Kapcsolati erőszak

A jogalkotó ezzel felismerte, hogy egy zárt, bizalmi vagy rokoni viszonyban elkövetett rendszeres bántalmazás, megalázás vagy akár anyagi elnyomás fokozottan káros lehet, mivel az áldozat gyakran függőségi helyzetben van, nehezen menekül a mindennapi terror elől.

Ez a bűncselekmény megoldást kíván nyújtani a jog számára olyan helyzetekre, amikor valaki saját szülője, volt házastársa vagy gondnoka által, hosszabb időn keresztül szenved testi, lelki vagy anyagi sérelmet.

A kapcsolati erőszak legfőbb célja, hogy a szoros családi vagy hozzátartozói viszonyban élő személyek testi, lelki és anyagi biztonságát megóvja. A jogszabály azokra a közeli kapcsolatokra tér ki, mint például:

• Házastárs, volt házastárs,
  
  
• Élettárs, volt élettárs,
  
  
• Gyermek szülője (akkor is, ha nem házasok),
  
  
• Közös háztartásban élő, gondnoki vagy gyámsági viszonyban álló személyek,
  
  
• Más rokon, ha a kapcsolat jellege ezt indokolja.
  
  

A passzív alany az elkövető rokonai, hozzátartozói, illetve a felsoroltak közül bármelyik lehet, ha közöttük tényleges, személyes kapcsolat áll fenn vagy állt fenn korábban.

A törvény így biztosítja, hogy ne csak a jelenlegi, hanem a korábbi szoros kapcsolatban elkövetett erőszak se maradjon büntetlen.

Az alapesethez kétféle típusú elkövetési magatartás tartozik:

1. Emberi méltóságot súlyosan sértő magatartás
   
   
• Rendszeres erőszakoskodás, bántalmazás, megalázás, fenyegetés, kiabálás vagy más agresszió, amely a sértett emberi méltóságát durván csorbítja.
  
  
• Lehet fizikai erőszak (akkor is, ha nem okoz testi sérülést), verbális bántalmazás, érzelmi zsarolás, folyamatos lekicsinylés, stb.
  
  
2. Anyagi javak elvonása
   
   
• A közös gazdálkodás körébe vagy a közös vagyonba tartozó anyagi eszközök (például pénz, használati tárgyak, bankkártya) elrejtése, eltulajdonítása, megsemmisítése.
  
  
• Célja, hogy a sértett ne férjen hozzá alapvető erőforrásokhoz, súlyos nélkülözésbe kerüljön (például elmaradnak a közműszámlák, élelmiszerre se jut pénz, nincs fűtés).
  
  

Rendszeresség: az, hogy „legalább két alkalommal” ismétlődik, hasonló módon.

Egyetlen egyszeri tett (például egy egyszeri pofon vagy egyszeri vagyonelvonás) önmagában még nem teszi ki a kapcsolati erőszak tényállását – ilyenkor lehet szó testi sértésről, zaklatásról, vagyona elleni bűncselekményről stb.

Ha a kapcsolati erőszak keretében:

• Könnyű testi sértés (Btk. 164. § (2)) vagy tettleges becsületsértés (Btk. 227. § (2)) fordul elő rendszeresen, akkor a büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
  
  
• Még súlyosabban, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés jár, ha a rendszeres bántalmazások során előfordul:
  
  
• Súlyos testi sértés (Btk. 164. § (3)-(4))
  
  
• Személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §)
  
  
• Kényszerítés (Btk. 195. §)
  
  

Ezek a cselekmények már kifejezetten veszélyes helyzetet mutatnak: a fizikai és lelki terror olyan fokát, amely súlyos traumát okoz a sértettnek.

Kitiltás

A törvény (212/A. § (3) bekezdés) feljogosítja a bíróságot, hogy kitiltást rendeljen el.

Ez azt jelenti, hogy az elkövetőt meghatározott területről – városból, megyéből, országrészből – távol tarthatják, ha a közérdek vagy a sértett védelme ezt indokolja.

Fontos eszköz lehet a bántalmazott családtag biztonságának növelésére.

Magánindítvány

Az alapeset (Btk. 212/A. § (1) bekezdés) magánindítványra büntethető. Ez azt jelenti, hogy a sértettnek (vagy törvényes képviselőjének) kérnie kell a büntetőeljárás megindítását, különben az állam hivatalból nem jár el.

• Miért? Mert a családon belüli viszonyokban gyakran különösen nehéz felismerni, hogy szükség van hatósági beavatkozásra, ezért a jogalkotó a sértett kezébe adja a döntést.
  
  
• Ugyanakkor a (2) bekezdés alatti, súlyosabb tényállások már hivatalból üldözendők (tehát nincs szükség magánindítványra).
  
  

A kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §) a magyar büntetőjog egyik legfontosabb eszköze a zárt családi kapcsolatokban elkövetett, tartósan fennálló bántalmazás elleni fellépésre.

Az áldozatok gyakran sehol másutt nem élveznek olyan fokú veszélyt, mint saját otthonukban, ráadásul érzelmi és gazdasági függőség is akadályozhatja a menekülést. A törvény:

• Védi a családi kötelékben élő személyeket,
  
  
• Kiemeli a rendszeres és tudatos bántalmazás, megalázás, anyagi kivéreztetés súlyosságát,
  
  
• Szigorúbb büntetést rendel, ha már testi sértés, kényszerítés vagy szabadságelvonás is megjelenik a rendszeres erőszak során,
  
  
• Magánindítványt követel az alapesetben, ezáltal a sértettre bízza a döntést az eljárás megindításáról (ha az ügy még nem érte el a súlyosabb minősített tényállás szintjét).
  
  

Az erőszakmentes, biztonságos családi környezet megteremtése alapvető társadalmi érdek, ezért a büntetőjog szigorúan fellép a tartós, ismétlődő erőszakos viselkedésekkel szemben.

Ha valaki úgy érzi, hogy kapcsolati erőszak áldozatává vált, érdemes mielőbb jogi tanácsot kérni, mivel a megfelelő eljárás elindítása komoly segítséget jelenthet a bántalmazó helyzet leküzdésében.

A fenti összefoglaló általános tájékoztatást nyújt a kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §) szabályozásáról, és nem alkalmas arra, hogy minden egyedi körülményre választ adjon.

Konkrét ügyével forduljon tapasztalt ügyvédhez, aki a bántalmazás jellegét, a bizonyítékokat és a jogi lehetőségeket alaposan megvizsgálja, és személyre szabott segítséget nyújt.