Közúti baleset okozása a büntetőjogban

Egy váratlan közúti baleset nemcsak testi sérülésekkel, hanem súlyos jogi következményekkel is járhat.

A magyar Büntető Törvénykönyv a „közúti baleset okozása” bűncselekményként nevesíti azt az esetet, amikor egy járművezető a közlekedési szabályok megszegésével másnak súlyos sérülést okoz – még akkor is, ha ezt nem szándékosan teszi.

Cikkünk célja, hogy érthetően, de jogilag pontosan bemutassa ennek a bűncselekménynek a szabályozását, a lehetséges védekezési módokat és azt is, mikor érdemes ügyvédhez fordulni.

A Büntető Törvénykönyv szerint közúti baleset okozását az követi el, aki:

• Közúti közlekedés szabályait megszegése
• Gondatlan elkövetés
• Másnak legalább súlyos testi sértést okozása.

A közúti baleset okozásának egyik kulcsa a szabályszegés. Ez lehet:

• Sebességtúllépés (gyorshajtás)
  
  
• Elsőbbség meg nem adása
  
  
• Alkalmatlan állapotban való vezetés. 
• Az is közlekedési szabályszegésnek számít, ha valaki nem alkalmas a jármű vezetésére – akár fizikai, akár pszichés okból. Ez eredhet valamilyen betegségből, gyógyszer hatásából, fáradtságból, ittasságból, bódultságból is.
• A forgalmi helyzetnek nem megfelelő vezetés (pl. csúszós úton túl gyors haladás)
  
  
• Olyan járművel közlekedés, amely aktuális műszaki állapota (rossz fék, lekopott gumi…) miatt nem alkalmas arra, hogy részt vegyenek vele a közlekedésben.

A közlekedési szabályok elsősorban a KRESZ-t, ezen kívül pedig a közúti igazgatásra, a gépjárművek forgalomba helyezésére vonatkozó jogszabályokat is jelentik.

Egy közös bennük: mind olyan helyzetet teremtenek, amely jelentősen növeli a balesetveszélyt.

Akkor is közlekedési szabályszegés történik, ha a jármű vezetője általában alkalmas ugyan a jármű vezetésére, de az aktuális betegsége vagy állapota azt nem teszi lehetővé.

Ilyen állapotnak számít például az eszméletvesztés, súlyos szédülés.

Ha valaki ilyen állapotban járművet vezet, az már alkalmas arra, hogy ezzel veszélyhelyzetet idézhessen elő.

Ugyanaz a megítélése annak is, ha a jármű vezetője vezetés előtt olyan gyógyszert vesz be betegségére, melynek hatására nem lesz képes járművét biztonságosan vezetni.

Legtöbbször hivatásos járművezetőkkel fordul elő, hogy a balesetet okozó a fáradtság, álmosság kimerültség miatt kerül a járművezetésre alkalmatlan állapotba.

jármű vezetőjének tisztában kell lennie állapotával, nem bízhat képességeiben, rutinjában.

A bűncselekmény megvalósulásához az szükséges, hogy a szabályszegés más személynek legalább súlyos testi sértést okozzon. Ha ennél is súlyosabb a sérülés, az a bűncselekmény jogi minősítését is befolyásolhatja.  Az ilyen sérülések lehetnek:

• súlyos testi sérülés (pl. csonttörés)
• Maradandó fogyatékossággal járó sérülés
• Súlyos egészségkárosodással járó sérülés
• Életveszélyes állapotot előidéző sérülés
• Halálos sérülés

A sérülés tényét és súlyosságát igazságügyi orvosszakértő véleményezi.

A bűncselekmény lényege, hogy nem az elkövető saját sérülése a mérvadó, hanem legalább egy másik személy (akár utas, akár másik jármű vezetője vagy gyalogos) szenved súlyos testi sértést.

A súlyos sérülés orvosszakértői kérdés: például a 8 napon túl gyógyuló törések, maradandó egészségkárosodások, belső szervi sérülések általában súlyos kategóriának minősülnek.

A közúti baleset okozását csak az a személy tudja megvalósítani, aki járművet vezet. Ez általában lehet:

• Autó, teherautó, motor, autóbusz stb. vezetője,
  
  
• Kerékpáros (ha a biciklisre is vonatkozik egy adott szabály megszegése),
  
  
• A KRESZ által járműnek minősített eszköz vezetője (pl. segédmotoros kerékpár).
  
  

Utas vagy gyalogos nem követheti el ezt a bűncselekményt, mert ők nem vesznek részt járművezetőként a közúti forgalomban.

Ha gyalogos rosszkor lép az úttestre, és balesetet okoz, az más bűncselekményként (pl. testi sértés, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény) merülhet fel, de nem a közúti baleset okozása.

A közúti baleset okozása alapesetben vétség, melynek büntetési tétele pénzbüntetéstől akár egy évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet.

A minősítő körülmények megvalósulása esetén súlyosabb büntetés kiszabására van lehetősége a bíróságnak.

Ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, akkor három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a bűncselekmény halált okoz, akkor egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, akkor kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha baleset történik, a következő lépések elengedhetetlenek:

1. A sérültek ellátása, mentő értesítése.
   
   
2. Helyszín biztosítása, újabb baleset megelőzése és a baleset további káros következményeinek megakadályozása.
   
   
3. Rendőrség értesítése, együttműködés – de joga van hallgatni és ügyvédet kérni.
   
   
4. Bizonyítékgyűjtés – Érdemes a helyszíni körülményeket fotóval, videóval dokumentálni, elérhetőségeket cserélni, tanúkat megkérni, hogy álljanak rendelkezésre.
5. Orvosi vizsgálat –  Ha valamelyik fél megsérült, orvosi dokumentáció szükséges.
   
   
6. Ügyvéd bevonása – már a rendőrségi eljárás kezdetétől érdemes szakértőhöz fordulni.
   
   

Ezek a lépések nemcsak a baleset objektív tisztázásában segítenek, hanem a későbbi védekezés megalapozásában is.

Egy tapasztalt büntetőjogász kulcsfontosságú lehet:

• Tanácsot ad a védekezés lehetőségeiről, a jogairól,
  
• Képviseli Önt a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szakaszokban,
  
  
• Szakértőket vonhat be – orvos, műszaki szakértő,
  
  
• Enyhítő körülményeket tárhat fel – megbánás, kárenyhítés, első elkövetés stb.
  
• Megvizsgálja az ügy közvetítői eljárásra utalásának lehetőségét

A közutakon naponta emberek milliói közlekednek, amihez számtalan jármű (személyautó, tehergépjármű, motor, kerékpár stb.) és gyalogos tartozik.

A KRESZ-szabályok (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása) és más közlekedési előírások célja, hogy minimálisra csökkentsék a balesetek kockázatát, és védjék az emberi életet, testi épséget.

Aki járművet vezet, felelősséggel tartozik a saját és mások biztonságáért:

• Figyelni kell az útviszonyokra (pl. csúszós útfelület, csökkenő látótávolság).
  
  
• Gondoskodni kell a jármű megfelelő műszaki állapotáról (pl. fék, gumiabroncsok, világítás).
  
  
• Tekintettel kell lenni mások közlekedési jogaira (pl. gyalogos-átkelőhely, előzési szabályok).
  
  

Ha valaki e szabályok megsértésével másnak súlyos sérülést okoz, fennáll a veszélye, hogy megvalósítja a közúti baleset okozása bűncselekményt.

A közúti baleset okozása olyan bűncselekmény, amely a gondatlan járművezetés következtében fellépő, másnak súlyos testi sértést okozó eseményeket szankcionálja.

A büntetést a Btk. a pénzbüntetéstől a többéves szabadságvesztésig terjedően állapíthatja meg – függően a sérülés mértékétől, a körülményektől és az elkövető előéletétől.

Aki bajba kerül, annak lényeges tudnia, hogy a baleset helyszínén a legelső teendő a sérültek ellátása és a rendőrség értesítése, majd a pontos körülmények dokumentálása.

Már a nyomozati szakban érdemes ügyvédhez fordulni, hiszen a közúti baleset okozásának vádja komoly jogkövetkezményekkel járhat, és a hatékony védelemhez szaktudás szükséges.

Jelen írás kizárólag általános tájékoztatás célját szolgálja, és nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.

Amennyiben Ön érintett közúti baleset miatti büntetőeljárásban, kérjük, konzultáljon büntetőjogban jártas ügyvéddel!