Gyermekpornográfia

A gyermekpornográfia szabályozása Magyarországon hosszú jogtörténeti múltra tekint vissza.

Már az 1878-as Csemegi Kódex is büntetni rendelte a szemérem elleni vétségeket, beleértve a fajtalanságot ábrázoló iratok és képek terjesztését.

Azóta a szabályozás folyamatosan szigorodott, a modern technológiai fejlődésre és a nemzetközi elvárásokra reagálva.

A gyermekpornográfia büntethetőségét számos nemzetközi egyezmény előírja.

A legfontosabbak közé tartozik az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, a Lanzarote Egyezmény, valamint az EU 2011/93/EU irányelve, amelyek a gyermekek szexuális kizsákmányolása és zaklatása elleni védelmet biztosítják.

A 2021. évi LXXIX. törvény 20. §-a jelentős változásokat hozott a gyermekpornográfia büntetőjogi tényállásában. Az új szabályok:

• Bővítik az elkövetési magatartásokat,
• Megemelik a büntetési tételeket,
• Új minősített eseteket vezetnek be,
• Újra definiálják a pornográf felvétel fogalmát.

A gyermekpornográfia elleni szabályozás célja a 18 év alatti személyek testi, lelki és erkölcsi fejlődésének védelme.

A magyar jog összhangban áll a polgári és családjogi szabályokkal, valamint az európai uniós rendeletekkel.

A pornográf felvétellel kapcsolatos bűncselekmények

A Btk. 204. § (1) bekezdése szerint bűncselekményt követ el, aki 18 év alatti személyt ábrázoló pornográf felvételt:

• Megszerzi vagy tartja
• Kínálja, átadja vagy hozzáférhetővé teszi
• Készíti, forgalomba hozza vagy azzal kereskedik

A törvény különbséget tesz az elkövetési módok között, és az elkövetés súlyosságától függően 10 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a cselekményeket.

A pornográf felvétel fogalma

A törvény szerint pornográf felvétel:

• A nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló kép vagy videó
• Célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányul
• Nemcsak valós személyt, hanem valósághűen ábrázolt nem létező személyt is bemutathat

Minősített esetek és súlyosabb büntetések

Szigorúbb büntetés jár annak, aki:

• 12 év alatti gyermekekről készült felvételeket tart vagy terjeszt,
• Hatáskörével visszaélve (pl. tanár, nevelő, gondozó) követi el a bűncselekményt,
• Erőszakot vagy sanyargatást bemutató felvételekkel kapcsolatos bűncselekményt követ el.

Ezekben az esetekben akár 5–20 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

A gyermekpornográfia előkészülete és anyagi támogatása

A törvény bünteti azokat is, akik:

• Anyagi eszközöket biztosítanak gyermekpornográfia céljára,
• Kiskorúakat próbálnak rábírni pornográf tartalmú szereplésre.

A pornográf műsorral kapcsolatos bűncselekmények

A Btk. 204/A. § külön rendelkezik a pornográf műsorokról, amelyekben 18 év alatti személyek szerepelnek. Tilos:

• Ezekben nézőként részt venni,
• Kiskorúakat rábírni a részvételre,
• Az ilyen műsorokat szervezni vagy támogatni.

A gyermekpornográfia bűncselekménye a gyermekek szexuális kizsákmányolásának egyik legsúlyosabb formája, amelyet a magyar jogrendszer a Büntető Törvénykönyv 204. és 204/A. §-aiban szigorúan büntet.

A jogszabályok összhangban állnak a nemzetközi követelményekkel, így többek között az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével, a Lanzarote Egyezménnyel és az Európai Unió vonatkozó irányelveivel.

A jogalkotás célja, hogy megakadályozza a gyermekekkel készült pornográf felvételek készítését, terjesztését, valamint azok birtoklását és felhasználását.

A gyermekek szexuális kizsákmányolásának megelőzése érdekében a törvény büntethetővé teszi a gyermekpornográfiához anyagi eszközök szolgáltatását, valamint a pornográf műsorokban való részvételre történő felhívást is.