Biztonsági okmány hamisítása

Az ilyen dokumentumok szerepe, hogy a legfontosabb közintézmények (pl. Köztársasági Elnöki Hivatal, Kúria, minisztériumok, ügyészségek) épületeibe való bejutást kizárólag jogszerűen felhatalmazott személyek kapják meg.

A hamisítás veszélye abban rejlik, hogy illetéktelen személyek szerezhetnek hozzáférést biztonsági, védett objektumokhoz, így a szabályozás célja a közérdek és a közbizalom megóvása.

A törvény egy új tényállásként bünteti a belépésre jogosító biztonsági okmányok hamisítását. Ezek az okmányok kiemelt védelmet élveznek, mivel jogellenes felhasználásuk nemzetbiztonsági, közbiztonsági és igazgatási érdekeket is sérthet.

Milyen dokumentumokról van szó?

A 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet szerint ezek például:

• Kormányzati és igazságszolgáltatási épületekbe való belépési engedélyek (pl. Sándor-palota, Kúria, Alkotmánybíróság)

• Országgyűlési, ügyészségi, választási és médiahatósági belépők

• Paksi Atomerőmű és nemzetközi repülőterek belépési engedélyei

• Légiközlekedési védelmi területre szóló igazolványok

Elkövetési magatartások

A bűncselekmény az alábbi magatartásokkal valósulhat meg:

• Hamis belépési engedély készítése

• Meglévő engedély tartalmának meghamisítása

• Hamis vagy meghamisított belépési engedély felhasználása

Fontos tudnivalók

• Csak szándékosan (egyenes vagy eshetőleges szándékkal) követhető el.

• Az elkövető bárki lehet.

• A büntetés az elkövetett hamisítások száma alapján alakul.

• Szubszidiárius bűncselekmény, vagyis ha az okmány közokiratnak minősül, súlyosabb büntetési tétel esetén közokirat-hamisításként kell értékelni.

A törvény célja a kiemelt biztonságú létesítmények védelme, valamint a visszaélések hatékony büntetőjogi szankcionálása.

A biztonsági okmány hamisítása során a tettes háromféleképpen járhat el: hamis belépésre jogosító okmányt készít, már létező okmány tartalmát módosítja, vagy hamis/eltérő névre szóló valódi okmányt felhasznál.

A bűncselekmény immateriális, vagyis már a fiktív vagy meghamisított irat elkészítése, majd bemutatása is büntetendő függetlenül attól, hogy bekövetkezik-e tényleges veszély vagy kár.

Egyenes vagy eshetőleges szándék egyaránt megalapozza a felelősséget, és az elkövető, illetve segítői – legyen szó társtettességről, felbujtásról, bűnsegélyről – mind büntethetők.

A cselekmény szubszidiárius, tehát ha súlyosabb bűncselekmény megvalósul, akkor az utóbbit kell megállapítani.