Hivatalos személy elleni erőszak

Ez a magatartás ugyanis kimerítheti a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményét.

Cikkünk célja, hogy közérthetően, ugyanakkor jogilag pontosan bemutassa a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 310. §-ában foglaltakat.

Érdemes végigolvasnia annak is, aki most először találkozik ilyen jellegű üggyel, hiszen alapvető információkat szerezhet arról, hogyan is védi a jog a hivatalos személyek munkáját.

A hivatalos személy elleni erőszak nemcsak közvetlenül érinti a hivatalos személy testi épségét vagy intézkedési lehetőségeit, hanem közvetve a hatósági munka hatékonyságát, és általánosabban véve az államapparátus zökkenőmentes működését is veszélyezteti.

A törvény ezért kiemelt védelmet nyújt mindazoknak, akik közhatalmi feladatokat látnak el.

Ha valaki gyanúsítottként kerül egy ilyen ügybe, jó tudnia, milyen tényállási elemek alapján minősül az, amit tett.

A Btk. három fő elkövetési magatartást különít el:

1. Akadályozás:
   
   
• Bármilyen aktív cselekvés, amellyel az elkövető megzavarja, megszakítja vagy meghiúsítja a hivatalos személy jogszerű eljárását.
  
  
• Nem elég a passzív ellenállás (például ha valaki csak a földre fekszik, és nem engedelmeskedik a rendőri felszólításnak), itt tényleges fizikai vagy egyéb, akadályozó jellegű közbeavatkozás szükséges.
  
  
2. Intézkedésre kényszerítés:
   
   
• Ha az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel készteti a hivatalos személyt olyan cselekményre, amely valójában az elkövető akaratát fejezi ki, nem pedig a jogszabály által megkövetelt intézkedést.
  
  
• Nem valósul meg ez a bűncselekmény, ha a hivatalos személy végül is jogszerűen jár el (például eredetileg nem akart kényszerítő eszközt alkalmazni, de a helyzet annyira veszélyes, hogy mégis köteles azt használni).
  
  
3. Bántalmazás:
   
   
• Olyan tettleges ráhatás, amely a hivatalos személy testét sérti vagy becsületét csorbítja (például pofon, lökés, leköpés).
  
  
• Nem szükséges, hogy komoly testi sérülés történjen, már a támadó jellegű fizikai kontaktus is kimerítheti a bűncselekmény fogalmát.
  
  

A Btk. értelmében az erőszak minden, a hivatalos személy testére vagy mozgási szabadságára ható fizikai ráhatás, akár közvetett módon is.

Például, ha valaki direkt kiszúrja az intézkedő rendőrautó kerekeit, hogy az a rendőr ne tudja folytatni az eljárást, ez erőszaknak minősül.

A fenyegetés pedig az a súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a hivatalos személyben komoly félelmet keltsen.

Ide tartozhat akár az elkövető saját öngyilkossággal való fenyegetőzése is, ha a körülmények alapján a sértett számára reális azonnali veszélyérzet alakul ki.

A bűncselekmény csak akkor valósulhat meg, ha a hivatalos személy eljárása jogszerű. Ez azt jelenti, hogy:

• a törvényi felhatalmazás alapján jár el,
  
  
• az eljárás megfelel az anyagi és eljárásjogi szabályoknak,
  
  
• a hivatalos személy ténylegesen felismerhető az elkövető számára (pl. egyenruha, igazolvány, intézkedés módja alapján).
  
  

Ha az eljárás nyilvánvalóan jogszerűtlen – például egy civil ruhás, ittas személy fegyverrel próbál intézkedni – akkor az ezzel szembeni ellenállás nem minősül bűncselekménynek.

A Btk. további szigorúbb büntetést helyez kilátásba, ha a hivatalos személy elleni erőszakot:

• csoportosan (legalább három személy közösen),
  
  
• fegyveresen (lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy ezek utánzatával),
  
  
• felfegyverkezve (bármilyen élet kioltására alkalmas eszközzel)
  
  

valósítják meg. Ilyenkor a cselekmény társadalomra veszélyessége fokozott, hiszen a hivatalos személy testi épsége még inkább fenyegetve van.

A csoport szervezője, vezetője külön is felel, és a büntetési tételt súlyosbítja, hogy ő tudatosan összehangolja a cselekményt.

Kevésbé közismert, de a Btk. előírja, hogy ha valaki a hivatalos személy jogszerű eljárásának védelmében lép fel (például egy állampolgár segít a rendőrnek egy intézkedésnél), és őt emiatt éri erőszak vagy bántalmazás, akkor a támadó éppúgy felelős lesz, mint ha magát a hivatalos személyt bántotta volna.

Ezzel a törvény igyekszik elősegíteni, hogy aki segíteni próbál a rendőrnek, ügyésznek vagy más hivatalos személynek, ne váljon védtelen célponttá.

Igen, a törvény büntetni rendeli az előkészületi magatartásokat is, ha azok egyértelműen a hivatalos személy elleni erőszakra irányulnak.

Ilyen lehet például, ha valaki fegyverrel, társaival összehangoltan készül fellépni egy hivatalos személy ellen, még ha a tett elkövetésére végül nem is kerül sor.

A hivatalos személy elleni erőszak miatt büntetőeljárás indulhat.

Ha bebizonyosodik a bűnösség, komoly következményekkel kell számolni, az alapbüntetési tétel mellett pedig a súlyosabb körülmények (csoportos, felfegyverkezett elkövetés stb.) fokozott szankciót eredményezhetnek.

Érdemes tudni, hogy a hatóság a már előkészületi szakaszban is felléphet, és büntetőjogi felelősségre vonhatja az elkövetőt, ha bizonyítható, hogy hivatalos személy elleni erőszakra szervezkedett.

Fontos továbbá, hogy nem csak a tényleges elkövetők, hanem például a csoport résztvevői is felelhetnek, amennyiben a cselekmény megvalósul.

Ugyanakkor a tagoknak lehetőségük van a büntethetőség elkerülésére, ha még időben – akár a hatóság felszólítására – elhagyják a csoportot, mielőtt az erőszakos cselekmény megvalósulna.

Összefoglalva elmondható, hogy a hivatalos személy elleni erőszak széles körű tényállás, és igen szigorúan szankcionált.

Sokszor elegendő egy helytelen pillanatban hozott indulatvezérelt döntés, hogy valaki ilyen bűntett gyanúsítottjává váljon.

Aki pedig már büntetőeljárás alanya, annak kulcsfontosságú, hogy mihamarabb szakemberhez, tapasztalt büntetőjogászhoz forduljon.

Egy képzett ügyvéd segíthet tisztázni a körülményeket, adott esetben bizonyítva, ha az eljáró személy nem volt jogszerű, vagy éppen más módon kell értékelni az adott szituációt.

Ha hasonló helyzetbe került, ne habozzon: kérjen segítséget mielőbb – ezzel sokszor időt, stresszt és súlyos büntetést is megspórolhat.

Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű, és semmilyen körülmények között nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.

Minden konkrét esetben forduljon büntetőjogban jártas ügyvédhez!