Az emberiesség elleni bűncselekmény

A Btk. 143. § az emberiesség elleni bűncselekményeket szabályozza. A 2020. évi V. törvény 13. § c) pontja módosította ezt a rendelkezést 2020. július 1-jétől. E bűncselekmény a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Alapokmányának (Statútum) 7. cikkére épül.

Az emberiesség elleni bűncselekmény fogalma  

A Statútum szerint az emberiesség elleni bűncselekmények olyan cselekmények (például emberölés, kiirtás, rabszolgaság, kényszerű áttelepítés), amelyeket a polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként követnek el. Ide tartozik a kínzás, a nemi erőszak, a kényszerterhesség vagy éppen egy meghatározott csoport üldözése is.

A bűncselekmény tárgya  

A szabályozás célja az emberiesség alapvető értékeinek védelme. Itt olyan cselekményekről van szó, amelyek a civil lakosság ellen irányulnak, gyakran politikai, faji vagy egyéb megkülönböztetések alapján.

A passzív alany (áldozat)  

A lakosság vagy annak egy része bármilyen területen lehet célpont, ha az elkövetők az ott élő emberek felett akarnak hatalmat gyakorolni. Áldozatnak számítanak akár különböző csoportok is, például politikai, nemzeti vagy vallási közösségek.

Elkövetési magatartások  

A magyar törvény átveszi a Statútum különböző bűnformáit: például szándékos emberölés, kiirtás (az életfeltételek megvonása), rabszolgaság, erőszakos elhurcolás, bebörtönzés, kínzás, továbbá a nemi bűncselekmények. Ide tartozik az üldözés és az apartheid is.

Átfogó vagy módszeres támadás  

A bűncselekmény akkor valósul meg, ha a cselekményt széles körben vagy rendszeresen, a civil lakosság ellen hajtják végre. Ehhez nem szükséges háború vagy fegyveres konfliktus. Ugyanakkor, ha háborúban követik el, előfordulhat, hogy háborús bűncselekményként is minősíthető.

A bűncselekmény alanya  

Alapesetben bárki elkövetheti a bűncselekményt, még akkor is, ha ő maga is a megtámadott lakosság tagja, amennyiben nem válik áldozattá.

Előkészület és részesi magatartás  

Az emberiesség elleni bűncselekmény rendkívüli súlyossága miatt nem csupán a tényleges elkövetés, hanem annak előkészülete és segítése is büntetendő.