halogassa a jogi segítség kérését: Egy rosszul megfogalmazott nyilatkozat vagy elhamarkodott vallomás gyakran ronthat a helyzeten.

• Készüljön fel a rendőrségi kihallgatásra: A kihallgatás során elhangzottak meghatározóak lehetnek a büntetőeljárás későbbi szakaszában is.

• Konzultáljon tapasztalt védőügyvéddel: Egy közlekedési bűncselekményekben jártas ügyvéd felderíthet olyan körülményeket (például enyhítő tényezőket vagy a tényállás alá nem tartozó mozzanatokat), amelyek akár jelentősen csökkenthetik a várható büntetést.

A cserbenhagyás lényege, hogy minden, a balesetben érintett járművezetőnek meg kell győződnie arról, történt-e személyi sérülés vagy van-e segítségre szoruló személy.

A törvény nem enged teret annak, hogy a sofőr csak „valószínűsítse” a sértetlenséget: mindenképpen ki kell szállni és fel kell mérni a helyzetet. Ha ez elmarad, a vezető szigorú büntetőjogi felelősségre számíthat, még abban az esetben is, ha valójában senkinek nem esett bántódása.

Ezért kiemelten fontos, hogy ha Önt cserbenhagyás gyanújával idézik be, mielőbb forduljon szakemberhez.

Egy időben igénybe vett jogi tanácsadás és hatékony védelmi stratégia nagyban növeli az esélyt egy kedvezőbb kimenetelre a büntetőeljárás során.

A jelen cikk tájékoztató jellegű, nem minősül hivatalos jogi tanácsadásnak.

Ha Önt vagy hozzátartozóját cserbenhagyással gyanúsítják, mindenképpen keressen fel büntetőjogban jártas ügyvédet, aki az ügy összes körülményét figyelembe véve ad szakmai útmutatást.