Kábítószerrel kapcsolatos és az egészséget veszélyeztető bűncselekmények

A kábítószerekkel való tevékenység első hazai büntetőjogi reagálása (a Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött „Nemzetközi ópiumegyezmény” becikkelyezéséről szóló 1930. évi XXXVII. törvény 3. §-a) óta számtalan változáson ment keresztül magának a szabályozásnak a szemlélete, és annak súlypontja is. Megfigyelhető a büntetőjogi fenyegetettség egyre szélesedő kiterjesztése, illetve a különböző nemzetközi egyezményekhez való igazodás.

A Btk. 176-184. §-aiban található szabályozás is alapvetően a nemzetközi egyezményeknek és uniós jogi aktusoknak, mindenekelőtt a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.

Kokain

Heroin

Marihuána

Extasy MDMA

LSD

Az emberek egészségének védelme minden jogállamban kiemelt jelentőségű, hiszen az egyének jóléte és a társadalom stabilitása nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben sikerül megelőzni és szankcionálni azokat a cselekményeket, amelyek veszélyeztetik az egészséget.

A kóros szenvedélykeltés bűncselekménye olyan kábító hatású anyagokkal kapcsolatos, amelyek bódulatot idéznek elő, például kábítószerek, oldószerek vagy egyes gyógyszerek. A törvény szerint csak 18 éven felüli személy lehet az elkövető, míg az áldozat (sértett) kizárólag 18 éven aluli lehet.

Két elkövetési forma létezik:

Az egyik a rábírás vagy rábírni törekvés – amikor valaki arra próbál rávenni egy fiatalkorút, hogy kábító hatású anyagot fogyasszon. Ha ez sikerrel jár, az elkövető felbujtónak minősül, ha nem, akkor is bűncselekménynek számít.

A másik pedig a segítségnyújtás – ha valaki aktívan segít egy fiatalkorúnak ilyen anyagot fogyasztani, az önállóan büntetendő, még akkor is, ha a fogyasztás önmagában nem minősül bűncselekménynek.

Ha azonban a cselekmény súlyosabb bűncselekményt valósít meg (például új pszichoaktív anyagokkal való visszaélést), akkor ezt a bűncselekményt nem külön büntetik.

A teljesítményfokozó szerekkel visszaélés jogi szabályozása

A törvény büntetni rendeli a teljesítményfokozó szerrel visszaélést. Korábban a Btk. már szankcionálta ezt, de az Alkotmánybíróság 2000-ben megsemmisítette a tényállást jogbizonytalanság miatt. Ugyanakkor rögzítette, hogy a versenyszerű vagy hivatásszerű sporttevékenységben az ilyen szerek használata társadalomra veszélyes, így a jogalkotó megfelelő szabályokat alkothat.

A szabályozás célja

A törvény nem a doppinghasználatot bünteti, hanem a tiltott teljesítményfokozó szerek terjesztését. Ide tartoznak az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és más, az Antidopping Egyezmény tiltólistáján szereplő anyagok.

A tiltott szerek meghatározása és listázása

Tiltott szernek minősül minden olyan teljesítményfokozó anyag, amely engedély nélkül kerül forgalomba és a WADA által frissített tiltólistán szerepel. A lista külön kategorizálja a mindenkor tiltott szereket és a csak versenyidőszakon belül tiltottakat.

Büntetendő magatartások

A törvény az előállítást, kínálást, átadást, forgalomba hozatalt és orvosi vagy állatorvosi vényen történő rendelést bünteti. Nem a használókat szankcionálja, hanem a terjesztőket. A sportteljesítmény fokozására való célzat minden sporttevékenységre kiterjed, és a bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el.

A hamis gyógyszerek forgalmazása világszerte egyre növekvő problémát jelent, és az internetes kereskedelem terjedésével az illegális gyógyszerpiac is jelentősen bővült.

A törvény bünteti a gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények hamisítását, valamint hamis változatuk előállítását.

Hamisnak minősül minden olyan szer, amely az eredeti látszatát kelti, függetlenül attól, hogy a hamisítás mennyire tökéletes.

Nem szükséges, hogy teljesen azonos legyen az eredetivel, elég, ha alkalmas a megtévesztésre.

A meghamisítás azt jelenti, hogy egy eredeti, már létező terméket módosítanak, míg a hamisítás esetén egy új, az eredetihez hasonló, de valójában hamis készítményt hoznak létre.

A mód, ahogyan ezt végrehajtják, a jogi megítélés szempontjából nem számít.

A törvény az egészségügyi termékek hamisítására vonatkozó büntetőjogi szabályozást a Medicrime Egyezményhez való csatlakozás érdekében vezette be.

Az Egyezmény az egészségügyi termékek széles körére vonatkozik, beleértve nemcsak a gyógyszereket és állatgyógyászati készítményeket, hanem az orvostechnikai eszközöket is.

A Btk. azonban külön kezeli a gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények hamisítását, és erre külön törvényi tényállást vezetett be „Gyógyszerhamisítás” címmel.

Ez azt jelenti, hogy míg az egészségügyi termékek hamisítását általánosan szabályozzák, a gyógyszerekre és állatgyógyászati készítményekre szigorúbb, külön büntetőjogi rendelkezések vonatkoznak.

A kuruzslás és jogosulatlan egészségügyi tevékenység

A törvény bünteti, ha valaki orvosi képesítés nélkül végez egészségügyi tevékenységet, különösen ha ezt rendszeresen vagy anyagi ellenszolgáltatásért teszi.

Jogosulatlan orvosi és természetgyógyászati tevékenység

• Az orvosi gyakorlat (pl. diagnózis, gyógyszerrendelés, műtétek) kizárólag szakképzett orvosok végezhetik.
• A természetgyógyászat csak megfelelő képesítéssel és jogszabályok betartásával végezhető, és nem helyettesítheti teljesen az orvosi ellátást.
• Orvosi engedély nélküli kezelés vagy diagnózis kuruzslásnak minősül és büntethető.

Büntetőjogi következmények

• Rendszeres vagy pénzért végzett jogosulatlan tevékenység büntetendő.
• Ha a tevékenység súlyosabb bűncselekményt okoz, más szigorúbb jogszabályok szerint is felelősségre vonható.

A szabályozás célja az orvosi ellátás hitelességének védelme és a betegek biztonságának biztosítása.

A méreggel való visszaélés bűncselekménye

A törvény az emberi egészséget védi, és bünteti a méreggel való jogosulatlan tevékenységeket. Az elkövetési tárgy a méreg, amelynek fogalmát jogszabályok határozzák meg.

Elkövetési magatartások

• Jogosulatlan készítés, tartás, felhasználás vagy forgalomba hozatal

• A mérgekkel kapcsolatos biztonsági előírások megszegése, ha ez veszélyt jelent másokra

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, gondatlanságból nem. Ha valaki elmulasztja a mérgekkel kapcsolatos kötelező biztonsági intézkedéseket, az szintén büntethető, de ebben az esetben kísérlet nem lehetséges.

Szabályozás és szankciók

A méreggel kapcsolatos előírásokat több jogszabály (pl. a kémiai biztonságról szóló törvény és rendeletek) határozzák meg. Ha az elkövetés súlyosabb bűncselekményt (pl. testi sértést, foglalkozási veszélyeztetést) eredményez, akkor ezek alapján súlyosabb büntetés is kiszabható.

Egészségre ártalmas termék forgalmazása

A törvény az emberi egészséget védi, és bünteti azokat, akik egészségre ártalmas közfogyasztási cikkeket gyártanak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.

Elkövetési tárgy

A közfogyasztási cikk olyan termék, amelyet széles körben használnak vagy fogyasztanak, de nem tartozik ide a kábítószer vagy a pszichotróp anyag. Az ártalmas jelleg rendellenes tulajdonság, amely például gyártási hiba, megromlás vagy hamisítás miatt alakul ki.

Elkövetési magatartások

• Készítés vagy tartás forgalmazási céllal → vétség (csak egyenes szándékkal követhető el)

• Forgalomba hozatal → bűntett (akár eshetőleges szándékkal is elkövethető)

A törvény súlyosabban bünteti, ha a termék valóban forgalomba kerül, mert ez nagyobb veszélyt jelent a lakosság egészségére.