A szexuális aktusra kényszerítés büntetőjogi szempontból enyhébb megítélés alá esik, mint a szexuális erőszak, mivel bár a sértett beleegyezése nélkül történik, nem jár közvetlen fizikai erőszakkal vagy élet elleni fenyegetéssel.
A nemi szabadság lényege a kölcsönösség, így minden olyan cselekmény, amely ezt megsérti, jogi következményeket von maga után.
A szexuális cselekményre történő kényszerítés különösen akkor súlyos, ha nem testi erőszakkal, hanem más jellegű fenyegetéssel (például anyagi károkozással vagy társadalmi következményekkel) történik, amit nemi zsarolásnak is neveznek.
A nemzetközi egyezmények, például a CEDAW Bizottság ajánlása és az EU-s jogszabályok, előírják az ilyen esetek büntethetőségét, különösen, ha gyermekek ellen irányulnak.
A szexuális cselekményre való kényszerítés minden olyan helyzetet magában foglal, amikor a sértett nem szabad akaratából vesz részt benne.
A kényszerítés megvalósulhat fizikai nyomásgyakorlással, fenyegetéssel vagy egyéb befolyásolási eszközzel.
A fenyegetés lehet közvetlen vagy közvetett, és érintheti például a sértett munkáját, családi helyzetét vagy társadalmi megítélését.
A jogszabályok szerint szexuális cselekmény minden olyan súlyosan szeméremsértő tett, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas.
Ide tartozik a közösülés is, amely büntetőjogi értelemben már a nemi szervek külső érintkezésével megvalósul, tehát a behatolás nem feltétlenül szükséges hozzá.
A szexuális kényszerítés áldozata lehet minden tizenkettedik életévét betöltött személy, függetlenül a nemétől.
Az elkövető bárki lehet, aki betöltötte a tizennegyedik életévét, kivéve, ha a bűncselekmény egy hozzátartozó vagy hatalmi befolyással bíró személy által történik, mert akkor súlyosabb büntetés jár érte.
A törvény szigorúbb büntetést ír elő azokra az esetekre, amikor a sértett 18 év alatti, illetve ha az elkövető olyan személy, aki a sértett fölött hatalmi vagy gondozói szerepben áll (például szülő, tanár, gondozó).
Ezekben az esetekben a büntetési tétel 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés lehet.
A törvény különbséget tesz a hozzátartozók és az egyéb hatalmi kapcsolatban álló személyek között.
A Büntető Törvénykönyv szélesebb körben határozza meg a hozzátartozók fogalmát, mint a Polgári Törvénykönyv.
A hatalmi vagy befolyási helyzettel való visszaélés a családon kívüli kapcsolatokra is kiterjedhet, például ha egy szomszéd vagy barát követ el ilyen bűncselekményt egy rábízott vagy befolyása alatt álló személlyel szemben.