Szexuális visszaélés

Az új Btk. több módosítást is végrehajtott a tizennyolc éven felüliek által fiatalkorúakkal kapcsolatban tanúsított, kényszerítést vagy erőszakot ugyan nélkülöző, a sértett beleegyezésével folytatott, de társadalmilag és jogilag is tiltott szexuális cselekményeit büntetni rendelő tényállással kapcsolatban.

A korábban hatályos büntető törvénykönyv ezen magatartásokat a megrontás tényállásában tilalmazta, az új Btk. a szexuális visszaélés elnevezésű tényállásban szerepelteti ezen cselekményeket.

Szexuális visszaélésért felel az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen. Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy is elköveti ezt a bűncselekményt, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen.

Végül az a tizennyolcadik életévét betöltött személy is ezt a bűncselekményt követi el, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez.

A szexuális visszaélés sértettje az első két fordulat esetében a 14., a harmadik elkövetési magatartás esetében a 18. életévét még be nem töltött személy. Magyarországon ugyanis hagyományosan a tizennegyedik év a beleegyezési korhatár. A törvény nem tesz különbséget az elkövető és a sértettek neme kapcsán, azaz a sértett az elkövetővel azonos vagy tőle különböző nemű gyermek is lehet.

Tekintettel arra, hogy az új Btk. a szexuális erőszak körében rendeli büntetni azt az esetet, ha bárki, tehát akár tizennyolc év alatti személy is, tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet, és ezért a beleegyezésével történő bármilyen szexuális cselekmény végzése is a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekménynek minősül, a szexuális visszaélés sértettje valójában csak a 12. életévét már betöltött gyermek lehet, tehát a 12. és 14. év közötti személyek lehetnek az első két fordulat sértettjei.

A korábbi büntető törvénykönyv a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kapcsán a közösülés és a fajtalanság elkövetési magatartásokat ismerte és szabályozta. Az új Btk. ezek helyett a fogalmak helyett a szexuális cselekmény megnevezést alkalmazza.

Az értelmező rendelkezések között szereplő meghatározás szerint a szexuális cselekmény alatt érteni kell a közösülést és minden súlyosan szeméremsértő cselekményt, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.

A fogalom értelmezése megegyezik a szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés tényállásai kapcsán írtakkal.

A leglényegesebb különbség a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak, valamint a szexuális visszaélés között, hogy az utóbbi esetben az elkövető a cselekmény végrehajtása érdekében nem alkalmaz kényszert. Ez azonban nem zárja ki, hogy enyhébb pszichikai ráhatást gyakoroljon annak érdekében, hogy a passzív alany a szexuális cselekmény végzésébe beleegyezzen vagy azt akarja.

A cselekmény értékelése szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy az elkövető és a sértett között korábban már volt szexuális kapcsolat, amely a hatóság előtt nem vált ismertté, vagy hogy a sértett kezdeményezésére került sor az együttlétre.

A törvény értelmében nem csak a ténylegesen létrejött szexuális együttlét, hanem azon túl az arra való rábírás is – hogy a sértett mással közösüljön vagy más szexuális cselekményt végezzen – üldözendő. A cselekmény kísérlete kizárt, hiszen az is büntetendő, ha az elkövetővel vagy annak rábeszélésére mással végez szexuális cselekményt a sértett, csakúgy, mint amikor ez a rábírás eredménytelen marad.

Abban az esetben, ha a sértett az elkövető rábeszélésének eredményeként sem hajlandó akár az elkövetővel, akár mással közösülni vagy más szexuális cselekményt végezni, az eredménytelen felhívással is megvalósul a tényállás második fordulata.

A más személlyel való szexuális együttlétre történő rábírás, illetve rábírni törekvés esetén nincs annak jelentősége, hogy az elkövető maga is végzett-e szexuális cselekményt a sértettel.

A bűncselekmény ezen alakzatért mindenképpen felelni fog. Természetesen a mással történő szexuális cselekményre való sikeres rábírás esetén a harmadik személy is megvalósítja a szexuális visszaélést és büntethetősége esetén ezért felelni is fog.

A cselekmény megítélése szempontjából jelentősége van az elkövető életkorának. Minden elkövetési magatartás esetében feltétel, hogy az elkövető a tizennyolcadik életévét betöltse.

Súlyosabban minősül a magatartás, ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, illetve ha az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.

Az e körbe tartozó fogalmak megegyeznek a kiskorú veszélyeztetése kapcsán megállapított szabályokkal. A hozzátartozói viszonynak a nevelés, felügyelet és gondozás tekintetben nincs jelentősége.

A hozzátartozói viszony alapozza meg ugyanakkor a súlyosabb minősülést például akkor, ha az elkövető a sértett egyeneságbeli rokonának a házastársa, élettársa, örökbefogadója vagy nevelőszülője, a testvér házastársa vagy élettársa, és a sértett gondozását, felügyeletét vagy nevelését nem ő látja el; így például szünetel a szülői felügyeleti joga.

Az egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve történő elkövetés törvénybe iktatásával a jogalkotó a korábban a minősített eset tényállásában felsorolt tipikus helyzeteken kívüli alá-fölérendeltségi viszonyokban történő bűnelkövetést is a minősített esetkörbe kívánta vonni.

Ebből a szempontból ugyanakkor a „visszaélés” a kulcsfogalom, mert csak akkor merülhet fel a büntetőjogi fenyegetettség, ha az elkövető a szexuális bűncselekmény elkövetése érdekében visszaél a hatalmi vagy befolyási viszonyával.

Az új Btk.-hoz fűzött indokolás alapján a hatalmi vagy befolyási viszony olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely a fenti meghatározásokon (hozzátartozó, nevelő, stb.) kívül esik, azonban azokhoz hasonlóan személyes vagy függelmi viszonyt keletkeztethet (pl . unokatestvér, a család barátja, szomszéd, munkahelyen a sértett vezetője stb.).

A szexuális visszaélés fent említett harmadik fordulatának a jellegzetessége, hogy az elkövető ez esetben is tizennyolc év feletti, ugyanakkor a sértett már a belegyezési korhatárt átlépő, tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalkorú.

Ez esetben a büntetendőséget az alapozza meg, hogy az elkövető úgy veszi rá a sértettet a szexuális cselekmény végzésére, hogy a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaél.

Tehát az új Btk. ebben az esetben nem a belegyezési korhatár megsértését szankcionálja, hanem azt a jellemzőt, hogy a szexuális aktus létrejötte érdekében az elkövető a sértettel kapcsolatban fennálló bizalmi viszonyt felhasználva éri el, hogy a szexuális kapcsolat létrejöjjön.

Végül ki kell emelni, hogy korábban a büntető törvény a megrontás tényállásában rendelte büntetni azt a cselekményt, ha valaki (nemcsak tizennyolc év feletti személy) tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösült vagy fajtalankodott.

Ez az elkövetés az új Btk.-ban már nem a szexuális visszaélés bűncselekménye keretében szankcionálandó, hanem a gyermekprostitúció kihasználása bűncselekménye keretében.