Közúti baleset okozása a büntetőjogban

De mi a teendő, ha már megtörtént a baj? Megtudhatja ebből a cikkből.

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről.

A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

Ezt a bűncselekményt a közúti jármű vezetője követheti csak el. Utas vagy gyalogos, nem lehet elkövetője a közúti baleset okozásának. A Btk. ezzel a tényállással védi mások egészségét, testi épségét, életét.

A bűncselekmény passzív alanyának nevezik azt a személyt, akinek testi épsége a közlekedési szabályszegés eredményeként sérül. A közúti baleset okozása számos elemében megegyezik a közúti veszélyeztetéssel.

Ennek a bűncselekménynek a megvalósításához két körülmény egyszerre szükséges. Egyrészt a közúti közlekedés szabályainak megszegése, másrészt pedig az, hogy másnak ennek következtében legalább súlyos sérülést okozzon. 

A közlekedési szabályok elsősorban a KRESZ-t, ezen kívül pedig a közúti igazgatásra, a gépjárművek forgalomba helyezésére vonatkozó jogszabályokat is jelentik. Ez azt jelenti, hogy azzal is megvalósulhat bűncselekmény, ha olyan járművel közlekedik valaki, amely aktuális műszaki állapota (rossz fék, lekopott gumi…) miatt nem alkalmas arra, hogy részt vegyenek vele a közlekedésben.

Az pedig, hogy egy sérülés büntetőjogi értelemben is súlyos sérülésnek minősül-e, szakkérdés. A közúti baleset okozása miatt folyó büntetőeljárásban tehát szakértőnek kell megállapítania, hogy súlyos sérülés történt-e.

Akkor is közlekedési szabályszegés történik, ha a jármű vezetője általában alkalmas ugyan a jármű vezetésére, de az aktuális betegsége vagy állapota azt nem teszi lehetővé.

Ilyen állapotnak számít például az eszméletvesztés, súlyos szédülés. Ha valaki ilyen állapotban járművet vezet, az már alkalmas arra, hogy ezzel veszélyhelyzetet idézhessen elő. Ugyanaz a megítélése annak is, ha a jármű vezetője vezetés előtt olyan gyógyszert vesz be betegségére, melynek hatására nem lesz képes járművét biztonságosan vezetni.

Legtöbbször hivatásos járművezetőkkel fordul elő, hogy a balesetet okozó a fáradtság, álmosság kimerültség miatt kerül a járművezetésre alkalmatlan állapotba. A jármű vezetőjének tisztában kell lennie állapotával, nem bízhat képességeiben, rutinjában.

A közúti baleset okozása esetén a szabályszegés mind szándékosan, mind gondatlanul megvalósítható. Az eredményre azonban az elkövetőnek kizárólag a gondatlansága terjedhet ki. A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az elkövető felismerte-e a reá irányadó szabályok körét, illetve azt, hogy e szabályok az adott helyzetre vonatkozóan milyen utasításokat határoznak meg.

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha e szabályszegéssel okozati összefüggésben az elkövető másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz. (Azaz, ha csak a jármű vezetője szenved sérülést, nem valósul meg bűncselekmény.) 

Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, a közúti baleset okozásának vétségét valósítja meg.