A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények az egyik legveszélyesebb jogsértési kategóriát alkotják, mivel nem csupán az anyagi javakat érintik, hanem az áldozatok személyi biztonságát és testi épségét is közvetlenül veszélyeztetik.

Az ilyen típusú bűncselekmények során az elkövetők fizikai kényszert, fenyegetést vagy egyéb erőszakos eszközöket alkalmaznak annak érdekében, hogy más személyek vagyontárgyait jogellenesen megszerezzék vagy valamilyen más módon jogtalan előnyt érjenek el.

E bűncselekmények társadalmi veszélyessége abban rejlik, hogy közvetlenül sértik a jogbiztonságot, valamint csökkentik az emberek általános közérzetét és közbiztonságba vetett bizalmát.

Az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények közé tartoznak azok a cselekmények, amelyek során az elkövetők valamilyen erőszakos vagy fenyegető magatartással kényszerítik az áldozatot vagy más személyt arra, hogy értékeit átadja, illetve az elkövető jogtalan előnyhöz jusson.

Ezek az esetek nemcsak a sértett vagyoni helyzetét befolyásolják negatívan, hanem súlyos pszichés és testi sérüléseket is okozhatnak.

Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények. Kérje konzultációnkat.

A hét minden napján -24/7 személyesen vagy online

+36 70 947 9950 Konzultáció

dr. Lőrik József

20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.

dr. Lőrik József önéletrajz

Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

Önbíráskodás

Az önbíráskodás elkövetője az a személy, aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

További részletek

Rablás

Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, rablást követ el.

További részletek

Zsarolás

Hogy mi a zsarolás, az mindenki számára ismert: bűnügyi filmek közhelyes jelenete, amikor egy gengszter felkeres egy helyi családi vállalkozást, és némi erőszakoskodás után elmondja a tulajdonosnak, hogy mostantól védelmi pénzt kell fizetnie, amiért cserében megvédi az üzletet minden külső veszélytől.

További részletek

Kifosztás

A kifosztás áldozatai gyakran idősek, betegek vagy más módon cselekvőképtelen állapotban lévő személyek, akik nem tudják megvédeni magukat. Az ilyen jellegű visszaélések különösen súlyosak, hiszen az elkövetők olyan embereket károsítanak meg, akik fizikailag vagy mentálisan nem képesek ellenállni.

További részletek

A büntetőeljárás szakaszai

Nyomozati szakasz
Ügyészi szakasz
Bírósági szakasz

Feljelentés

A büntetőeljárás leggyakrabban feljelentéssel kezdődik. A rendőrség azonban akkor is megindíthatja a büntetőeljárást, ha hivatalból jut a tudomására, hogy bűncselekmény történt. A feljelentés egyaránt lehet a hatóságnak vagy hivatalos személynek címzett írásbeli beadvány és lehet a hatóság vagy hivatalos személy előtt szóban, személyesen tett nyilatkozat is.

További részletek

Nyomozás

A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a büntetőeljárás nyomozással kezdődik. A nyomozás megindulhat feljelentésre, magánindítványra, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott tények alapján.

További részletek

Kényszerintézkedésekletartóztatás

Kényszerintézkedések/letartóztatás

A legtöbb ember számára már önmagában az nyomasztó érzést keletkeztet, ha büntetőeljárást indítanak vele, vagy hozzátartozójával szemben. Ha pedig ebben a büntetőeljárásban őrizetbe vételre vagy letartóztatásra is sor kerül, ez a kiszolgáltatott érzés fokozódik.

További részletek

Ügyészi szakasz

A nyomozás befejeztével a nyomozó hatóság a büntetőügyet megküldi az ügyészség részére, ezzel lép a büntetőeljárás az ügyészi szakaszba. Az ügyészség a rendelkezésre álló bizonyítékok (nyomozás anyaga) alapján dönthet a büntetőeljárás megszüntetéséről, az eljárás felfüggesztéséről, végső soron pedig a vádemelésről.

További részletek

Büntetővégzés

A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás a büntetőeljárás bírósági szakaszának egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja oly módon, hogy az egyszerűbb megítélésű és kisebb tárgyi súlyú ügyekben tárgyalás tartása nélkül teszi lehetővé a büntetőjogi következmények alkalmazását, vagyis a büntetővégzés az ítélettel egyenértékű ügydöntő határozat.

További részletek

Előkészítő ülés

Az előkészítő ülés az eljárás egyszerűsítését célzó jogintézmény. Az előkészítő ülés legfontosabb szerepe az, hogy a vádlott és a védő kifejthesse a váddal kapcsolatos álláspontját, és közreműködhessen a büntetőeljárás további menetének alakításában. Az előkészítő ülést a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül kell megtartani.

További részletek

Bírósági tárgyalás

Amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen nem ismeri be a bűnösségét váddal egyezően, vagy ugyan beismeri, de nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról, akkor a bíróság az ügyben tárgyalást tart. Az előkészítő ülés berekesztésétől számított egy hónapon belül megvizsgálja a bíróság az előkészítő ülésen előterjesztett bizonyítási indítványokat, kitűzi a tárgyalás határnapját és gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről.

További részletek

Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kisokos

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mi számít csoportos elkövetésnek, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mi számít erőszakos magatartásnak, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mi számít fegyveres elkövetésnek, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mi számít felfegyverkezve történő elkövetésnek, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mi számít fenyegetésnek, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazása szempontjából ki a hivatalos személy, a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. §-a szerint:

További részletek

Ki minősül közfeladatot ellátó személynek a büntetőjogban?

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mi számít vagyoni hátránynak, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mi számít személy elleni erőszakos bűncselekménynek, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Büntetőjogi értelemben kit kell védekezésre képtelen személynek tekinteni?

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában ki számít visszaesőnek, különös visszaesőnek, többszörös visszaesőnek, erőszakos többszörös visszaesőnek, azt az értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mit jelent a kisebb érték, kisebb kár, kisebb vagyoni hátrány, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mi a nagyobb érték, nagyobb kár, nagyobb vagyoni hátrány, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mit jelent a jelentős érték, jelentős kár, jelentős vagyoni hátrány, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mit jelent a különösen nagy érték, különösen nagy kár, különösen nagy vagyoni hátrány, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mit jelent a különösen jelentős érték, különösen jelentős kár, különösen jelentős vagyoni hátrány, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:

További részletek

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950

Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

Mi az a csoportos elkövetés a büntetőjogban?

Mi az erőszakos magatartás a büntetőjogban?

Mit jelent a fegyveres elkövetés a büntetőjogban?

Büntetőjogi értelemben ki követi el felfegyverkezve a bűncselekményt?

Mit jelent a fenyegetés büntetőjogi értelemben?

Ki minősül hivatalos személynek a büntetőjogban?

Ki számít közfeladatot ellátó személynek?

Mit jelent a büntetőjogban a vagyoni hátrány?

Mi minősül személy elleni erőszakos bűncselekménynek a büntetőjogban?

Ki van védekezésre képtelen állapotban?

Ki számít visszaesőnek, különös visszaesőnek, többszörös visszaesőnek, erőszakos többszörös visszaesőnek a büntetőjogban?

A büntetőjogban mit jelent a kisebb érték, kisebb kár, kisebb vagyoni hátrány?

A büntetőjogban mit jelent a nagyobb érték, nagyobb kár, nagyobb vagyoni hátrány?

A büntetőjogban mit jelent a jelentős érték, jelentős kár, jelentős vagyoni hátrány?

A büntetőjogban mit jelent a különösen nagy érték, különösen nagy kár, különösen nagy vagyoni hátrány?

A büntetőjogban mit jelent a különösen jelentős érték, különösen jelentős kár, különösen jelentős vagyoni hátrány?