Kábítószer birtoklása a büntetőjogban

A kábítószer birtoklása a büntetőjogban

A kábítószer birtoklása a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények közül a leggyakrabban előforduló bűncselekmény. Az új Btk. szigorúan bünteti a kábítószernek minősülő különböző anyagokkal történő visszaéléseket.

A kábítószereknek számos típusa is ismert: ópium, ópiumszármazékok, kokain, hasis, hallucinogének, a pszichotróp anyagok (nyugtatók, altatók és egyéb gyógyszerek), stb. Kábítószernek csak kifejezetten azok az anyagok, szerek számítanak, amelyek jogilag is kábítószernek minősülnek. Az új Btk. az értelmező rendelkezések között sorolja fel, hogy mely jogforrások tartalmazzák a kábítószernek minősülő anyagok listáit . Ez alapján a jelenleg Magyarországon kábítószernek minősített anyagok felsorolása az alábbi jogszabályokban található meg:

a) az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. jegyzéke ,

b) az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke (ezek az ún pszichotróp anyagok), és

c) az emberi felhasználásra kerülőgyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény melléklete

A kábítószer csekély, jelentős és különösen jelentős mennyiségének határa

Kábítószer hatóanyag táblázat – A kábítószer csekély, jelentős és különösen jelentős mennyisége – Kábítószer birtoklása

Az elkövetés tárgya

Az egyes bűncselekmények elkövetése során az elkövetés tárgyául szolgáló kábítószer mennyisége a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából fontos szempont. A csekély mennyiségként meghatározott érték felső határát el nem érő mennyiségű kábítószerre történő elkövetés több elkövetési magatartás esetében is privilegizált eset, tehát a főszabályhoz képest enyhébb büntetéssel fenyegetett; míg a jelentős vagy különösen jelentős mennyiségként meghatározott mértékű kábítószerrel kapcsolatos elkövetés minősített esetként szerepel az új Btk.-ban és így a jogalkotó ezen esetekre súlyosabb büntetést helyezett kilátásba. Annak meghatározása, hogy az egyes kábítószerek esetében mi minősül csekély, jelentős vagy különösen jelentős mennyiségnek, az új Btk. értelmező rendelkezései között kapott helyet. Így például a heroin esetében a legfeljebb 0,6 gramm, míg a kannabisz növény esetében a legfeljebb öt tő minősül csekély mennyiségnek.

Elkövetési magatartás

A kábítószerrel kapcsolatos visszaéléseket büntetni rendelő bűncselekmények körében az elkövetési magatartás attól függ, hogy a terjesztőkhöz (kínálati oldal) vagy a fogyasztókhoz (keresleti oldal) kapcsolódnak.

Fontos kiemelni, hogy a kábítószer birtoklása bűncselekmény körében speciális büntethetőségi akadály a 6 hónapig tartó folyamatos kezelés vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel, azaz az elterelés jogintézménye. Az elterelés jogintézménye a kábítószer saját használatra történő termesztése, előállítása, megszerzése vagy tartása, illetve a kábítószer fogyasztása esetén alkalmazható.

Minősített esetek

Speciális szabályok érvényesülnek továbbá a büntetőjogi szabályozásban a 18 éven aluliak védelme érdekében, így például szigorúbban bünteti a törvény, ha a nagykorú személy fiatalkorúnak kínál vagy ad át kábítószert, illetve ilyen személy felhasználásával hoz forgalomba kábítószert vagy kereskedik azzal. Fokozottan felel az elkövető, ha oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmény területén vagy annak közelében hajtja végre az előbbi cselekményeket. Arról, hogy az új Btk. a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szabályozása terén milyen módon igyekszik a kiskorúak fokozottabb büntetőjogi védelmét megteremteni, külön ügyleírás szól a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények, valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények között “A kiskorúak védelme a kábítószerekkel szemben” címmel.

Önnek büntető ügyvédre van szüksége?

KÉRJE KONZULTÁCIÓNKAT!

Hétvégén is!

office@lorik.hu

06 70 947 9950

06 70 434 8763

Mit tudhat meg a konzultáció keretében?

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

Az új Btk által bevezetett változások

Az új Btk. több változtatást is bevezetett a kábítószerrel elkövethető bűncselekmények szabályozása körében. Így a korábban egy tényállásban szereplő többféle cselekményt szétbontotta külön tényállásokba. Az új Btk.-ban a kábítószer-kereskedelem elnevezésű tényállás a forgalmazói, kereskedői jellegű cselekményeket (kínálás, átadás, forgalomba hozatal, kereskedés) rendeli büntetni. A kábítószer birtoklása bűncselekmény az ún. fogyasztói típusú cselekmények (termesztés, előállítás, megszerzés, tartás, az ország területére való behozatal, az onnan való kivitel, az átvitel, valamint a fogyasztás) büntetendőségét tartalmazza. Az új Btk. önálló tényállásban szabályozza a kóros szenvedélykeltés bűncselekményét, amely tényállás azt tilalmazza, hogy felnőttkorú személy fiatalkorút kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag fogyasztására rábírjon, erre törekedjen vagy ehhez segítséget nyújtson, illetve kábítószer fogyasztására próbáljon rábírni. Az új Btk. ezen kívül tartalmazza még a kábítószer készítésének elősegítése, a kábítószer-prekurzorral visszaélés, illetve az új pszichoaktív szerrel visszaélés tényállásokat.

Kábítószerfüggőség

Az új Btk. megszüntette a büntetési rendszerben a korábban a kábítószerfüggő személyekre vonatkozó enyhébb büntetések kiszabásának a lehetőségét, az elkövető kábítószerfüggése a tényállásokban nem jelenik meg.

A fogyasztás mint új elkövetési magatartás jelenik meg az új Btk.-ban (ez korábban más elkövetési magatartások keretében volt kezelhető) és a csekély mennyiségű kábítószer fogyasztása, illetve csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából történő megszerzése, illetve tartása enyhébben büntethető esetnek számít.

Az egyes bűncselekményeken belül a tizennyolc év alattiak sérelmére vagy az ilyen személyek felhasználásával elkövetett magatartások elkülönülten, külön szakaszban jelennek meg.

Az elterelés

Az új Btk.-ban a jogalkotó szűkítette az elterelés igénybevételének a lehetőségét. Míg korábban ennek különösebb feltétele nem volt, addig az új Btk. alapján büntethetőséget megszüntető okként akkor vehető figyelembe, hogy a terhelt legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, ha emellett beismeri a bűncselekmény elkövetését. Az új Btk. továbbá kizárja az elterelés alkalmazhatóságát, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését megelőző két évben már részt vett elterelésen, vagy ezalatt az időtartam alatt kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása bűncselekmények miatt elítélték.

Az elterelés alkalmazhatósága továbbra is a csekély mennyiségű kábítószerrel való elkövetés esetén áll fenn, a fentiekre tekintettel azonban a korábbi, a kábítószerfüggő személyekre vonatkozó elterelési szabályok már nem kaptak helyet az új Btk.-ban. Ezen kívül új szabály, hogy korlátlan enyhítésre ad lehetőséget az új Btk. egyes meghatározott bűncselekmények esetében, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.

Kóros szenvedélykeltés

Az új Btk. önálló tényállásban szabályozza a kóros szenvedélykeltés bűncselekményét, amely korábban a visszaélés kábítószerrel tényállásán belül kapott helyet. Új szabály, hogy büntetendővé vált, ha a nagykorú fiatalkorút kábítószer fogyasztására sikertelenül törekszik rábírni.

A jogalkotó 2012. március 1-jétől vezette be a jogrendszerbe az új pszichoaktív szer fogalmát. Az új kategória kialakítását az a tapasztalat indokolta, hogy az utóbbi években ugrásszerű növekedés volt megfigyelhető a nagyrészt interneten keresztül forgalmazott új típusú, úgynevezett “dizájner drogok” fogyasztásában. A “dizájner drogokat” legtöbbször valamely jogilag kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének kisebb módosításával hozzák létre abból a célból, hogy az új szer hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de legálisan forgalmazható, használható legyen. Szükségessé vált tehát ezeknek a köztes, jogilag ugyan kábítószernek még nem minősített, de valószínűsíthetően a kábítószerekkel megegyező hatásmechanizmusú anyagoknak a jogi szabályozása.

Új pszichoaktív anyagok

Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó alapvető szabályozást az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény tartalmazza. Az, hogy mely konkrét vegyületek vagy vegyületcsoportok minősülnek ilyen pszichoaktív szernek, a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. mellékletének C) fejezetéből derül ki, ez a lista tartalmazza az összes ilyennek minősített anyagot.

Az új Btk. a korábbi büntető törvénykönyvben 2012. március 1-jétől szereplő tényálláshoz hasonlóan, a fenti anyagokkal való kereskedői típusú magatartásokat rendeli büntetni, így az követi el az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét, aki új pszichoaktív anyagot az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átszállít; illetve előállít, kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik. Az új pszichoaktív anyag fogyasztása vagy megszerzése tehát nem számít bűncselekménynek.

Kapcsolódó oldalak:

Kábítószer birtoklása

Kábítószer-kereskedelem

Kábítószer-prekurzorral visszaélés

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés

Kábítószer készítésének

A kábítószer birtoklása tényállása

Kábítószer birtoklása: Btk. 178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

aa) üzletszerűen,

ab) bűnszövetségben,

ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,

b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,

c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre

követik el a bűncselekményt.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,

b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig

terjedő szabadságvesztés.

(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kábítószer birtoklása fiatalkorú terhelt esetén

179. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy

b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében

kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.

(3) A büntetés

a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

aa) bűnszövetségben,

ab) üzletszerűen,

ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,

b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,

c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre

követik el a bűncselekményt.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Ha bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,

b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztés.

Elterelés kábítószer birtoklása esetén

180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül

a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy

b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.

(3) A 178. § (1) és (5)-(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)-(2) és (6) bekezdés esetén – ha az (1) bekezdés nem alkalmazható – a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.