Az ilyen dokumentumok szerepe, hogy a legfontosabb közintézmények (pl. Köztársasági Elnöki Hivatal, Kúria, minisztériumok, ügyészségek) épületeibe való bejutást kizárólag jogszerűen felhatalmazott személyek kapják meg.
A hamisítás veszélye abban rejlik, hogy illetéktelen személyek szerezhetnek hozzáférést biztonsági, védett objektumokhoz, így a szabályozás célja a közérdek és a közbizalom megóvása.
A törvény egy új tényállásként bünteti a belépésre jogosító biztonsági okmányok hamisítását. Ezek az okmányok kiemelt védelmet élveznek, mivel jogellenes felhasználásuk nemzetbiztonsági, közbiztonsági és igazgatási érdekeket is sérthet.
Milyen dokumentumokról van szó?
A 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet szerint ezek például:
Kormányzati és igazságszolgáltatási épületekbe való belépési engedélyek (pl. Sándor-palota, Kúria, Alkotmánybíróság)
Országgyűlési, ügyészségi, választási és médiahatósági belépők
Paksi Atomerőmű és nemzetközi repülőterek belépési engedélyei
Légiközlekedési védelmi területre szóló igazolványok
Elkövetési magatartások
A bűncselekmény az alábbi magatartásokkal valósulhat meg:
Hamis belépési engedély készítése
Meglévő engedély tartalmának meghamisítása
Hamis vagy meghamisított belépési engedély felhasználása
Fontos tudnivalók
Csak szándékosan (egyenes vagy eshetőleges szándékkal) követhető el.
Az elkövető bárki lehet.
A büntetés az elkövetett hamisítások száma alapján alakul.
Szubszidiárius bűncselekmény, vagyis ha az okmány közokiratnak minősül, súlyosabb büntetési tétel esetén közokirat-hamisításként kell értékelni.
A törvény célja a kiemelt biztonságú létesítmények védelme, valamint a visszaélések hatékony büntetőjogi szankcionálása.
A biztonsági okmány hamisítása során a tettes háromféleképpen járhat el: hamis belépésre jogosító okmányt készít, már létező okmány tartalmát módosítja, vagy hamis/eltérő névre szóló valódi okmányt felhasznál.
A bűncselekmény immateriális, vagyis már a fiktív vagy meghamisított irat elkészítése, majd bemutatása is büntetendő függetlenül attól, hogy bekövetkezik-e tényleges veszély vagy kár.
Egyenes vagy eshetőleges szándék egyaránt megalapozza a felelősséget, és az elkövető, illetve segítői – legyen szó társtettességről, felbujtásról, bűnsegélyről – mind büntethetők.
A cselekmény szubszidiárius, tehát ha súlyosabb bűncselekmény megvalósul, akkor az utóbbit kell megállapítani.