Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

Az információs rendszerek védelme és biztonsága kiemelkedően fontos a modern társadalomban.

A digitális térben rengeteg érzékeny adat, bizalmas információ és gazdasági érték található, ezért az állam szigorú szabályokkal igyekszik megakadályozni a jogosulatlan behatolást vagy adatszerzést.

A 424. § célja az, hogy megakadályozza az információs rendszerek biztonságának megbontását már a kezdeti szakaszban.

A „védett jogi tárgy” a társadalom azon érdeke, hogy az információs rendszerek (legyen szó számítógépekről, szerverekről vagy bármely hálózati eszközről) megbízhatóan és biztonságosan működjenek.

 A törvény nem csupán a ténylegesen létrehozott „kártevő” programokat, hackelésre használható szoftvereket vagy titkos jelszavakat említi, hanem azt is, ha valaki a jelszó, illetve program elkészítéséhez szükséges gazdasági, műszaki vagy szervezési ismereteket bocsát mások rendelkezésére.

• Jelszó: A 424. § (3) bekezdése szerint bármilyen, betűkből, számokból, jelekből vagy biometrikus adatokból álló kód, amely hozzáférést nyit egy információs rendszerhez vagy annak egy részéhez.
  
  
• Számítástechnikai program: Bármilyen szoftver, amelyet kifejezetten arra fejlesztenek, hogy kijátszák, megtörjék vagy könnyebben elérhetővé tegyék egy rendszer biztonsági védelmét.
  
  
• Ismeret (know-how): Ha valaki olyan speciális tudással rendelkezik (például egy adott titkosítás feltöréséről vagy sérülékenység kihasználásáról), és ezt a Btk.-ban felsorolt bűncselekmények céljára adja át, akkor a törvény szerint bűncselekményt követ el.
  
  
• A jogalkotó szerint ezek a cselekmények önmagukban még nem jelentik azt, hogy a rendszerbe való behatolás vagy adatszerzés ténylegesen meg is történik. Mégis büntetendők, mert a puszta felkészülés, a segédanyagok biztosítása már önmagában komoly veszélyt hordoz.

 A 424. § (1) bekezdés a) pontja szerint:

• Készítés: Az elkövető előállítja vagy programozza a jelszót, szoftvert, rosszindulatú kódot.
  
  
• Átadás, hozzáférhetővé tétel: Átadja ezeket egy másik személynek, vagy közzéteszi (akár pénzért, akár ingyen).
  
  
• Megszerez: Más által készített eszközöket megszerez, hogy később felhasználja őket.
  
  
• Forgalomba hozatal: Egyszerre több személy számára hozzáférhetővé teszi (például internetes piactéren).
  
  

A (1) bekezdés b) pontja ugyanazt a célt védi, de kifejezetten a szükséges szakismeretek (gazdasági, műszaki, szervezési) átadását teszi büntetendővé, ha ezzel előmozdítja a Btk. 375., 422. (1) bekezdés d) pontja vagy 423. §-ában szereplő bűncselekményeket.

Fontos, hogy csak akkor bűncselekmény, ha az elkövető egyenes szándékkal cselekszik, vagyis pontosan azért készíti el vagy teszi hozzáférhetővé a jelszót/programot/ismeretet, hogy a későbbiekben bűncselekményt kövessenek el vele.

Ha például egy informatikus legitimen teszteli a cég saját védelmét, és szerződéses alapon fejleszt biztonsági eszközt, az nem esik e körbe.

A 424. § (1) bekezdése alapján két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki az elkövetőre.

Ez a viszonylag alacsony büntetési tétel is igazolja, hogy nem a konkrét adatlopásról, hanem annak előzményeiről, illetve előkészületi cselekményekről van szó.

Ugyanakkor a büntetőjogi felelősség alól nem mentesülhet az, aki tudatosan bocsát áruba vagy készít olyan szoftvert, jelszót vagy ismeretet, ami segít a rendszerek elleni támadásban.

A 424. § (2) bekezdése egy speciális büntethetőséget megszüntető okot említ.

Eszerint, ha valaki már elkészítette a jelszót vagy programot, de még mielőtt a hatóság tudomást szerezne erről, ő maga feladja, a tárgyat átadja a hatóságnak, és segít felderíteni a többi résztvevő személyt, akkor nem büntethető.

Ez a rendelkezés motiválni igyekszik az elkövetőt arra, hogy időben korrigálja a hibás döntését, és még a megvalósítás előtt megszüntesse a fenyegető veszélyt.

Fontos tisztázni, hogy önmagában a programozói ismeretek vagy a jelszóhasználat megtanítása nem törvénysértő, ha nincs mögötte bűncselekményre irányuló célzat.

Számtalan legitim biztonságtechnikai szakember (etikus hacker, rendszergazda) dolgozik hasonló ismeretekkel, éppen azért, hogy a cégek vagy állami szervek védelmét erősítsék.

A törvény csak azt bünteti, ha a cél nyilvánvalóan a 375., 422. (1) bekezdés d) pontja, illetve a 423. § szerinti bűncselekmény megkönnyítése.

A Btk. 424. §-a a digitális világban létfontosságú biztonsági intézkedések védelméhez nyújt erős büntetőjogi hátteret.

A szabályozás szerint már az a magatartás is büntetendő, amikor valaki hackereszközöket vagy jelszavakat készít, forgalmaz vagy speciális ismereteket ad át azért, hogy másokat hozzásegítsen információs rendszerek elleni támadáshoz.

Ez a vétség legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, ami jelzi, hogy a törvényalkotó a megelőzést, a rendszerek épségét helyezi előtérbe.

A jogszabály ugyanakkor lehetőséget ad a visszalépésre: ha valaki időben feltárja a hatóság előtt a már elkészített eszközt, és segíti a további elkövetők felderítését, mentesül a büntetőjogi következmények alól.