Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények

A törvény egységes, önálló fejezetben tárgyalja az információs rendszerekhez kapcsolódó bűncselekményeket, amelynek célja az informatikai rendszerek zavartalan működésének, valamint a bennük tárolt adatok biztonságának megőrzése.

Az információs rendszerekkel kapcsolatos jogsértések számos formában jelenhetnek meg, és súlyos következményekkel járhatnak mind a magánszemélyek, mind a gazdasági szereplők és az állami szervek számára.

 A jogszabályi környezet meghatározásakor a magyar jogalkotó figyelembe vette a nemzetközi normákat, így az Európa Tanács Cybercrime Egyezményét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2013/40/EU irányelvét, amely az információs rendszerek elleni támadásokkal szembeni büntetőjogi fellépést egységes keretek közé helyezi az Európai Unió tagállamaiban.

Az információs rendszerek elleni bűncselekmények közös jellemzője, hogy a modern informatikai környezetet kihasználva, gyakran automatizált módszerekkel és titkosított eszközök segítségével követik el őket, így az elkövetők az anonimitás és a nyomok eltüntetésének előnyeit élvezik.

Ezen bűncselekmények hatékony üldözése érdekében a jogszabályok egyre szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak.

Az egyik legjelentősebb információs bűncselekmény a tiltott adatszerzés, amely magában foglalja más személy személyes adatainak, magántitkának, üzleti vagy gazdasági titkának jogosulatlan megszerzését.

Ez történhet klasszikus módszerekkel, például jogosulatlan megfigyeléssel vagy adathordozók eltulajdonításával, de a modern technológia fejlődésével egyre inkább az elektronikus úton történő információszerzés dominál.

Ebbe a kategóriába tartozik például a jogosulatlan adatlekérdezés vállalati vagy állami adatbázisokból, a hekkertámadásokkal végrehajtott adatlopás, vagy az úgynevezett „social engineering” technikákkal történő adatszerzés, amely során az elkövetők megtévesztéssel próbálják rávenni a célszemélyt a bizalmas adatok kiadására.

Az információs rendszerek védelmének megsértése a másik fontos tényállás, amely az információs rendszer vagy adat megsértése elnevezés alatt szerepel. Ide tartozik például az informatikai rendszerekbe való jogosulatlan behatolás, az adatok manipulálása, törlése vagy a szolgáltatások megzavarása.

Egy ilyen támadás súlyos következményekkel járhat, különösen, ha kritikus infrastruktúrát érint, például pénzintézetek, kormányzati szervek vagy egészségügyi intézmények informatikai rendszereit.

Az ilyen cselekmények gyakran a pénzügyi haszonszerzés motivációjával történnek, például zsarolóvírusok (ransomware) segítségével, amely során az elkövetők titkosítják az áldozatok adatait, és csak váltságdíj fejében biztosítják azok visszaállítását.

A jogszabály külön rendelkezik az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásáról, amely azt a magatartást szankcionálja, amikor valaki egy információs rendszer biztonsági mechanizmusait, például tűzfalakat, titkosítási rendszereket vagy jelszavas védelemmel ellátott adatbázisokat próbál feltörni.

A jogsértés megvalósulhat például olyan szoftverek vagy eszközök használatával, amelyek célja a számítógépes védelem kijátszása. Az ilyen eszközök előállítása, terjesztése és birtoklása is jogellenes, hiszen ezek a módszerek széles körben alkalmazhatók bűncselekmények elkövetésére.

Az információs rendszerek elleni bűncselekmények elleni fellépés kulcsfontosságú, mivel ezek a cselekmények gyakran határon átnyúló jellegűek, és az elkövetők sok esetben távoli országokból hajtják végre a támadásaikat.

Éppen ezért a bűnüldöző szervek számára különös kihívást jelent ezek felderítése és bizonyítása, hiszen az információáramlás sebessége és a titkosított kommunikációs csatornák nehezítik az elkövetők azonosítását.

Az ilyen ügyek gyakran bonyolult, nemzetközi együttműködést igénylő eljárásokat eredményeznek, amelyek során az érintett országok hatóságainak gyors és hatékony információcserére van szükségük.

 A törvény célja, hogy az információs rendszerek és az adatok védelmét erősítse, miközben megfelelő egyensúlyt teremt az informatikai biztonság és a személyes adatok védelme között. Az információs rendszerek elleni bűncselekményekkel kapcsolatos jogi eljárások összetettek lehetnek, hiszen az érintettek számára a megfelelő védelem biztosítása kiemelten fontos lehet. Az ilyen típusú bűncselekmények nemcsak gazdasági vagy informatikai szempontból hordoznak komoly kockázatokat, hanem a jogbiztonságot és a magánszemélyek bizalmi viszonyait is befolyásolják. Éppen ezért az informatikai visszaélések elleni jogi fellépés során elengedhetetlen a körültekintő bizonyítás és a megfelelő jogi védelem biztosítása.