Tiltott adatszerzés

Az egyik legjelentősebb információs bűncselekmény a tiltott adatszerzés, amely magában foglalja más személy személyes adatainak, magántitkának, üzleti vagy gazdasági titkának jogosulatlan megszerzését.

A bűncselekmény elkövetőjének célja a legtöbb esetben a személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése.

Ide tartozhat bármi, ami valakinek az egyéni életére, egészségi állapotára, vagyoni, üzleti tevékenységére vonatkozik, és amelynek titokban tartásához jogos érdeke fűződik.

A törvény kiemeli a következő fogalmakat:

• Személyes adat
  Bármilyen információ, amely alapján az adott személy közvetlenül vagy közvetve azonosítható (pl. neve, címe, egészségügyi adatai, biometrikus azonosítója).
• Magántitok
  Olyan bizalmas, szűk körben ismert tény vagy adat, amelynek nyilvánosságra kerülése érdeksérelmet okozhat az érintett számára (pl. családi, egészségi, pénzügyi helyzetre vonatkozó információk).
• Gazdasági titok
  A Btk. 413. § szerinti bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok körébe eső adat.
• Üzleti titok
  A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nem közismert, vagyoni értéket hordozó információ (pl. know-how, ügyfélkör, kereskedelmi stratégiák).

A 422. § (1) bekezdése úgynevezett „titkos módszereket” tilalmaz, amelyek alkalmazására máskülönben kizárólag a bűnüldöző és más felhatalmazott szervek lennének jogosultak bírói engedéllyel. Ilyenek többek között:

• Más lakásának titokban átkutatása
  Ha valaki a tulajdonos tudta és engedélye nélkül vizsgálja át a lakás, egyéb helyiség vagy a bekerített terület tartalmát, és ezt kifejezetten személyes, üzleti vagy egyéb titok kifürkészése céljából teszi.
• Megfigyelés és rögzítés lakásban vagy ahhoz tartozó helyen
  Ide tartozik, amikor különféle technikai eszközökkel (hang- vagy képrögzítő, hőkamera, rejtett mikrofonpuskák stb.) valaki titokban figyeli és felvételt készít egy olyan magánterületen zajló eseményről, amely kívülállóktól elzárt.
• Zárt küldemény (postai vagy egyéb) felbontása és rögzítése
  Például, ha valaki nem neki címzett borítékot nyit fel, esetleg meg is szerzi, és annak tartalmát lemásolja, rögzíti, vagy más formában felhasználja.
• Hírközlő hálózat, eszköz, információs rendszer kifürkészése
  Ilyen lehet a telefonhívás titkos lehallgatása, e-mail forgalom elfogása, internetes kommunikáció rögzítése, vagy akár egy számítógépen kezelt adat lopása anélkül, hogy erre bírósági határozat jogosítaná fel az elkövetőt.

A törvénymódosítás (422. § (1a) bekezdés) a jogértelmezési vitákat tisztázva kiterjesztette a büntethetőséget azokra az esetekre is, amikor valaki nem kifejezetten lakásban, hanem például munkahelyi öltözőben, üzemben, gyárban, hivatalban vagy járműben végez titkos átkutatást vagy technikai megfigyelést.

Ezzel a jogalkotó lefedi azokat a zárt, a nyilvánosság elől elzárt helyeket is, amelyekre a magánlaksértés eredeti definíciója nem terjedt ki.

A 422. § (3) bekezdése szankcionálja azokat az eseteket, amikor valaki a titokban kifürkészett adatokat (legyen az személyes adat, magántitok, gazdasági vagy üzleti titok) továbbítja vagy saját célra felhasználja.

Nem csupán a tényleges megszerzés, hanem az adatok közzététele, átadása is bűncselekmény, ha a titokhoz vagy a személyes információhoz jogellenes úton jutott.

A 422. § (4) bekezdése rögzíti a minősített eseteket, amikor a büntetés egy évtől öt évig terjedhet. Ilyen helyzet például:

• Hivatalos eljárás színlelésével: Amikor valaki úgy tesz, mintha rendőrségi vagy más hatósági eljárást folytatna.
  
  
• Üzletszerűen: Ha valaki rendszeresen, haszonszerzés céljából űzi ezt a tevékenységet.
  
  
• Bűnszövetségben: Többen előre megszervezetten követik el a tiltott adatszerzést.
  
  
• Jelentős érdeksérelmet okozva: Amikor a jogellenes adat megszerzése komoly hátrányt eredményez az érintett számára (pl. személyes adat kiszivárogtatása nagy nyilvánosság előtt, üzleti titokkal való visszaélés).
  

 A 422/A. § külön szabályozást vezetett be a pilóta nélküli légi járművek (drónok) jogosulatlan alkalmazására.

Ha valaki egy drónnal más lakását, az ahhoz tartozó helyiséget, bekerített területet megfigyeli és rögzíti, vétség miatt elzárással büntetendő.

Ha pedig a készített felvételt nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, akár egy évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

E tényállás magánindítványra üldözendő, vagyis a sértettnek kell kezdeményeznie az eljárást.

A jogalkotó ezzel a magánszféra védelmét igyekszik megerősíteni, hiszen a drónok megjelenésével sokkal egyszerűbben „belátható” egy magánterület, akár olyan módon is, ami ellen a hagyományos kerítések és zárak hatástalanok.

A szabályozás kiemelten védi a magánszférát, egyúttal megerősíti az állam kizárólagos jogosultságát, hogy titkos információgyűjtő módszereket csak bírói engedéllyel, hivatalos szervek végezhessenek.

Aki e szabályokat megszegi, három évig terjedő szabadságvesztéssel, sőt bizonyos súlyosbító esetekben akár öt évvel is számolhat.

Emellett a drónokkal való megfigyelésre külön vétségi tényállás született, amely magánindítványra büntetendő, és szigorúan fellép a jogosulatlan légifelvételek készítőivel szemben.

A tiltott adatszerzés szabályozásával a törvényalkotó mind a személyes, mind az üzleti szféra védelmét előtérbe helyezi, megakadályozva, hogy bárki visszaéljen a technika fejlődésével és a modern megfigyelési módszerek nyújtotta lehetőségekkel.