A Büntető Törvénykönyv 349. §-a a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogának, haszonélvezeti vagy használati jogának megszerzését tiltja, amennyiben a felek ezt a jogszabályi korlátozások vagy tilalmak kijátszásával, semmis szerződések útján teszik.
A jogellenes megállapodások mellett a törvény bünteti azt is, ha valaki a tilalmakat kikerülő semmis szerződést leplezve használja, illetve élvezi a föld hasznait.
Ráadásul ügyvédek, kamarai jogtanácsosok vagy közjegyzők külön felelősséggel tartoznak, ha közreműködnek az ilyen szerződésekben.
A bűncselekmény kettős jogi tárgyú:
A termőföld védelme, mint korlátozottan rendelkezésre álló nemzeti vagyon.
A földszerzési jogügyletek törvényességébe vetett közbizalom.
Elkövetési tárgy
A „föld” fogalmát a 2013. évi CXXII. törvény (földforgalmi törvény) határozza meg, ideértve:
Szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő és fásított területek, valamint
Erdőként nyilvántartott művelés alól kivett területek.
Elkövetési magatartás
Jogellenes földszerzés: a földforgalmi törvény rendelkezéseit megkerülve történő megszerzés.
Szabálytalan földhasználat: olyan szerződés vagy jogcím alkalmazása, amely sérti a földszerzési vagy földhasználati korlátozásokat.
Alanyok és szándékosság
Bárki lehet elkövető, aki földet jogalap nélkül vagy tiltott módon szerez meg.
Csak szándékosan követhető el, egyenes vagy eshetőleges szándékkal.
A tényállás célja a mezőgazdasági földpiac átláthatóságának biztosítása és a spekulatív földszerzések visszaszorítása.
A jogszabály szerint büntetendő az a magatartás, amely egy tilalmazott vagy korlátozott földszerzési jogviszonyt (tulajdon, haszonélvezet, használat) próbál semmis szerződéssel fedezni.
Az elkövető bárki lehet, aki tudatosan megszegi a földforgalmi törvény előírásait, és így kívánja megszerezni vagy hasznosítani a földet.
Szintén bűncselekményt követ el az, aki a semmis szerződést elleplezendő megállapodás révén használja a földet, vagy szedi annak hasznait.
Ha az ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy közjegyző is közreműködik a tilalom kijátszásában, vele szemben is büntetőeljárás indulhat.
A törvény lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére, ha az elkövető maga jelenti be a jogsértést a hatóságnak, mielőtt az tudomást szerezne róla, és teljes körűen feltárja az elkövetés körülményeit.