Szexuális kényszerítés

A szexuális kényszerítés rendkívül súlyos bűncselekmény, amelynek tényállása széles körben értelmezhető: a törvény már akkor is büntetni rendeli, ha nem történt kifejezett erőszak, de a sértett komoly fenyegetés hatására kényszerül szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére.

Különösen súlyosnak minősül a fiatalok vagy a függőségi viszonyban állók sérelmére elkövetett eset, és a büntetőeljárás során mind az áldozat, mind a védekezés szempontjából rendkívül nagy jelentősége van a pontos jogi ismereteknek.

A szexuális kényszerítés gyűjtőfogalom minden olyan helyzetre, amikor valaki nemi aktusra vagy egyéb szexuális cselekményre készteti a sértettet anélkül, hogy ehhez a sértett önkéntesen hozzájárulna.

A kényszerítésben megnyilvánuló módszer az esetek többségében valamilyen fenyegetés vagy nyomásgyakorlás.

A fenyegetés lehet közvetlen (pl. anyagi vagy egzisztenciális kár okozásával), vagy közvetett (pl. zsarolás, társadalmi megítélés romlásának kilátásba helyezése).

A Btk. 196. §-a alapján tehát a kényszerítés a sértett nemi szabadságát korlátozza ugyan, de nem jár feltétlenül testi erőszakkal, mint a szexuális erőszak (Btk. 197. §) esetében.

A szexuális cselekményre történő kényszerítés akkor is súlyos, ha nem testi erőszakkal, hanem más jellegű fenyegetéssel (például anyagi károkozással vagy társadalmi következményekkel) történik, amit nemi zsarolásnak is neveznek.

A nemzetközi egyezmények, például a CEDAW Bizottság ajánlása és az EU-s jogszabályok, előírják az ilyen esetek büntethetőségét, különösen, ha gyermekek ellen irányulnak.

A kulcs a kényszerítés módjában rejlik: ha akaratot törő, kifejezetten testi erőszakkal vagy úgynevezett „minősített fenyegetéssel” történik az elkövetés, akkor már a szexuális erőszak tényállása (Btk. 197. §) valósul meg, amely súlyosabb büntetési tétellel jár.

A nem kvalifikált fenyegetés – vagyis olyan fenyegetés, amely ugyan komoly félelmet kelt, de nem éri el a „minősített” szintet – viszont még a szexuális kényszerítés (Btk. 196. §) körébe tartozik.

A kényszerítés eszközei lehetnek:

• Fizikai nyomásgyakorlás: bár nem jár olyan mértékű erőszakkal, mint a szexuális erőszak, de bizonyos kisebb erőhatalommal is kikényszeríthető a cselekmény.
  
  
• Fenyegetés: lehet verbális, írásos vagy ráutaló magatartáson alapuló. Ide tartozik az egzisztenciális fenyegetés is (munkahely, lakhatás, anyagi megélhetés elvesztése).
  
  
• Zsarolás vagy befolyásolás: ha az elkövető olyan információval rendelkezik, amellyel kárt okozhat a sértettnek (pl. személyes titok nyilvánosságra hozatala).
  
  

A lényeg, hogy a sértett akarata a fenyegetés vagy befolyásolás következtében megtörik, így nem önkéntesen vesz részt a szexuális cselekményben.

A jogszabályi fogalmak szerint szexuális cselekmény minden olyan tett, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére irányul, és súlyosan szeméremsértő jellegű.

A közösülés büntetőjogi értelemben már a nemi szervek külső érintkezésével befejezettnek tekinthető, tehát a „klasszikus” értelemben vett teljes behatolás sem minden esetben szükséges.

A fontos szempont az, hogy a cselekmény alkalmas legyen a szexuális vágy felkeltésére vagy kielégítésére.

A szexuális kényszerítés passzív alanya bárki lehet, aki képes szexuális cselekményre.

A törvény különösen szigorúan bünteti, ha kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), illetve ha 14 éven aluli személy a sértett. Ilyenkor a büntetőjog logikája szerint minősített esetről beszélünk, és magasabb büntetési tétellel kell számolni.

Minősített eset, ha a tettes hozzátartozóját vagy nevelése, felügyelete, gondozása alatt álló személyt kényszerít, illetve ha a tettes a sértettel fennálló hatalmi viszonyával visszaélve valósítja meg a bűncselekményt.

A hozzátartozók és a hatalmi pozícióban levő személyek különösen veszélyeztethetik a sértett szabad akaratát.

A Btk. tágabban értelmezi a „hozzátartozó” fogalmát, mint a Polgári Törvénykönyv: nemcsak a vér szerinti családtagokat, hanem az élettársakat, egy háztartásban élő személyeket is ide sorolhatja.

A hatalmi vagy befolyási helyzettel való visszaélés a családon kívüli kapcsolatokra is kiterjed (pl. egy edző és a sportolója között).

• Alapeset: 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés.

• Minősített esetek: 2 évtől 8 évig terjed a szabadságvesztés, ha a sértett kiskorú (de betöltötte a 14. életévét), vagy ha hozzátartozó, illetve befolyási viszonnyal való visszaélés történik.

• Súlyosan minősített eset: Ha a sértett 14. életévét nem töltötte be, a büntetés 5 évtől 10 évig is terjedhet.

A szexuális kényszerítés (Btk. 196. §) a nemi szabadság elleni bűncselekmények egyike, amelyben a sértett nem önként, hanem valamilyen fenyegetés vagy kényszer hatására válik a cselekmény részese.

Bár a szexuális erőszakhoz képest a fizikai kényszer mértéke csekélyebb lehet, a lényeg ugyanaz: a kölcsönös beleegyezés hiánya súlyosan sérti a sértett autonómiáját és méltóságát.

A törvény a kiskorúak és a függőségi viszonyban lévők védelmére külön kiemelt figyelmet fordít, és súlyosabb büntetést szab ki, ha a kényszerítést ilyen helyzetekben követik el.

Jelen cikk általános tájékoztatást nyújt, nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.