Nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés

A nemzetközi szerződések egyik alapvető célja a béke és a világ biztonságának fenntartása.

Ennek érdekében egyes, különösen veszélyes eszközöket – például a biológiai, vegyi, lézer- vagy más módon mértéktelen sérülést okozó fegyvereket – kifejezetten tiltanak.

A Btk. 326. § (1) bekezdése szerint a bűncselekmény védett jogi tárgya az a társadalmi érdek, hogy a nemzetközi szerződések által tiltott fegyverek ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe, és ne legyen lehetőség ezek engedély nélküli vagy rosszhiszemű kifejlesztésére, gyártására, forgalmazására. 

A bűncselekmény elkövetési tárgyát maga a „nemzetközi szerződés által tiltott fegyver” jelenti.

A Btk. 459. § (1) bekezdés 23. pontjában megjelenő felsorolás is ezen fegyverfajtákat tartalmazza.

A nemzetközi egyezmények körében az ilyen fegyverek gyakran vegyi vagy biológiai hatásúak.

 A Btk. 326. § (1) bekezdése három csoportba rendezi az elkövetési magatartásokat:

• Előállítói magatartások (kifejlesztés, gyártás): A kifejlesztés a tiltott fegyver létrehozásának előkészítését vagy kezdeti stádiumát jelenti, míg a gyártás nagyobb mennyiségben történő előállítást takar.
  
  
• Megszerzés, tartás, felhasználás, jogosulatlan hatástalanítás: A megszerzés a fegyver birtokba vételét jelenti – ha valaki azt csak rövid időre fogja kézbe, akkor nem valósítja meg a törvényi tényállást. A tartás hosszabb távú uralmat takar a fegyver fölött. A felhasználás kifejezés olykor félrevezető lehet, mert tipikusan a fegyver „alkalmazását” értjük alatta. A jogosulatlan hatástalanítás olyan beavatkozás, ami a fegyver eredeti funkcióját szünteti meg, de erre engedély híján kerül sor.
  
  
• „Kereskedői” típusú cselekmények (átadás, behozatal, kivitel, átszállítás, forgalomba hozatal): Ide tartozik, ha valaki nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert olyan személynek ad át, aki nem jogosult annak tartására, vagy ha az ország területére hozza be (importálja), onnan kiviszi (exportálja), esetleg átszállítja, illetve több személy számára hozzáférhetővé teszi (forgalomba hozza).
  
  

Ezek a cselekmények öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.

A bűncselekmény befejezetté válik már azzal, ha e cselekmények bármelyikét megvalósítják.

A tényállás általános alanyt feltételez, tehát bárki lehet elkövető, és kizárólag szándékosan valósítható meg.

A Btk. 326. § (2) bekezdése a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítményekre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Büntetendő az ilyen létesítmény

• engedély nélküli vagy engedélytől eltérő építése,
  
  
• üzemeltetése,
  
  
• illetve a már meglévő létesítmény átalakítása, ha ennek célja tiltott fegyver gyártása.
  
  

Ez a rendelkezés tulajdonképpen egy speciális „előkészületi” cselekmény: már maga a létesítmény létrehozása vagy átalakítása is a tiltott fegyverek előállítását mozdítja elő, így nagyfokú társadalmi veszélyességgel bír. 

Itt is öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, és a bűncselekménynek lehet szándékos, illetve (az idézett 326. § (7) bekezdés alapján) gondatlan alakzata is.

A gondatlan alakzat legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 326. § (3) bekezdése kétféle elkövetési magatartást nevesít, amelyek a fentiekhez képest enyhébb (öt évtől tíz évig terjedő) büntetési tétellel fenyegetettek:

1. Műszaki támogatás nyújtása: Ide tartozik minden, a tiltott fegyver fejlesztésére, gyártására, összeszerelésére, minőségi vizsgálatára, üzemeltetésére, karbantartására, javítására vonatkozó technikai segítség, képzés, konzultáció vagy egyéb útmutatás. 
2. Megtévesztés a létesítmény üzemeltetési engedélyéhez: Ha valaki a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítmény üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedély megszerzése során a döntésre jogosult szervet vagy személyt félrevezeti, akkor is bűncselekményt követ el.
   
   

Mindkét esetben a bűncselekmény alanya bárki lehet, de csak szándékosan követhető el.

A Btk. 326. § (4)-(5) bekezdésében találjuk a bűncselekmény minősített eseteit, amelyeknél még súlyosabb a büntetési tétel.

Ilyen minősítő körülmények az üzletszerű elkövetés, a bűnszövetségben történő elkövetés, illetve ha az elkövető hivatalos személy.

• Üzletszerűség: akkor állapítható meg, ha az elkövető rendszeres haszonszerzésre törekszik vagy ebből él.
  
  
• Bűnszövetség: legalább két személy előzetes megállapodáson alapuló együttműködése, amely tudatosan irányul a bűncselekmény megvalósítására.
  
  
• Hivatalos személyként: a jogszabály meghatározott tisztséggel vagy hivatali minőséggel rendelkező személyekről beszél, például hatósági dolgozók, magas rangú köztisztviselők.
  
  

Ha az (1) bekezdésben szereplő cselekményt üzletszerűen, bűnszövetségben vagy hivatalos személyként követik el, a büntetés elérheti a tíz évtől húsz évig terjedő vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztést is.

A Btk. 326. § (6) bekezdése szerint a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel való visszaélés előkészülete is büntetendő, mégpedig egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel. 

Érdemes megjegyezni, hogy a (2) bekezdésben szereplő bűncselekmény (vagyis a létesítmény engedély nélküli építése, üzemeltetése, átalakítása) gondatlan alakzata is bűncselekmény: a 326. § (7) bekezdése értelmében két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki gondatlanságból valósítja meg ezt a cselekményt. 

A nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, azokat az eseteket foglalja magában, amikor valaki a nemzetközi egyezmények által tiltott fegyvereket gyárt, forgalmaz vagy birtokol.

Az ilyen fegyverek közé tartozhatnak például a vegyi vagy biológiai fegyverek, a nemzetközi jog által tiltott robbanószerkezetek, valamint az olyan katonai eszközök, amelyek fejlesztését és használatát globális egyezmények szabályozzák.

Az ilyen eszközök ellenőrizetlen elterjedése jelentős veszélyt jelenthet a nemzetközi békére, és akár fegyveres konfliktusokhoz vagy terrorista csoportok megerősödéséhez is vezethet.