Büntetőjogi értelemben ki követi el felfegyverkezve a bűncselekményt?
Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mi számít felfegyverkezve történő elkövetésnek, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:
Vagyon elleni bűncselekmények
Az emberi méltóság elleni bűncselekmények
Mit jelent a magánlaksértés
Garázdaság
Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
Önbíráskodás
Embercsempészés
Az emberi szabadság elleni bűncselekmények
Emberrablás
Személyi szabadság megsértése
Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.
dr. Lőrik József
Büntetőjogra szakosodott védőügyvéd, 20+ éves gyakorlati tapasztalattal, 2000 feletti lezárt üggyel.
A büntetőeljárás leggyakrabban feljelentéssel kezdődik. A rendőrség azonban akkor is megindíthatja a büntetőeljárást, ha hivatalból jut a tudomására, hogy bűncselekmény történt. A feljelentés egyaránt lehet a hatóságnak vagy hivatalos személynek címzett írásbeli beadvány és lehet a hatóság vagy hivatalos személy előtt szóban, személyesen tett nyilatkozat is.
A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a büntetőeljárás nyomozással kezdődik. A nyomozás megindulhat feljelentésre, magánindítványra, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott tények alapján.
A legtöbb ember számára már önmagában az nyomasztó érzést keletkeztet, ha büntetőeljárást indítanak vele, vagy hozzátartozójával szemben. Ha pedig ebben a büntetőeljárásban őrizetbe vételre vagy letartóztatásra is sor kerül, ez a kiszolgáltatott érzés fokozódik.
A nyomozás befejeztével a nyomozó hatóság a büntetőügyet megküldi az ügyészség részére, ezzel lép a büntetőeljárás az ügyészi szakaszba. Az ügyészség a rendelkezésre álló bizonyítékok (nyomozás anyaga) alapján dönthet a büntetőeljárás megszüntetéséről, az eljárás felfüggesztéséről, végső soron pedig a vádemelésről.
A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás a büntetőeljárás bírósági szakaszának egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja oly módon, hogy az egyszerűbb megítélésű és kisebb tárgyi súlyú ügyekben tárgyalás tartása nélkül teszi lehetővé a büntetőjogi következmények alkalmazását, vagyis a büntetővégzés az ítélettel egyenértékű ügydöntő határozat.
Az előkészítő ülés az eljárás egyszerűsítését célzó jogintézmény. Az előkészítő ülés legfontosabb szerepe az, hogy a vádlott és a védő kifejthesse a váddal kapcsolatos álláspontját, és közreműködhessen a büntetőeljárás további menetének alakításában. Az előkészítő ülést a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül kell megtartani.
Amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen nem ismeri be a bűnösségét váddal egyezően, vagy ugyan beismeri, de nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról, akkor a bíróság az ügyben tárgyalást tart. Az előkészítő ülés berekesztésétől számított egy hónapon belül megvizsgálja a bíróság az előkészítő ülésen előterjesztett bizonyítási indítványokat, kitűzi a tárgyalás határnapját és gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről.
