Bűncselekmény elkövetésével vádolják?

A népirtás fogalma és jogi háttere

Ezen az oldalon a népirtás bűncselekményének jogi szabályozását ismertetjük, bemutatva annak nemzetközi és magyar jogi hátterét, definícióját, elkövetési módjait, büntetési tételeit és a felelősségre vonás módját.

A Népirtás Btk. szerinti törvényi tényállása

Paragrafus jel
Népirtás Btk. 142. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint az Állatkínzás Btk. 142. § törvényi tényállása

A népirtás fogalma és jogi háttere

A népirtás olyan súlyos bűncselekmény, amely valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésére irányul. A nemzetközi jog egyértelműen elítéli, és számos nemzetközi egyezmény biztosítja a büntethetőségét.

A Btk. 142. § rendelkezései

A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) 142. §-a a népirtás bűncselekményének büntetőjogi szabályozását tartalmazza, összhangban a nemzetközi előírásokkal.

A bűncselekmény tárgya

A népirtás sérti az alapvető emberi jogokat és a magyar jogrendszer nemzetközi kötelezettségeit. Magyarország Alaptörvénye és nemzetközi egyezményei tiltják a faji, vallási vagy nemzetiségi alapon történő megkülönböztetést és üldözést.

Nemzetközi egyezmények és kötelezettségek

A népirtás elleni fellépést több nemzetközi dokumentum rögzíti, köztük:

  • Az ENSZ 1946. december 11-én elfogadott határozata
  • Az 1948. évi Népirtás elleni Egyezmény
  • A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma
    Ezek az egyezmények a népirtás bűntettének megelőzését és büntetését írják elő a részes államok számára.

A népirtás elkövetési magatartásai

A népirtás többféle módon megvalósulhat, például:

  • Egy adott csoport tagjainak megölése
  • Súlyos testi vagy lelki sérelem okozása a csoport tagjainak
  • Olyan életkörülmények létrehozása, amelyek a csoport pusztulásához vezetnek
  • A csoport születési arányának csökkentését célzó intézkedések
  • A csoport gyermekei más csoportba való kényszerítése

A bűncselekmény alanya és szándékosság

A népirtás bűncselekményét bárki elkövetheti, függetlenül állampolgárságától vagy csoporthovatartozásától. A bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el, vagyis az elkövető célja kifejezetten a védett csoport megsemmisítése kell, hogy legyen.

A büntetés mértéke

A Btk. 142. § szerint a népirtás elkövetője 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Bizonyos esetekben a bíróság kizárhatja a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét.

A népirtás előkészületének és részvételének büntethetősége

A cselekmény súlyossága miatt nemcsak a népirtás elkövetése, hanem annak előkészülete, a bűnrészesség és a felbujtás is büntetendő. A nemzetközi jog értelmében a népirtás nem minősül politikai bűncselekménynek, ezért a kiadatási egyezmények alapján a felelősök kiadhatók más államoknak vagy a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

dr. Lőrik József
dr. Lőrik József
20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.
dr. Lőrik József önéletrajz
Büntető ügyvédet keres?