20+ év büntetőjogi tapasztalat
több, mint 2000 büntető ügy.
több, mint 2000 büntető ügy.
A kábítószerekkel való tevékenység első hazai büntetőjogi reagálása (a Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött „Nemzetközi ópiumegyezmény” becikkelyezéséről szóló 1930. évi XXXVII. törvény 3. §-a) óta számtalan változáson ment keresztül magának a szabályozásnak a szemlélete, és annak súlypontja is. Megfigyelhető a büntetőjogi fenyegetettség egyre szélesedő kiterjesztése, illetve a különböző nemzetközi egyezményekhez való igazodás.
A Btk. 176-184. §-aiban található szabályozás is alapvetően a nemzetközi egyezményeknek és uniós jogi aktusoknak, mindenekelőtt a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.
Az emberek egészségének védelme minden jogállamban kiemelt jelentőségű, hiszen az egyének jóléte és a társadalom stabilitása nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben sikerül megelőzni és szankcionálni azokat a cselekményeket, amelyek veszélyeztetik az egészséget.
A kóros szenvedélykeltés bűncselekménye olyan kábító hatású anyagokkal kapcsolatos, amelyek bódulatot idéznek elő, például kábítószerek, oldószerek vagy egyes gyógyszerek. A törvény szerint csak 18 éven felüli személy lehet az elkövető, míg az áldozat (sértett) kizárólag 18 éven aluli lehet.
Két elkövetési forma létezik:
Az egyik a rábírás vagy rábírni törekvés – amikor valaki arra próbál rávenni egy fiatalkorút, hogy kábító hatású anyagot fogyasszon. Ha ez sikerrel jár, az elkövető felbujtónak minősül, ha nem, akkor is bűncselekménynek számít.
A másik pedig a segítségnyújtás – ha valaki aktívan segít egy fiatalkorúnak ilyen anyagot fogyasztani, az önállóan büntetendő, még akkor is, ha a fogyasztás önmagában nem minősül bűncselekménynek.
Ha azonban a cselekmény súlyosabb bűncselekményt valósít meg (például új pszichoaktív anyagokkal való visszaélést), akkor ezt a bűncselekményt nem külön büntetik.
A törvény büntetni rendeli a teljesítményfokozó szerrel visszaélést. Korábban a Btk. már szankcionálta ezt, de az Alkotmánybíróság 2000-ben megsemmisítette a tényállást jogbizonytalanság miatt. Ugyanakkor rögzítette, hogy a versenyszerű vagy hivatásszerű sporttevékenységben az ilyen szerek használata társadalomra veszélyes, így a jogalkotó megfelelő szabályokat alkothat.
A törvény nem a doppinghasználatot bünteti, hanem a tiltott teljesítményfokozó szerek terjesztését. Ide tartoznak az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és más, az Antidopping Egyezmény tiltólistáján szereplő anyagok.
Tiltott szernek minősül minden olyan teljesítményfokozó anyag, amely engedély nélkül kerül forgalomba és a WADA által frissített tiltólistán szerepel. A lista külön kategorizálja a mindenkor tiltott szereket és a csak versenyidőszakon belül tiltottakat.
A törvény az előállítást, kínálást, átadást, forgalomba hozatalt és orvosi vagy állatorvosi vényen történő rendelést bünteti. Nem a használókat szankcionálja, hanem a terjesztőket. A sportteljesítmény fokozására való célzat minden sporttevékenységre kiterjed, és a bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el.
A hamis gyógyszerek forgalmazása világszerte egyre növekvő problémát jelent, és az internetes kereskedelem terjedésével az illegális gyógyszerpiac is jelentősen bővült.
A törvény bünteti a gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények hamisítását, valamint hamis változatuk előállítását.
Hamisnak minősül minden olyan szer, amely az eredeti látszatát kelti, függetlenül attól, hogy a hamisítás mennyire tökéletes.
Nem szükséges, hogy teljesen azonos legyen az eredetivel, elég, ha alkalmas a megtévesztésre.
A meghamisítás azt jelenti, hogy egy eredeti, már létező terméket módosítanak, míg a hamisítás esetén egy új, az eredetihez hasonló, de valójában hamis készítményt hoznak létre.
A mód, ahogyan ezt végrehajtják, a jogi megítélés szempontjából nem számít.
A törvény az egészségügyi termékek hamisítására vonatkozó büntetőjogi szabályozást a Medicrime Egyezményhez való csatlakozás érdekében vezette be.
Az Egyezmény az egészségügyi termékek széles körére vonatkozik, beleértve nemcsak a gyógyszereket és állatgyógyászati készítményeket, hanem az orvostechnikai eszközöket is.
A Btk. azonban külön kezeli a gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények hamisítását, és erre külön törvényi tényállást vezetett be „Gyógyszerhamisítás” címmel.
Ez azt jelenti, hogy míg az egészségügyi termékek hamisítását általánosan szabályozzák, a gyógyszerekre és állatgyógyászati készítményekre szigorúbb, külön büntetőjogi rendelkezések vonatkoznak.
A kuruzslás és jogosulatlan egészségügyi tevékenység
A törvény bünteti, ha valaki orvosi képesítés nélkül végez egészségügyi tevékenységet, különösen ha ezt rendszeresen vagy anyagi ellenszolgáltatásért teszi.
Jogosulatlan orvosi és természetgyógyászati tevékenység
Büntetőjogi következmények
A szabályozás célja az orvosi ellátás hitelességének védelme és a betegek biztonságának biztosítása.
A méreggel való visszaélés bűncselekménye
A törvény az emberi egészséget védi, és bünteti a méreggel való jogosulatlan tevékenységeket. Az elkövetési tárgy a méreg, amelynek fogalmát jogszabályok határozzák meg.
Elkövetési magatartások
Jogosulatlan készítés, tartás, felhasználás vagy forgalomba hozatal
A mérgekkel kapcsolatos biztonsági előírások megszegése, ha ez veszélyt jelent másokra
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, gondatlanságból nem. Ha valaki elmulasztja a mérgekkel kapcsolatos kötelező biztonsági intézkedéseket, az szintén büntethető, de ebben az esetben kísérlet nem lehetséges.
Szabályozás és szankciók
A méreggel kapcsolatos előírásokat több jogszabály (pl. a kémiai biztonságról szóló törvény és rendeletek) határozzák meg. Ha az elkövetés súlyosabb bűncselekményt (pl. testi sértést, foglalkozási veszélyeztetést) eredményez, akkor ezek alapján súlyosabb büntetés is kiszabható.
Egészségre ártalmas termék forgalmazása
A törvény az emberi egészséget védi, és bünteti azokat, akik egészségre ártalmas közfogyasztási cikkeket gyártanak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.
Elkövetési tárgy
A közfogyasztási cikk olyan termék, amelyet széles körben használnak vagy fogyasztanak, de nem tartozik ide a kábítószer vagy a pszichotróp anyag. Az ártalmas jelleg rendellenes tulajdonság, amely például gyártási hiba, megromlás vagy hamisítás miatt alakul ki.
Elkövetési magatartások
Készítés vagy tartás forgalmazási céllal → vétség (csak egyenes szándékkal követhető el)
Forgalomba hozatal → bűntett (akár eshetőleges szándékkal is elkövethető)
A törvény súlyosabban bünteti, ha a termék valóban forgalomba kerül, mert ez nagyobb veszélyt jelent a lakosság egészségére.
