Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak

Amennyiben valaki erőszakkal vagy fenyegetéssel támadja meg ezt a segítő személyt, ugyanúgy büntethető, mintha magát a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyt bántaná.

Ez a cikk közérthetően foglalja össze, milyen helyzetekben valósulhat meg a „hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak”, és mik a lehetséges büntetőjogi következmények.

Az állami vagy közösségi érdekekkel kapcsolatos feladatok ellátása – például egy rendőri eljárás, egy tanári tevékenység vagy egy jegyellenőri munka – gyakran jár együtt azzal, hogy civil személyek segítenek.

Ilyen lehet a hatósági tanú, aki jelen van az intézkedésnél, vagy az a bátor állampolgár, aki egy közfeladatot ellátó személy védelmében lép fel, amikor támadás éri.

Ezek az emberek valóban hozzájárulnak a rend és a közérdek fenntartásához, mégsem rendelkeznek hivatalos jogosítványokkal.

A Btk. mégis szigorúbban bünteti azt, aki ellenük erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, hiszen ez közvetve a hivatalos szerv, illetve a közfeladat végrehajtását is megzavarhatja.

A támogatói vagy védelmezői szerep sokféle formában megnyilvánulhat:

1. Hatósági tanú vagy egyéb segítő:
   Aki például egy rendőri intézkedés során hivatalos felszólításra (vagy akár önként) megjelenik, és segítséget nyújt a szükséges intézkedés megtételéhez.

2. Védelmezői szerep:
   Ha egy állampolgár a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy oldalán lép fel, amikor az előbbit fizikai támadás vagy fenyegetés éri. Ilyenkor a közérdek megóvása érdekében vállal szerepet, noha nincs hivatalos minősége.

Ez a személy nem hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, mégis kiemelt védelem alatt áll, mert a közfeladat eredményes végrehajtásához vagy a hivatalos eljárás sikeréhez járul hozzá.

Ahogyan a hivatalos személy elleni erőszak esetében, úgy itt is három fő, erőszakos vagy fenyegető jellegű magatartást különíthetünk el:

1. Akadályozás:
   Ha valaki a támogatót fizikailag vagy fenyegetéssel gátolja abban, hogy segítségét folytassa. Például lefogja a hatósági tanút, ne adj’ isten elijeszti vagy megfenyegeti, hogy ne tegyen vallomást.

2. Intézkedésre kényszerítés:
   A támadó erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszeríti a segítő személyt olyan lépésre (vagy éppen annak elmulasztására), amelyet valójában az elkövető akar. Erre akkor kerülhet sor, ha mondjuk megpróbálja rábírni a támogatót, hogy ne jelentsen egy bűncselekményt, pedig a támogató eredetileg kötelességből vagy önként is segítené a hatóságot.

3. Bántalmazás:
   Amikor a támadó testi erővel (például ütés, lökés, rúgás) megcélozza a támogató személyt, ezzel akadályozva, megfélemlítve vagy megalázva őt. Még az is ide tartozhat, ha látszólag „csak” becsületet sértő támadást intéz ellene (például leköpés).

A Btk. 312. § lényegét tekintve a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (310. §) büntetési tételeit rendeli alkalmazni azokra, akik a támogató vagy védelmező szerepben lévő személyt támadják.

Ez azt jelenti, hogy az erőszakos fellépés, a fenyegetés vagy a bántalmazás ugyanolyan súlyos megítélés alá esik, mintha a hivatalos személyt vagy közfeladatot ellátó személyt érte volna a támadás.

Ez a jogalkotói akarat egyértelműen arra utal, hogy a jogrend a támogatói szerepet ugyanolyan fontosnak ítéli, mint a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy saját tevékenységét.

Ennek gyakorlati következménye, hogy aki pl. egy rendőri intézkedésnél a rendőrt segítő személyt üt meg vagy fenyeget meg komolyan, hasonló büntetési tétellel néz szembe, mint az, aki közvetlenül a rendőrre támad.

A törvényalkotó célja egyértelmű: minden, a közérdek megvalósulása felé tett erőfeszítést, a hivatalos eljárások hatékonyságát és biztonságát kívánja támogatni.

Egy segítő állampolgárnak ugyanis tudnia kell, hogy a jogrend mögötte áll, és nem kell tartania attól, hogy erőszakos fellépés esetén védelem nélkül marad.

Ugyanez igaz azokra is, akik például tanúként vagy szakértőként működnek közre bizonyos eljárásokban.

Ha nem lenne szigorú büntetőjogi védelem, könnyen lehetne akadályozni a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy tevékenységét azzal, hogy megfélemlítik vagy fizikailag támadják az ő segítőjét.

• Rendőri intézkedésnél megjelenő tanú megfélemlítése: Ha valaki szemtanúként segíti a rendőrség munkáját, a támadó pedig erőszakkal próbálja meggátolni az információk átadását.

• Közfeladatot ellátó személy (például tanár) melletti védelmező bántalmazása: Olyan helyzet, amikor egy tanárt támadnak, és egy szülő vagy más személy védi őt, de a támadó rátámad erre a védelmezőre, hogy megszakítsa a segítségnyújtást.

• Jegyellenőrt segítő állampolgár megtámadása: Ha valaki a bliccelővel szemben a jegyellenőr segítségére siet, és a bliccelő dühében fizikailag bántalmazza a segítő személyt.

Mindezekben az esetekben a Btk. 312. § érvényesül, s a büntetési tételek tekintetében a 310. § szigorú rendelkezéseit alkalmazzák.

Ha valakit azzal gyanúsítanak, hogy támogató elleni erőszakot követett el, a büntetőeljárás során az ügyészség vagy nyomozó hatóság vizsgálni fogja, hogy:

• a sértett valóban a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy védelmében, támogatásában vett-e részt,

• megtörtént-e erőszak vagy fenyegetés, amely alkalmas volt a támogatói tevékenység akadályozására,

• fennálltak-e esetleges súlyosbító körülmények (pl. csoportos elkövetés, felfegyverkezve történt támadás),

• a támadó tisztában volt-e a sértett támogatói szerepével.

E kérdések meghatározóak lesznek a jogi minősítés és a kiszabható büntetés szempontjából. A vádemelés esetén a bíróság dönt arról, hogy valóban megvalósult-e a Btk. 312. § szerinti bűncselekmény.

A „hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak” törvényi tényállása egyértelműen a közérdek, a társadalmi rend és a hatósági munka hatékony védelmét szolgálja.

Ha a feladatot végző vagy a feladatot segítő személyek nincsenek biztonságban, akkor könnyen kudarcot vallhat a legfontosabb állami funkciók ellátása is.

Ezért a magyar büntetőjog – hasonlóan más államok gyakorlatához – kimondja: aki a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy segítőjét támadja, úgy büntetendő, mintha a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy lenne a passzív alany.

A társadalom és a jogrendszer közös érdeke, hogy ezen bűncselekmények elkövetői ne maradjanak büntetlenül, és a közös érdekek megvalósulásán dolgozók – akár hivatásból, akár önként – nyugodt körülmények között tehessék a dolgukat.

Amennyiben büntetőeljárás indult Ön ellen azzal a gyanúval, hogy egy hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatója ellen követett el erőszakot vagy fenyegetést, létfontosságú, hogy már az eljárás korai szakaszában szakértő ügyvédhez forduljon.

Egy tapasztalt büntetőjogász segít tisztázni a jogi helyzetet, és felkészíti Önt a védekezésre, ami sokszor kulcsfontosságú a büntetőeljárás kimenetele szempontjából.

Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.

Ha konkrét ügye merül fel, kérjük, forduljon büntetőjogban jártas ügyvédhez!