Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése

Ezek a tilalmak a legtöbb esetben a béke és a biztonság fenntartásához, illetve az emberi jogok érvényesítéséhez járulnak hozzá: például egyes áruk, pénzeszközök vagy források mozgásának korlátozása sokszor megelőzheti a nemzetközi konfliktusok, emberi jogi visszaélések vagy akár tömeges emberi szenvedés további elterjedését.

A Btk. 327. § (1) bekezdésének értelmében bűncselekményt követ el, aki megszegi Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, továbbá az Európai Unió (EU) jogszabályai – különösen az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 75. és 215. cikke, illetve az EU-t létrehozó szerződés 29. cikke alapján elfogadott rendeletekben és határozatokban elrendelt gazdasági tilalmakat.

Ezek a tilalmak lehetnek:

• Pénzeszközök vagy gazdasági források zárolására vonatkozó kötelezettségek.
  
  
• Gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmak (embargók).
  
  

A védett jogi tárgy tehát nemcsak az egyes tilalmak betartása, hanem tágabban Magyarország és az Európai Unió – illetve adott esetben más nemzetközi szervezetek, például az ENSZ – gazdasági és politikai érdekének, nemzetközi kötelezettségvállalásainak érvényesülése.

A tilalom megszegése esetén a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő.

A nemzetközi gazdasági tilalom megszegésének bűncselekményét bárki elkövetheti, a magyar és a nem magyar állampolgárokat egyaránt felelősségre vonhatják.

A megvalósítás kizárólag szándékosan történhet, ennek formája lehet egyenes vagy eshetőleges szándék.

A lényeg, hogy az elkövető tudatában legyen a tilalom tényének és szándékosan szegje meg a szabályt, például tudva azt, hogy az adott termék vagy pénzeszköz tiltott célországba jut, vagy olyan szervezethez, amely a nemzetközi embargó hatálya alatt áll.

 Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a bűncselekmény, ha

1. A halálbüntetés végrehajtása, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során használható áruk kereskedelmével összefüggésben követik el.
   
   
2. Erőszakkal valósul meg.
   
   

Hivatalos személyként teszi valaki.

 Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel jár a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, ha:

1. Lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben történik.
   
   
2. Fegyveresen követik el.
   
   
3. Bűnszövetségben valósul meg.
   
   

Ezek az esetek – az érintett eszközök kivételesen veszélyes természete, illetve az összehangolt bűnözői tevékenység miatt – már eleve olyan körülményeket teremtenek, amelyek még magasabb fokú társadalmi kockázatot jelentenek.

Nem csupán gazdasági vagy vagyoni érdeket veszélyeztetnek, hanem bizonyos esetekben emberek életét, a közrendet, sőt, akár a nemzetközi békét is.

A Btk. 327. § (4) bekezdése a kiemelkedő társadalmi veszélyesség miatt az előkészületi magatartást is büntetni rendeli, ami legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Ez azt jelenti, hogy már az a személy is felelősségre vonható, aki a tiltott kereskedelem vagy a zárolt pénzeszközök illegális felhasználása érdekében szervezkedik, megállapodást köt, vagy más módon szándékosan előkészíti a bűncselekményt. 

A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése olyan jogellenes tevékenységeket foglal magában, amelyek során egy gazdasági szereplő figyelmen kívül hagyja azokat a kereskedelmi korlátozásokat, amelyeket nemzetközi szerződések vagy uniós jogszabályok állapítottak meg.

Ezek a korlátozások gyakran embargók vagy szankciók formájában jelennek meg, amelyeket azzal a céllal vezetnek be, hogy egy adott államot vagy szervezetet rákényszerítsenek bizonyos politikai vagy emberi jogi normák betartására.

A gazdasági tilalom megszegése nemcsak az adott állam külpolitikai hitelességét csorbítja, hanem olyan gazdasági előnyök megszerzését is lehetővé teheti, amelyek az igazságtalan verseny révén károsítják a jogkövető gazdasági szereplőket.