Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

A közfeladatot ellátó személyek – bár nem rendelkeznek közhatalmi jogosítványokkal, mint a hivatalos személyek – mégis kiemelt szerepet játszanak a közérdekű feladatok ellátásában.

Ide tartoznak például a tömegközlekedésben dolgozó jegyellenőrök, a védőnők, illetve a tanárok is. Mivel tevékenységük közvetlenül érinti az állampolgárok mindennapjait, a törvény fokozott büntetőjogi védelemben részesíti őket.

A közfeladatot ellátó személyek nem rendelkeznek ugyan olyan közhatalmi jogosítványokkal, mint a hivatalos személyek (például rendőrök vagy bírók), viszont a munkájuk hasonlóan nagy jelentőségű a társadalom mindennapi működése szempontjából.

Gondoljunk a jegyellenőrökre, akik a tömegközlekedési rendszert segítik, vagy a védőnőkre és tanárokra, akik az egészségügy, illetve az oktatás területén látnak el nélkülözhetetlen tevékenységeket.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) éppen ezért biztosít számukra fokozott büntetőjogi védelmet: a szabályozás kimondja, hogy bizonyos, erőszakkal járó cselekmények esetén ugyanolyan komoly jogkövetkezmények várnak az elkövetőre, mintha hivatalos személy ellen irányultak volna.

A Btk. 311. § úgynevezett „utaló tényállás”: ez azt jelenti, hogy minden, ami a hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 310. §) elkövetési magatartásaira vonatkozik, teljes mértékben irányadó a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak esetére is, azzal a különbséggel, hogy itt a passzív alany nem hivatalos személy, hanem közfeladatot ellátó személy.

A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontja meghatározza, ki minősül közfeladatot ellátó személynek.

Ide tartoznak azok, akik valamely jogszabály vagy belső szabályzat alapján közérdekű tevékenységet folytatnak, anélkül hogy közhatalommal rendelkeznének.

Közfeladatnak számít minden olyan tevékenység, amely közösségi érdekeket szolgál, de nem von maga után hivatalos jogosítványokat.

Ha viszont e feladatot veszélyeztetik például fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal, akkor a cselekmény – a feltételek fennállása esetén – a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekményének minősül.

A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetési magatartásait nagyjából úgy kell elképzelnünk, mint a hivatalos személy elleni erőszak esetében:

1. Akadályozás
   Az elkövető aktívan akadályozza a közfeladatot ellátó személyt feladatának jogszerű ellátásában. Például fizikailag visszatartja a jegyellenőrt a jegyek ellenőrzésétől, vagy erőszakkal próbálja meg megakadályozni, hogy a védőnő eljusson a betegekhez.

2. Intézkedésre kényszerítés
   Ide tartozik az a helyzet, amikor az elkövető fenyegetéssel vagy erőszakkal kényszeríti a közfeladatot ellátó személyt arra, hogy olyan intézkedést tegyen, ami a valóságban az elkövető akaratát szolgálja. Ez akkor is bűncselekmény lehet, ha a kényszerített intézkedés külsőleg „szabályosnak” tűnik, de valójában nincs jogi alapja.

3. Bántalmazás
   Ha az elkövető a közfeladatot ellátó személy testi épségét támadja – akár direkt fizikai erőszak formájában, akár becsületet sértő módon (például leköpés), már megállapítható a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak.
   Példa: valaki rátámad a buszvezetőre, mert az nem engedi felszállni jegy nélkül – ilyenkor a buszvezető közfeladatot lát el, és őt illeti a védelem.

A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 244. §-a a felhívással szembeni engedetlenség szabálysértését határozza meg.

Ez annyit jelent, hogy aki például a természetvédelmi őr, erdészeti szakszemélyzet, mezőőr vagy halászati őr törvényes felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza, szabálysértést követ el.

S bár e személyek némelyike szintén közfeladatot lát el, ha az eset konkrétan nem meríti ki a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak tényállását, akkor “csupán” szabálysértésként kerülhet elbírálásra.

Ha valaki ellen eljárás indul „közfeladatot ellátó személy elleni erőszak” gyanújával, a lehetséges büntetési tételek igen súlyosak lehetnek.

A gyakorlatban könnyű a határt átlépni, például egy indulatosabb szóváltás vagy kisebb lökdösődés is végződhet büntetőeljárással, ha bizonyítható, hogy a közfeladatot ellátó személy munkáját akadályozták.

Ezért mind a közfeladatot ellátó személynek, mind a másik félnek érdemes tisztában lennie azzal, hogy a törvény mennyire szigorúan lép fel az ilyen helyzetekben.

A közfeladatot ellátó személyek – bár nem hivatalos személyek – nélkülözhetetlen feladatokat látnak el a mindennapokban, és közvetlenül szolgálják a társadalom érdekeit.

A törvény ezért garantálja, hogy jogszerű munkájukat ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint a hivatalos személyekét.

Ha a fenyegetés vagy az erőszak a munka végzésére irányul, vagy azt érdemben akadályozza, már megvalósulhat a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekménye (Btk. 311. §).

Viszont ha a munka befejeztével, már teljesen más indokból történik meg a fenyegetés, az könnyen átminősülhet zaklatássá.

Mindig az adott körülmények alapján kell megítélni, hogy a közfeladat ellátására való tekintettel súlyosabb elbírálás jár-e.

Amennyiben ilyen bűncselekmény gyanúja merül fel, nélkülözhetetlen a gyors és szakszerű jogi segítség, hogy az érintett időben tisztázni tudja a helyzetet. Ne halogassa a kapcsolatfelvételt jogi szakembereinkkel, ha kérdése merül fel vagy büntetőeljárás indult Ön ellen, így hatékonyabban tudja megvédeni jogait és érdekeit.

Ez a cikk kizárólag általános tájékoztatásra szolgál, és nem minősül személyre szabott jogi tanácsadásnak.

Minden konkrét ügyben forduljon büntetőjogi tapasztalattal rendelkező ügyvédhez!