A haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés

A haditechnikai termékek és szolgáltatások kiemelt jelentőséggel bírnak mind a nemzetbiztonság, mind a nemzetközi biztonság területén.

A haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés egy kerettényállás, ami azt jelenti, hogy a pontos szabályokat a hivatkozott jogszabályok – többek között a (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2005. évi CIX. törvény, valamint a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet – tartalmazzák.

Ezek a jogszabályok részletezik a haditechnikai termékek és szolgáltatások engedélyezésének, nyilvántartásának, valamint a forgalmazásukra vonatkozó kötelezettségeknek a mikéntjét.

A 2005. évi CIX. törvény egyik legfontosabb lépése az volt, hogy világosan kimondta: Magyarország területén engedély nélkül tilos haditechnikai terméket gyártani vagy haditechnikai szolgáltatást nyújtani.

Ez a szabályozás a korábbi, töredezett engedélyezési rendszer helyébe lépett, és biztosította, hogy e termékek, eszközök kezelése csak szigorú feltételek mellett történhessen.

A Btk. 329. § védett jogi tárgya a haditechnikai termékekhez és szolgáltatásokhoz fűződő állami monopólium védelme, vagyis az, hogy ezek az eszközök ne kerülhessenek bárki által, ellenőrizetlenül gyártásra, felhasználásra vagy kereskedelmi forgalomba.

A terrorizmus és más, békét veszélyeztető cselekmények elleni fellépés egyik alappillére, hogy az ilyen fejlettséggel rendelkező vagy romboló erejű eszközöket csak átlátható, ellenőrizhető rendszeren belül lehessen kezelni.

Az elkövetési tárgy lehet haditechnikai termék vagy szolgáltatás, továbbá úgynevezett „tiltott haditechnikai termék” is, amelyeket az (EU) 2019/125 rendelet II. melléklete határoz meg.

Ide tartoznak például azok az áruk, amelyek a halálbüntetés, a kínzás, illetve egyéb embertelen bánásmód végrehajtásához közvetlenül használhatók.

Mind a hazai, mind az uniós háttérjogszabályok külön listákban (jegyzékekben) sorolják fel a haditechnikai termékek típusait.

A Btk. 329. § (1) bekezdésében három fő csoportba sorolhatjuk az elkövetési magatartásokat:

1. Engedély nélküli vagy az engedély kereteit túllépő tevékenységek
   
   
• Gyártás: ide tartozik minden olyan folyamat, amely a haditechnikai termékek előállítására irányul.
  
  
• Forgalomba hozatal: a gyártást követően akár belföldi, akár külföldi piacra bocsátják a terméket, vagy közvetlenül értékesítik, importálják, exportálják, brókertevékenység útján forgalmazzák.
  
  
• Haditechnikai szolgáltatás nyújtása: például karbantartás, javítás vagy egyéb, eszközhöz kapcsolódó tevékenység.
  
  
2. Engedélytől eltérő felhasználás
• Még ha valaki rendelkezik is a megfelelő engedéllyel, ha attól eltérő módon, más célra vagy más mennyiségben használja fel a terméket, akkor szintén megvalósulhat a bűncselekmény.
  
  
3. Tiltott haditechnikai termékekkel kapcsolatos cselekmények
   
   
• Előállítás, megszerzés, felhasználás, tartás, átadás.
  
  
• Forgalomba hozatal, behozatal, kivitel, átszállítás.
  E termékekre még szigorúbb korlátozások vonatkoznak, hiszen kifejezetten olyan eszközökről van szó, melyek emberiesség elleni cselekményekre vagy különösen kegyetlen bánásmódra alkalmasak.
  
  

E magatartások mindegyike két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, feltéve, hogy a cselekmény elkövetője szándékosan jár el 

A Btk. 329. § (2) bekezdése külön kitér arra az esetre, amikor valaki nem magával a termékkel kereskedik vagy gyártja, hanem műszaki támogatást nyújt: például vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek, illetve ezek hordozóeszközeinek kifejlesztéséhez, gyártásához, karbantartásához, javításához.

Szintén ide tartozik, ha a műszaki támogatás más katonai felhasználással kapcsolatos, de olyan ország vonatkozásában nyújtják, amely fegyverkiviteli korlátozás alatt áll.

A műszaki segítségnyújtás lehet tanácsadás, képzés, betanítás vagy akár elektronikus formában történő útmutatás. 

A (3) bekezdés minősített esete a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés.

Ha például többen előre megszervezve, összehangoltan gyártanak vagy forgalmaznak haditechnikai termékeket, illetve ezt rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatják, az 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztést von maga után.

Ez a fokozott büntetési tétel tükrözi, hogy nagyobb társadalmi kockázat áll fenn, amikor komoly anyagi háttérrel, több ember összehangolt tevékenységén keresztül jön létre illegális fegyver- vagy eszközkereskedelem.

A haditechnikai termékekkel és szolgáltatásokkal visszaélés a katonai eszközök és szolgáltatások jogosulatlan előállítását, birtoklását és kereskedelmét foglalja magában.

A haditechnikai termékek speciális szabályozás alá esnek, mivel ezek az eszközök – például fegyverrendszerek, harci járművek, radarok vagy más katonai célú felszerelések – különleges biztonsági kockázatot jelentenek.

A katonai technológia ellenőrizetlen elterjedése destabilizálhatja a nemzetközi erőviszonyokat, és hozzájárulhat fegyveres konfliktusok eszkalálódásához.