20+ év büntetőjogi tapasztalat
több, mint 2000 büntető ügy.
több, mint 2000 büntető ügy.
A kerítés lényege, hogy valaki másnak – haszonszerzés céljából – szerez meg egy személyt szexuális cselekmény elvégzésére.
Ha az elkövető a saját részére szerez meg valakit szexuális kapcsolat létesítése céljából, nem beszélhetünk kerítésről.
A törvény megköveteli, hogy a passzív alanyt kifejezetten a másik személy számára tegyék „hozzáférhetővé”.
Emellett alapvető elvárás a haszonszerzési célzat: vagyis a kerítést elkövető anyagi előnyt kíván szerezni abból, hogy összehozza a két (vagy több) felet.
A kerítés – közkeletű kifejezéssel élve, amikor valaki „bekeríti” áldozatát – jogi értelemben annyit jelent, hogy az elkövető tudatosan és célzatosan „megszerez” valakit szexuális cselekményre egy harmadik személy számára.
Ez a „megszerzés” nem merül ki egyszerű szervezésben vagy passzív közvetítésben: a bűncselekmény lényege, hogy az elkövető befolyásolja a sértett döntését, és nélküle a szexuális aktus valószínűleg nem is jött volna létre.
A Büntető Törvénykönyv 200. §-a ezért erős védelmet nyújt a szexuális önrendelkezéshez való jog számára.
A jogalkotó felismerte, hogy a kerítéssel elkövetett bűncselekmények – különösen, ha erőszak, fenyegetés vagy megtévesztés is társul hozzájuk – súlyosan sértik az emberi méltóságot.
A kerítés komoly hasonlóságot mutat a prostitúció elősegítésével, de itt döntő tényező, hogy a sértett lényegében az elkövető ráhatása miatt egyezik bele a szexuális együttlétbe.
A kerítés nemcsak a magyar jogban, hanem nemzetközi egyezményekben is kiemelt terület.
Az 2011/93/EU irányelv különösen szigorúan írja elő a gyermekek védelmét, a Lanzarote Egyezmény pedig szintén a kiskorúak fokozott jogi oltalmát tűzte ki célul.
A Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv is rögzíti, hogy a prostitúcióra, kerítésre vagy akár emberkereskedelemre kényszerített kiskorúak esetében a tagállamoknak szigorú fellépést kell biztosítaniuk.
A magyar Btk. úgy igazodik ezekhez az elvárásokhoz, hogy a kerítésre vonatkozó szabályai között kiemeli a fiatalkorúak védelmét.
Így például már az is kerítést valósíthat meg, ha valaki tizennyolc év alatti személyt felajánl prostitúciós szolgáltatásra, akkor is, ha a kiskorú ezt – amire életkorából fakadóan felelősen valójában nem képes – „beleegyezéssel” teszi.
A kerítés központi fogalma a „megszerzés”. Ez lehet közvetlen, pszichikai ráhatás (folyamatos győzködés, fenyegetés, vagy akár erőszak), de jelentheti azt is, hogy az elkövető a sértettet fizikailag oda viszi, ahová a harmadik személy várja.
Előfordulhat, hogy a kerítés és a prostitúció elősegítése között nehéz határvonalat húzni, mert a felek eleve ismerik egymást.
Azonban a joggyakorlat szerint kerítésről akkor beszélünk, ha a sértett végső döntését alapvetően az elkövető befolyásolja.
A feladat tehát nem pusztán a közvetítés.
Ha az elkövető csak kis mértékben járul hozzá a sértett és a harmadik fél találkozásához, mert a felek egyébként is ismerik egymást és képesek lennének a kapcsolatot önállóan megszervezni, akkor előfordulhat, hogy a cselekményt „prostitúció elősegítéseként” értékelik.
A kerítéshez ennél több kell: döntően fontos, hogy az elkövető miatt jöjjön létre a szexuális cselekmény.
Kerítésnél az elkövető adja a fő késztetést, rábeszéli vagy megtéveszti a sértettet, és enélkül a szexuális aktus valószínűleg nem jönne létre.
A kiskorúak (tizennyolc éven aluli személyek) védelmét a büntetőjog több ponton is hangsúlyozza.
A gyermekek még nem képesek teljeskörűen felmérni cselekedeteik következményeit, és gyakran a felnőttek irányítására, meggyőzésére támaszkodnak.
A törvény ezért már a puszta felajánlást is bünteti, ha fiatalkorúról van szó. Nem feltétel, hogy a tényleges szexuális cselekmény létre is jöjjön, maga a toborzás vagy rábírás is megalapozza a kerítés tényállását.
A prostitúció Btk.-beli fogalma alapján (459. § (1) bekezdés 25. pont) elég, ha a szexuális együttlét mögött anyagi haszonszerzés húzódik meg.
Fiatalkorúak esetében fokozott a veszély, hogy manipuláció, erőszak vagy fenyegetés áldozatává válnak. Emiatt a törvényalkotó magasabb büntetési tételt állapít meg, ha a kerítés áldozata kiskorú.
A kerítés bűncselekménye többféle minősített esettel járhat, amelyek emelik a büntetési tételt:
Ha valaki rendszeres anyagi haszonszerzés céljából, visszatérően folytat kerítést, a jogszabály magasabb szabadságvesztést ír elő.
Ha az elkövető már büntetve volt hasonló jellegű bűncselekmény miatt (például emberkereskedelem, prostitúció elősegítése), ismételt kerítéskor még súlyosabb következményekre számíthat.
Kiskorú bevonása önmagában is minősített eset. A koruknál fogva még inkább védtelen fiatalok védelme mind a nemzetközi, mind a magyar jogszabályokban kiemelt jelentőségű.
Ilyenkor a sértett nem adhat valódi beleegyezést. Ha fizikai vagy pszichikai kényszerrel érik el a szexuális aktust, a büntetési tétel még magasabb.
A törvény az üzletszerű kerítésnél engedi az előkészületi magatartások büntetőjogi felelősségre vonását. Ha valaki több sértett „megszerzésére” vagy „toborzására” készül, már ebben a szakaszban felelősségre vonható, különösen, ha szervezett módon, anyagi haszon céljából tervezik a bűncselekményt.
A kísérleti szakasz akkor kezdődik, amikor az elkövető ténylegesen megteszi az első, konkrét lépést a sértett rábeszélésére vagy épp annak fizikai odaszállítására a harmadik személyhez.
Annyi kerítést kell megállapítani, ahány különálló sértett van. Ha ugyanaz a személy válik többször kerítés áldozatává, a büntetőeljárásban már meg lehet állapítani folytatólagos elkövetést, amennyiben a törvény feltételei fennállnak. Ha pedig a sértett ellen erőszakot vagy akár életellenes fenyegetést alkalmaztak, a súlyosabb bűncselekmény – például szexuális erőszak – „elnyeli” a kerítést, így azt már nem külön minősítik.
A kerítés bűncselekményének célja a szexuális önrendelkezés és a méltóság védelme, mert a sértett – különösen, ha kiskorú – rendkívüli módon ki van szolgáltatva az elkövetőnek és a harmadik félnek.
A törvény szigorúan bünteti azokat, akik más személyt „szereznek meg” szexuális célra, főleg ha mindezt haszonszerzés érdekében, fenyegetéssel vagy erőszakkal végzik, illetve ha a sértett életkora ezt különösen indokolttá teszi.
A nemzetközi egyezményekkel való összhang miatt is többször módosult a vonatkozó jogi háttér, hiszen kiemelt cél a gyermekek és más kiszolgáltatott helyzetű személyek fokozott védelme.
A fenti cikk nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.
Minden eset egyedi, ezért kizárólag szakemberrel folytatott, részletes konzultáció nyújthat megbízható eligazítást.
