Családi jogállás megsértés

Lényege, hogy valaki egy személy – leggyakrabban egy újszülött vagy kiskorú – tényleges családi kötelékét szándékosan vagy gondatlanul megváltoztatja, megszünteti, vagy másként visszaél a gyermek jogi helyzetével.

A törvény a gyermek családhoz való jogát, a szülő-gyermek viszonyt, valamint a családi kapcsolatok biztonságát védi, és szigorúan lép fel minden olyan magatartással szemben, amely sérti ezt az alapvető társadalmi érdekét.

A családi jogállás megsértése középpontjában az ember törvényesen kialakult családi hovatartozása és jogi státusza áll.

Leggyakrabban kiskorúak válnak passzív alannyá, például amikor újszülötteket szándékosan felcserélnek, vagy más családba „helyeznek” jogellenesen.

Ugyanakkor elviekben bárki lehet sértett, aki családi kötelékének elmozdítását, megváltoztatását vagy megszüntetését szenvedi el.

A bűncselekmény célja, hogy garantálja:

• ne változhasson meg egy ember családi állása önkényes módon,
  
  
• ne szakadjon meg jogellenesen a szülő-gyermek kapcsolat,
  
  
• ne jöjjön létre hamis családi kötelék vagy jogellenes helyzet.
  

A Btk. két fő elkövetési formát különböztet meg:

1. Megváltoztatás:
   
   
• A sértett személy eredeti családi kapcsolata (például a szülő-gyermek viszony) megszűnik, és helyette hamis, téves vagy jogalap nélküli új családi helyzet lép fel.
  
  
• Példa: amikor egy újszülöttet másik család gyermekeként tüntetnek fel.
  
  
2. Megszüntetés:
   
   
• A családi állás úgy szűnik meg, hogy helyette egyáltalán nem jön létre új családi kötelék.
  
  
• Példa: a gyermek jogi státusza megszűnik, de nem kerül örökbefogadó vagy más családhoz, így „családi hovatartozás nélküli” helyzetbe kerül.
  

Az elkövetéshez nem szükséges tényleges vagy hosszan tartó sérelem a gyermek vagy a sértett részéről; már a jogellenes állapot létrehozása is büntetendő.

A családi jogállás megsértésének alapesetében bárki lehet tettes, aki szándékosan idézi elő a családi állás cseréjét/megszűnését.

Ez lehet egyenes szándék (amikor az elkövető kifejezetten azt akarja, hogy másik családi viszony alakuljon ki) vagy eshetőleges szándék (amikor tudja, hogy a magatartása ilyen következményekkel járhat, és belenyugszik).

A törvény súlyosabban rendeli büntetni (akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel), ha:

1. Egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti/gyermekvédelmi intézmény dolgozója (foglalkozása körében) követi el, vagy
   
   
2. Az elkövető a 18. életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles (például tanár, nevelőszülő).
   

Ezekben az esetekben az elkövető bizalmi pozícióval rendelkezik, és éppen a gyermek vagy a fiatal védelmére hivatott – ezért nagyobb felelősség terheli, és a társadalomra is veszélyesebb a bűncselekmény.

Az egészségügyi és gyermekvédelmi dolgozók esetében még a gondatlan magatartás is büntethető.

Például, ha egy kórházi dolgozó figyelmetlenségből cseréli fel a csecsemőket, és ezzel megváltoztatja a gyermekek családi jogállását, vétség miatt akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel szembesülhet.

Ez is mutatja, hogy az ilyen személy különös gondossággal tartozik munkájának ellátása során.

A törvény kifejezetten kimondja, hogy nem valósul meg a családi jogállás megsértése, ha valaki – jellemzően az anya – a kórházi inkubátorban helyezi el az újszülöttjét.

Ezt a jogszabály lehetővé teszi, és nem büntetendő, sőt az így elhelyezett gyermek örökbefogadásra bocsátásához a szülő részéről megadottnak tekinti a hozzájárulást.

Vagyis a jogalkotó kifejezetten támogatja ezt a megoldást, mert a gyermek védelmét szolgálja, és nem minősül jogellenes „családi állás-megváltoztatásnak”.

A családi jogállás megsértése (Btk. 213. §) azokban az esetekben lép fel, amikor valaki erőszakkal vagy jogellenesen cseréli fel, semmisíti meg vagy megváltoztatja egy személy családi kötelékét.

A leggyakrabban újszülöttek vagy kiskorúak érintettek, de elvileg bárki lehet sértett, akinek a törvényes családi viszonyát megbontják.

Az állam súlyosan bünteti a szándékos magatartásokat, különösen ha egészségügyi vagy gyermekvédelmi dolgozók követik el ezeket.

Sőt, a gondatlanság is büntetendő, ha kórházi vagy gyermekvédelmi intézményi környezetben fordul elő csecsemőcsere vagy téves adminisztráció.

A cél az ember születési és családi kapcsolatainak védelme, és annak megelőzése, hogy illetéktelen eszközökkel jogellenes helyzetek alakuljanak ki a szülő-gyermek, örökbefogadó vagy más családi kapcsolatokban.

Az inkubátoros elhelyezés ezzel szemben nem minősül jogellenesnek; a jogszabály külön megengedi, ezzel is elősegítve a csecsemők biztonságát és optimális elhelyezését.

Ez a cikk általános ismertető, nem minősül jogi tanácsadásnak.

Ha konkrét esetben merül fel a családi jogállás megsértése gyanúja, érdemes büntetőügyekben jártas ügyvéd segítségét kérni.