Járművezetés bódult állapotban

Ha valakit azzal gyanúsítanak, hogy bódult állapotban vezetett, az nemcsak rendőri intézkedést, hanem büntetőeljárást is maga után vonhat.

Sokszor a vádlott nincs is tisztában vele, pontosan mit jelent a „bódultság” a büntetőjogban, és milyen különbség van az ittas és a bódult állapot között.

Ez a cikk segít eligazodni a Btk. 237. § szerinti bűncselekmény részleteiben, és abban is, mire számíthat az, akivel szemben ilyen vádat emelnek.

A járművezetés bódult állapotban bűncselekmény jogi tárgya – csakúgy, mint a járművezetés ittas állapotban bűncselekménynél – a közlekedés és a forgalom biztonságához fűződő társadalmi érdek, az emberi élet, az emberek testi épsége és egészsége.

A törvény ezzel a magatartással szemben büntetőjogi eszközökkel lép fel, mivel akit bódító szer befolyásol, az egészen biztosan fokozott kockázatot jelent a közúti (vagy akár vízi, vasúti, légi) forgalom többi résztvevőjére.

A járművezetés bódult állapotban bűncselekménye a tényállásban meghatározott valamennyi jármű vezetésével megvalósulhat, ha a jármű vezetője a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt van a jármű vezetése során.

Ahhoz, hogy valakinek a büntetőjogi felelősségét meg lehessen állapítani a járművezetés bódult állapotban bűncselekményének elkövetésében, annak kétséget kizáró bizonyítása szükséges, hogy a jármű vezetésekor a terhelt a vezetési képességére hátrányosan ható befolyása alatt állt.

Természetesen ilyen állapot számtalan okból adódhat, azonban a bűncselekmény megállapíthatóságához szükséges, hogy az elkövető maga idézze elő ezt a káros állapotot.

Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el.

A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmát maga a törvény pontosan nem határozza meg.

A jogalkotó azonban kiemeli az alkoholt e bűncselekményi tényállásból, noha az is a vezetési képességre hátrányosan ható szer, de mivel az önálló tényállás alapján büntetendő, ebbe a körbe nyilvánvalóan nem tartozhat.

A vezetési képességre hátrányosan ható szer alatt természetes vagy mesterséges úton előállított kémiai vegyületet vagy anyagot kell értenünk, amely az alkoholhoz hasonló hatásokat idézhet elő.

E körből az élettani reakciók közül elsősorban azokat kell kiemelni, amelyek a járművezető morális gátlásait feloldják és egyéb fiziológiás hatásokkal együtt a biztonságos közlekedést veszélyeztetik.

A két állapot közötti különbség az állapotot előidéző szerek eltérő jellemzőin túl abban is megmutatkozik, hogy más azok büntetőjogi megítélése.

Az ittas állapotban történő vezetés az elfogyasztott szeszes ital mennyiségének függvényében vagy szabálysértésként, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésként vagy bűncselekményként szankcionálandó, és a jogalkotó egzakt mérőszámmal határozza meg e mennyiséget.

Ezzel szemben adott szerek hatása alatti járművezetés, ha ezek hátrányos jellege fennáll, eleve a bűncselekményi alakzatot valósítja meg.

Ennek magyarázata elsősorban abban rejlik, hogy az alkohol és annak egy adott egyénre gyakorolt hatása a fogyasztó számára ismert, így nagyobb döntési lehetősége van a tekintetben, hogy fogyaszt-e alkoholt vagy sem, és ha igen, milyen mennyiségben.

A kábítószerek, a kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok vagy szerek vezetési képességre gyakorolt hátrányos hatása azonban – részben azok sokfélesége, részben azok egyénenként eltérő hatásai miatt – nem számszerűsíthető általános jelleggel, ezért e bűncselekmény megállapításához továbbra is szükség van a bódult állapot szakértői bizonyítására.

A járművezetés bódult állapotban törvényi tényállása egyebekben megegyezik a járművezetés ittas állapotban bűncselekménynél írottakkal.

1. A jármű: vasúti, légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény (motorcsónak, hajó), közúton vagy magánúton (amely nincs lezárva a forgalom elől) gépi meghajtású jármű. Tehát nemcsak autóról van szó; egy motorcsónak vagy akár egy kisrepülő vezetése is ide tartozhat.
   
   
2. Bódult állapot: a vezető olyan szer hatása alatt áll, ami a vezetési képességre hátrányosan hat. Ennek beálltát szakértői vizsgálattal lehet igazolni (pl. vizeletminta, vérminta laborvizsgálata, orvosi-pszichológiai értékelés).
   
   
3. Önhiba: a bűncselekmény megállapításához általában szükséges, hogy az elkövető maga okozza a bódult állapotot (például önszántából fogyaszt drogot). Ha valakit erőszakkal vagy megtévesztéssel kényszerítenek a szer bevételére, az más megítélés alá eshet.
   

A Btk. 237. § szerinti járművezetés bódult állapotban vétség, és alapesetben akár két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A bíróság a konkrét büntetés kiszabásakor azonban több körülményt mérlegel:

• Elkövetési körülmények: mekkora veszélyhelyzetet okozott a gyanúsított (pl. éjszaka zsúfolt úton vezetett, vagy vidéki területen?), történt-e baleset, voltak-e sérültek?
  
  
• Előélet: van-e korábbi hasonló jogsértése, büntetett vagy büntetlen előéletű?
  
  
• Együttműködés: elismeri-e a felelősséget, vállalja-e pl. a kábítószer-függőség kezelését, részt vesz-e elterelésen (ha van erre lehetőség)?
  
  

Lehetséges szankciók:

• Szabadságvesztés (felfüggesztett vagy letöltendő) súlyosabb esetben, többszöri elítélés esetén,
  
  
• Közérdekű munka, pénzbüntetés,
  
  
• Járművezetéstől eltiltás (határozott időre vagy végleges).
  
  

Ha balesetet okozott, és akár csak könnyebb sérülést is előidézett, a bűncselekmény súlyosabban minősülhet, plusz további tényállások (pl. gondatlan testi sértés) is szóba jöhetnek.

A legsúlyosabb esetekben (halálos baleset) évekre börtönbe kerülhet a vétkes sofőr.

A nyomozó hatóság általában:

1. Orvosi és toxikológiai vizsgálatokat végeztet (vér-, vizeletminta),
   
   
2. Szükség esetén igazságügyi toxikológus szakértőt, orvosszakértőt rendel ki,
   
   
3. Vizsgálja a gyanúsított viselkedését, közlekedési helyzetét, az esetleges tanúvallomásokat,
   
   
4. Ha a bódultságra utaló szer a helyszínen előkerül (pl. kábítószer-maradvány), az is bizonyító erejű lehet.
   
   

A bíróság a szakértői vélemények alapján dönti el, hogy a vezető valóban a szer hatása alatt állt-e, és az a hatás milyen mértékben rontotta a vezetési képességeit.

A járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) önmagában is komoly bűncselekmény, még balesetmentes helyzetben is.

A kábító hatású anyagok és a közúti közlekedés együttese kiszámíthatatlan és veszélyes.

Ha valakit bódult állapotú vezetéssel vádolnak, érdemes már a nyomozati szakban ügyvéd segítségét kérni, mert a bizonyítási eljárás során sok olyan szempont (pl. toxikológiai eredmények, szakértői vélemények, enyhítő körülmények feltárása) merül fel, ami szakértelmet kíván.

Ez az összefoglaló kizárólag általános tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.