A kerítés lényege, hogy valaki másnak – haszonszerzés céljából – szerez meg egy személyt szexuális cselekmény elvégzésére.
Ha az elkövető a saját részére szerez meg valakit szexuális kapcsolat létesítése céljából, nem beszélhetünk kerítésről.
A törvény megköveteli, hogy a passzív alanyt kifejezetten a másik személy számára tegyék „hozzáférhetővé”.
Emellett alapvető elvárás a haszonszerzési célzat: vagyis a kerítést elkövető anyagi előnyt kíván szerezni abból, hogy összehozza a két (vagy több) felet.
A kerítés – közkeletű kifejezéssel élve, amikor valaki „bekeríti” áldozatát – jogi értelemben annyit jelent, hogy az elkövető tudatosan és célzatosan „megszerez” valakit szexuális cselekményre egy harmadik személy számára.
Ez a „megszerzés” nem merül ki egyszerű szervezésben vagy passzív közvetítésben: a bűncselekmény lényege, hogy az elkövető befolyásolja a sértett döntését, és nélküle a szexuális aktus valószínűleg nem is jött volna létre.
A Büntető Törvénykönyv 200. §-a ezért erős védelmet nyújt a szexuális önrendelkezéshez való jog számára.
A jogalkotó felismerte, hogy a kerítéssel elkövetett bűncselekmények – különösen, ha erőszak, fenyegetés vagy megtévesztés is társul hozzájuk – súlyosan sértik az emberi méltóságot.
A kerítés komoly hasonlóságot mutat a prostitúció elősegítésével, de itt döntő tényező, hogy a sértett lényegében az elkövető ráhatása miatt egyezik bele a szexuális együttlétbe.
A kerítés nemcsak a magyar jogban, hanem nemzetközi egyezményekben is kiemelt terület.
Az 2011/93/EU irányelv különösen szigorúan írja elő a gyermekek védelmét, a Lanzarote Egyezmény pedig szintén a kiskorúak fokozott jogi oltalmát tűzte ki célul.
A Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv is rögzíti, hogy a prostitúcióra, kerítésre vagy akár emberkereskedelemre kényszerített kiskorúak esetében a tagállamoknak szigorú fellépést kell biztosítaniuk.
A magyar Btk. úgy igazodik ezekhez az elvárásokhoz, hogy a kerítésre vonatkozó szabályai között kiemeli a fiatalkorúak védelmét.
Így például már az is kerítést valósíthat meg, ha valaki tizennyolc év alatti személyt felajánl prostitúciós szolgáltatásra, akkor is, ha a kiskorú ezt – amire életkorából fakadóan felelősen valójában nem képes – „beleegyezéssel” teszi.
A kerítés központi fogalma a „megszerzés”. Ez lehet közvetlen, pszichikai ráhatás (folyamatos győzködés, fenyegetés, vagy akár erőszak), de jelentheti azt is, hogy az elkövető a sértettet fizikailag oda viszi, ahová a harmadik személy várja.
Előfordulhat, hogy a kerítés és a prostitúció elősegítése között nehéz határvonalat húzni, mert a felek eleve ismerik egymást.
Azonban a joggyakorlat szerint kerítésről akkor beszélünk, ha a sértett végső döntését alapvetően az elkövető befolyásolja.
A feladat tehát nem pusztán a közvetítés.
Ha az elkövető csak kis mértékben járul hozzá a sértett és a harmadik fél találkozásához, mert a felek egyébként is ismerik egymást és képesek lennének a kapcsolatot önállóan megszervezni, akkor előfordulhat, hogy a cselekményt „prostitúció elősegítéseként” értékelik.
A kerítéshez ennél több kell: döntően fontos, hogy az elkövető miatt jöjjön létre a szexuális cselekmény.
Kerítésnél az elkövető adja a fő késztetést, rábeszéli vagy megtéveszti a sértettet, és enélkül a szexuális aktus valószínűleg nem jönne létre.
A kiskorúak (tizennyolc éven aluli személyek) védelmét a büntetőjog több ponton is hangsúlyozza.
A gyermekek még nem képesek teljeskörűen felmérni cselekedeteik következményeit, és gyakran a felnőttek irányítására, meggyőzésére támaszkodnak.
A törvény ezért már a puszta felajánlást is bünteti, ha fiatalkorúról van szó. Nem feltétel, hogy a tényleges szexuális cselekmény létre is jöjjön, maga a toborzás vagy rábírás is megalapozza a kerítés tényállását.
A prostitúció Btk.-beli fogalma alapján (459. § (1) bekezdés 25. pont) elég, ha a szexuális együttlét mögött anyagi haszonszerzés húzódik meg.
Fiatalkorúak esetében fokozott a veszély, hogy manipuláció, erőszak vagy fenyegetés áldozatává válnak. Emiatt a törvényalkotó magasabb büntetési tételt állapít meg, ha a kerítés áldozata kiskorú.
A kerítés bűncselekménye többféle minősített esettel járhat, amelyek emelik a büntetési tételt:
A kerítés bűncselekményének célja a szexuális önrendelkezés és a méltóság védelme, mert a sértett – különösen, ha kiskorú – rendkívüli módon ki van szolgáltatva az elkövetőnek és a harmadik félnek.
A törvény szigorúan bünteti azokat, akik más személyt „szereznek meg” szexuális célra, főleg ha mindezt haszonszerzés érdekében, fenyegetéssel vagy erőszakkal végzik, illetve ha a sértett életkora ezt különösen indokolttá teszi.
A nemzetközi egyezményekkel való összhang miatt is többször módosult a vonatkozó jogi háttér, hiszen kiemelt cél a gyermekek és más kiszolgáltatott helyzetű személyek fokozott védelme.
A fenti cikk nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.
Minden eset egyedi, ezért kizárólag szakemberrel folytatott, részletes konzultáció nyújthat megbízható eligazítást.