20+ év büntetőjogi tapasztalat
több, mint 2000 büntető ügy.
több, mint 2000 büntető ügy.
A gyermekek és a család védelme minden jogállamban kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a társadalom alapját képezik.
Magyarország Alaptörvénye hangsúlyosan rendelkezik a gyermekek védelméről és a család jogi védelméről, amelyet a Büntető Törvénykönyv (Btk.) XX. fejezete részletesen szabályoz.
A jogalkotás célja az, hogy büntetőjogi eszközökkel biztosítsa a gyermekek megfelelő fejlődését és védje a család intézményét az olyan magatartásokkal szemben, amelyek veszélyeztetik annak egységét és stabilitását.
Az Alaptörvény nem csupán a család jelentőségét hangsúlyozza, hanem kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
Ennek biztosítása érdekében a magyar jogrendszer büntetőjogi eszközökkel lép fel a gyermekeket és a családot érő bűncselekményekkel szemben, és nemzetközi normákhoz igazodva igyekszik garantálni a legmagasabb szintű védelmet.
A gyermekmunka egy másik súlyos jogsértés, amely a fejlődésüket veszélyezteti.
Bár Magyarországon szigorú szabályozás tiltja a gyermekek illegális foglalkoztatását, a világ számos pontján még mindig elterjedt a gyermekek kizsákmányolása, különösen a hátrányos helyzetű közösségekben.
A törvény bünteti azokat a munkáltatókat és magánszemélyeket, akik jogellenesen dolgoztatnak kiskorúakat, különösen akkor, ha ezt veszélyes munkakörnyezetben vagy kizsákmányoló módon teszik.
Az ilyen bűncselekmények nemcsak a gyermek fizikai egészségét veszélyeztetik, hanem hosszú távú hatással lehetnek a pszichológiai fejlődésére is, hiszen egy gyermeknek az oktatásra és a biztonságos fejlődésre van szüksége, nem pedig kényszermunkára.
A tartási kötelezettség elmulasztása szintén bűncselekménynek minősül, amely akkor valósul meg, ha valaki nem teljesíti a törvényben előírt eltartási kötelezettségét gyermekével, rászoruló szülőjével vagy más hozzátartozójával szemben.
A tartási kötelezettség megszegése gyakran a gyermekek megélhetését veszélyezteti, és súlyos következményekkel járhat, különösen, ha a másik szülő nem tudja egyedül biztosítani a gyermek megfelelő ellátását.
A családi jogállás megsértése
A törvény a család védelme érdekében bünteti a családi állás jogellenes megváltoztatását vagy megszüntetését. A bűncselekmény jogi tárgya egy személy meghatározott családi köteléke és az ebből eredő jogi és társadalmi helyzete.
Elkövetési magatartások
Családi állás jogellenes megváltoztatása (pl. hamis adatokkal történő anyakönyvezés).
Családi állás megszüntetése, amelynek két tipikus formája:
Gyermek kicserélése
Más családba csempészése
A bűncselekmény akkor is jogellenes, ha formailag szabályszerűnek tűnik, de a valóságot torzítja el.
Következmények
A családi állás jogellenes megváltoztatása akadályozza a valódi családi kötelékből eredő jogok és kötelezettségek érvényesülését, és akár hamis jogi státuszt is eredményezhet a sértett számára.
A kettős házasság büntethetősége
A törvény a házasság jogi intézményének védelme érdekében bünteti azt, ha valaki újabb házasságot köt meglévő házassága fennállása alatt.
Jogszabályi háttér
Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország védi a házasságot mint férfi és nő között létrejött életközösséget.
A Ptk. szerint házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre, személyes és egyértelmű nyilatkozattal az anyakönyvvezető előtt.
A kettős házasság célja a már fennálló házasságokkal való visszaélések megakadályozása.
Kettős házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat
2009 óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat, amelyet az Alkotmánybíróság is elismert azonos nemű párok számára.
A törvény azonban csak a házasságra vonatkozóan bünteti a kettős házasságot, vagyis ha valaki bejegyzett élettársként házasságot köt, az külön tényállás alapján (pl. közokirat-hamisítás) lehet büntetendő.
Büntethetőség és következmények
A bűncselekmény elkövetéséhez szükséges, hogy az elkövető tudatában legyen meglévő házasságának, és mégis újabbat kössön.
Ha valaki hamis okirattal igazolja, hogy nincs törvényes akadálya a házasságkötésnek, közokirat-hamisításért is felelősségre vonható.
A szabályozás célja, hogy a házasságot jogi és társadalmi intézményként is védje, megakadályozva a jogellenes többes házasságokat.
A család elleni bűncselekmények közé tartozik a kapcsolati erőszak, amely magában foglalja a családon belüli fizikai, lelki, gazdasági vagy szexuális bántalmazás különböző formáit.
Az áldozatok leggyakrabban nők és gyermekek, akik hosszú időn keresztül kiszolgáltatott helyzetben maradnak az elkövetővel szemben.
A családon belüli erőszak nemcsak az áldozatok testi épségére jelent fenyegetést, hanem hosszú távú pszichológiai hatásai is rendkívül súlyosak lehetnek, különösen a gyermekek esetében, akik az erőszak tanúiként vagy közvetlen elszenvedőiként is maradandó lelki sérüléseket szenvedhetnek el.
