Fogyasztók megtévesztése

A fogyasztók megtévesztése különösen alattomos magatartás a piaci versenyben: a gyanútlan ügyfelek (vagyis a fogyasztók) félretájékoztatásával az elkövető tisztességtelen előnyhöz juthat.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 417. §-a kifejezetten védi a befolyásmentes áruforgalmat és a fogyasztók információhoz való jogát a különféle megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. 

A fogyasztók megtévesztése nem csupán egy kereskedelmi túlkapás, hanem olyan magatartás, amely a piaci verseny tisztaságát és a fogyasztók jogait is sértheti. A Btk. 417. § kifejezetten azt célozza, hogy a fogyasztók befolyásmentes, valós információk alapján hozhassák meg vásárlási döntéseiket. A „védett jogi tárgy” itt a tisztességes piaci kommunikáció, illetve a tiszta, torzításmentes verseny és a fogyasztók információhoz való joga.

• Amennyiben a fogyasztót téves adatokkal látják el egy termék árára, minőségére vagy akár környezeti hatására vonatkozóan, a döntés szabadsága sérül.
  
  
• A valós információkhoz való hozzáférés hiánya hosszú távon negatív hatással lehet a piaci viszonyokra is, hiszen a tisztességtelen előnyhöz jutó kereskedő eltorzíthatja a versenyt.
  
  

A Btk. 417. § „keretjellege” azt jelenti, hogy egyéb, mögöttes jogszabályok (például a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, azaz Fttv.) határozzák meg részletesen, pontosan milyen magatartás számít megtévesztőnek.

Ezzel a büntetőjogi védelem hatékonyan kapcsolódik össze a fogyasztóvédelmi szabályokkal, biztosítva a gyors és egyértelmű beavatkozást akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlat már büntetőjogi súlyú.

A Btk. 417. § (1) bekezdése kifejezetten a szervezett termékbemutatókon elhangzó, megtévesztésre alkalmas tájékoztatásokra tér ki.

Sokunknak ismerős lehet az azonnali vásárlásra buzdító, „csak most érvényes különleges árkedvezmény” vagy „nagy nyerési esély” ígérete. Ezek a meghívással, utazással, rendezvénnyel egybekötött bemutatók gyakran időseket, gyanútlan fogyasztókat céloznak meg.

• Különleges árkedvezmény: Olyan érzést keltenek a vásárlókban, mintha kizárólag az adott eseményen, rendkívüli lehetőségként juthatnának hozzá az áruhoz.
  
  
• Nyerési esély: A szervező sokszor elhiteti, hogy a meghívottak nagy eséllyel sorsolás útján további nyereményekkel gazdagodhatnak, holott ez nincs így.
  
  
• Fontos, hogy már a megtévesztésre alkalmas tájékoztatás elhangzása megalapozhatja a bűncselekményt, függetlenül attól, hogy a vásárlás ténylegesen megtörténik-e.
  
  

A törvény tehát szigorúan védi azokat a fogyasztókat, akik szervezett körülmények között, célzott manipulációs eszközök hatására, gyakran pszichés nyomás alatt találják magukat.

A lényeg, hogy a félrevezetésnek objektíven alkalmasnak kell lennie a vásárlói döntések befolyásolására.

A Btk. 417. § (2) bekezdés két fontos szempontot jelöl meg:

1. Nagy nyilvánosság: Ha a hamis vagy félrevezető tájékoztatás például a sajtóban, tévében vagy az interneten jelenik meg, és így széles tömegek számára hozzáférhető.
   
   
2. Jelentős mennyiségű vagy értékű áru: Ha a félrevezetés tárgya olyan termék, amely a forgalmazott mennyiség vagy az áru magas értéke miatt nagyobb veszélyt jelent a fogyasztókra vagy a piaci viszonyokra.
   
   

Az elkövetői magatartás lehet valótlan tény állítása vagy valós tény megtévesztésre alkalmas közlése is.

Ebből látszik, hogy nem csupán a nyilvánvaló hazugság, hanem a csúsztatás, a tények féligazságként való előadása is szankcionálható, ha alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Továbbra sem szükséges, hogy a fogyasztók tényleges kárt szenvedjenek.

A büntetőjog beavatkozása már akkor indokolt lehet, ha a nagyközönség számára fennáll a megtévesztés realitása.

Ha a megtévesztés az áru egészségre vagy környezetre gyakorolt hatása körül forog, akkor a büntetőjog még súlyosabban szankcionál. A Btk. 417. § (3) bekezdés szerint három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

• Itt már nem csupán arról van szó, hogy a fogyasztó rossz pénzügyi döntést hoz, hanem arról is, hogy az egészség vagy a környezet veszélyeztetése valós kockázattá válhat.
  
  
• Egy helytelen tájékoztatás például egy vegyi anyag tulajdonságairól vagy egy élelmiszer-egészségügyi kockázatról közvetlenül veszélyeztetheti a vásárlók, felhasználók életét vagy a környezet épségét.
  
  

Ez a szigorúbb megítélés mutatja, mennyire fontos, hogy a közérdek szempontjából érzékeny területeken még inkább védje a jogalkotó a fogyasztók biztonságát és a helyes információkhoz való hozzáférés jogát.

A bűncselekmények (az első és a második alapeset) elkövetői körébe azok a személyek tartoznak, akik képesek a fogyasztók üzleti döntéseit befolyásolni a kereskedelmi gyakorlat során. Ide tartozhat:

• Kereskedő, aki az adott terméket forgalmazza,
  
  
• Reklámtevékenységet folytató szervezet vagy személy, ha maga adja a félrevezető tájékoztatást,
  
  
• Bármely cég vagy magánszemély, aki a termék bemutatásával, hirdetésével, „különleges ajánlattal” kapcsolatos kommunikációt végzi.
  
  

A (2) bekezdés kifejezetten rögzíti, hogy az elkövető az áru értékesítése érdekében tegye ezt.

A törvény célzatossága miatt tehát egyenes szándék szükséges: a tájékoztatásnak kifejezetten a termék forgalmának növelését kell céloznia.

Az esetleges gondatlanságból adódó téves információ nem tartozik e paragrafus hatálya alá.

A „Fogyasztók megtévesztése” bűncselekmény (Btk. 417. §) a piaci folyamatok tisztaságát védi azáltal, hogy büntetni rendeli azokat, akik valótlan vagy félrevezető információkkal befolyásolják a fogyasztói döntéseket.

Ennek két fő alapesete van: az egyik a szervezett termékbemutatón közölt, hamis árkedvezményekkel vagy nyerési esélyekkel való hitegetés, a másik pedig a nagy nyilvánosság előtti vagy jelentős mennyiségű/értékű áruval kapcsolatban a lényeges tulajdonságokra vonatkozó félrevezetés.

Ha az áru egészségi vagy környezeti hatásairól hazudnak, a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatja az elkövetőt.

Fontos tudni, hogy a bűncselekmény megvalósulásához nincs szükség tényleges kár bekövetkeztére: már a megtévesztő tájékoztatás elhangzása is elegendő ahhoz, hogy a büntetőjog eszközrendszere belépjen, és megvédje a fogyasztókat a tisztességtelen gyakorlatoktól.

A fenti információk általános támpontot nyújtanak a „Fogyasztók megtévesztése” bűncselekmény megértéséhez.

Mivel azonban minden büntetőügy egyedi, az egyéni körülmények és a részletek ismeretének hiányában nem adható teljes körű megoldás.

Ha Ön ellen eljárás indult, vagy gyanúsítottként, vádlottként érintett lehet, feltétlenül kérje szakember – büntetőjogra specializálódott ügyvéd – segítségét.