Az "apartheid" holland eredetű szó, amely elkülönítettséget, szétválasztottságot jelent. Az apartheid jogi tilalma a faji diszkrimináció egyik legfondorlatosabb formáját célozza, amely intézményesíti a fajelméletet és jogi szentesítést ad a megkülönböztetésre.
A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) 144. §-a az apartheid elleni nemzetközi egyezményekben meghatározott cselekmények büntetőjogi üldözését biztosítja.
A bűncselekmény az emberek élethez és testi épséghez való jogát, valamint a szabad és diszkriminációmentes élethez való jogosultságot sérti. A bűncselekmény passzív alanya valamely faji csoport, illetve annak tagjai lehetnek.
Az apartheid elleni jogszabályok több nemzetközi egyezményen alapulnak, köztük:
Az apartheid olyan embertelen cselekményeket jelent, amelyek célja egy faji csoport uralmának megszerzése és fenntartása, valamint a másik csoport elnyomása. A Btk. 144. § az apartheid bűncselekményekkel kapcsolatban egy kisegítő tényállásként funkcionál, amely eltér a népirtás tényállásától (Btk. 142. §), mivel itt nem a csoport kiirtása, hanem az elnyomása a cél.
Az apartheid bűncselekmény különböző elkövetési módokkal valósulhat meg:
Az apartheid bűncselekményt bárki elkövetheti, akár a saját faji csoportjához tartozó személy is. A Btk. 144. § bizonyos elkövetési formái célzatosak, vagyis a bűncselekmény célja a faji csoport uralmának megszerzése és fenntartása kell, hogy legyen.
A cselekmény súlyosságára tekintettel az előkészület is büntetendő, és a részesi magatartások (felbujtás, bűnsegély) is büntetést vonnak maguk után.