A népirtás olyan súlyos bűncselekmény, amely valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésére irányul. A nemzetközi jog egyértelműen elítéli, és számos nemzetközi egyezmény biztosítja a büntethetőségét.
A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) 142. §-a a népirtás bűncselekményének büntetőjogi szabályozását tartalmazza, összhangban a nemzetközi előírásokkal.
A népirtás sérti az alapvető emberi jogokat és a magyar jogrendszer nemzetközi kötelezettségeit. Magyarország Alaptörvénye és nemzetközi egyezményei tiltják a faji, vallási vagy nemzetiségi alapon történő megkülönböztetést és üldözést.
A népirtás elleni fellépést több nemzetközi dokumentum rögzíti, köztük:
A népirtás többféle módon megvalósulhat, például:
A népirtás bűncselekményét bárki elkövetheti, függetlenül állampolgárságától vagy csoporthovatartozásától. A bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el, vagyis az elkövető célja kifejezetten a védett csoport megsemmisítése kell, hogy legyen.
A Btk. 142. § szerint a népirtás elkövetője 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Bizonyos esetekben a bíróság kizárhatja a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét.
A cselekmény súlyossága miatt nemcsak a népirtás elkövetése, hanem annak előkészülete, a bűnrészesség és a felbujtás is büntetendő. A nemzetközi jog értelmében a népirtás nem minősül politikai bűncselekménynek, ezért a kiadatási egyezmények alapján a felelősök kiadhatók más államoknak vagy a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.