Rossz minőségű termék forgalomba hozatala

A fogyasztók védelme és a piaci bizalom fenntartása érdekében a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szigorúan bünteti a rossz minőségű termékek forgalomba hozatalát.

Egy látszólag apró hiba – például az élelmiszer nem megfelelő tárolása vagy egy háztartási eszköz hibás anyaghasználata – akár komoly anyagi károkat és egészségügyi kockázatokat jelenthet a vásárlók számára.

Az alábbiakban áttekintjük a Btk. 415. §-ának legfontosabb szabályait és a kapcsolódó büntetőjogi szempontokat, hogy segítsünk tisztábban látni, mi számít rossz minőségű terméknek, milyen szankciók merülhetnek fel, és miként alakul a forgalmazók felelőssége – akár szándékos, akár gondatlan magatartásról legyen szó.

A „rossz minőségű termék forgalomba hozatala” bűncselekmény védett jogi tárgya a termékek megfelelő minőségéhez fűződő társadalmi érdek.

A Btk. 415. §-a lényegében a termelés, a forgalmazás és a fogyasztás biztonságát védi.

A jogalkotó célja, hogy a vásárlók – legyen szó élelmiszerről, kozmetikumról vagy háztartási eszközről – joggal bízhassanak abban, hogy a megvásárolt portéka valóban jó minőségű.

Ha ezt a bizalmat megtörik, az egyrészt komoly anyagi és egészségügyi kockázatot jelent a fogyasztóknak, másrészt a tisztességes piaci szereplők is hátrányba kerülhetnek a tisztességtelen gyakorlatok miatt.

E bűncselekmény tehát nemcsak az egyes felhasználók védelmét szolgálja, hanem a gazdasági rendszerbe vetett bizalmat és a tisztességes versenyt is óvja.

A Btk. 415. § (6) bekezdése kiemeli, hogy rossz minőségűnek minősül az a termék, amely nem felel meg a jogszabályi vagy európai uniós biztonsági és minőségi előírásoknak.

Amennyiben ilyen kötelező előírások nincsenek, akkor is rossz minőségűnek tekintendő az áru, ha:

• Emberi fogyasztásra alkalmatlan, de ezt eltitkolják vagy félrevezető módon tüntetik fel az ellenkezőjét.
  
  
• Jogellenesen meghosszabbítják a minőségmegőrzési idejét, ami megtévesztheti a vásárlót.
  
  
• Nem engedélyezett összetevőből készül, amely káros vagy egészségre veszélyes lehet.
  
  
• A rendeltetésszerű használhatósága jelentősen csökken, így a termék valós funkcióját nem tudja betölteni.
  
  

Mindezek a szempontok kifejezetten a fogyasztó által ténylegesen felhasznált vagy elfogyasztott végtermékekre vonatkoznak.

Ha valamilyen anyag vagy alkatrész még csak előfeldolgozott állapotban kerül további gyártókhoz, és közvetlenül nem jut a végfelhasználóhoz, akkor a Btk. 415. §-a jellemzően nem alkalmazandó.

A Btk. 421. §-a szerint terméknek számít minden forgalomképes ingó dolog, beleértve a dolog módjára hasznosítható természeti erőt is.

Ennek alapján széles a kör: élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek, háztartási eszközök, gépek, ruházati termékek, bútorok mind idesorolhatók.

Fontos azonban kiemelni, hogy nem tartoznak ide a pénzügyi eszközök, az értékpapírok, illetve bizonyos külön törvényi szabályozás alá eső dolgok (pl. villamos energia).

A lényeg, hogy az adott termék ténylegesen forgalomképes legyen, és közvetlenül a végső fogyasztókhoz jusson el.

A bűncselekmény elkövetéséhez a rossz minőségű terméket jó minőségűként kell a piacra vinni.

Ez az aktív magatartás biztosítja, hogy a termék ténylegesen forgalomba kerüljön, vagyis a fogyasztók számára elérhetővé váljon.

A büntetőjog szempontjából nem elegendő a rossz minőségű termék birtoklása, értékesíteni vagy elérhetővé tenni szükséges, ráadásul megtévesztő módon.

Milyen büntetés várható rossz minőségű termék forgalomba hozatala esetén?

A Btk. 415. § (1) bekezdése alapján az alapeset három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ám ha súlyosabb körülmények merülnek fel, úgy a minősített esetekben (Btk. 415. § (2) bekezdés) az elkövető egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. Ilyen minősítő körülmények lehetnek:

1. Jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termék forgalomba hozatala.
   
   
2. Bűnszövetségben való elkövetés, amikor több elkövető tudatosan, összehangoltan, feladatmegosztással dolgozik.
   
   
3. Üzletszerűség, vagyis a cselekmény rendszeres haszonszerzésre való törekvéssel párosul.
   
   

Előkészület esetén (Btk. 415. § (3) bekezdés) vétség miatt legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Ugyancsak egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett a gondatlan elkövetés (Btk. 415. § (4) bekezdés), amikor a forgalmazó nem észleli a termék valódi állapotát, holott a tőle elvárható gondossággal felismerhette volna.

Gondatlanság esetén az elkövető nem ismeri fel a termék rossz minőségét, bár a tőle elvárható körültekintéssel felismerhette volna.

Ha a jogsértő magatartás kiderül, és a forgalmazó azonnal cselekszik, hogy a visszahívja a már kiadott rossz minőségű termékeket, akkor (Btk. 415. § (5) bekezdés) mentesülhet a felelősség alól.

A törvény ezzel is ösztönzi a gyors reagálást, hogy a további károk megelőzhetők legyenek.

A rossz minőségű termék forgalomba hozatala komoly kockázatot hordoz mind a forgalmazó, mind a fogyasztó szempontjából.

Nemcsak polgári jogi és fogyasztóvédelmi eljárásokat vonhat maga után, hanem a Btk. 415. §-a alapján büntetőjogi felelősségre vonás is történhet. Szándékos elkövetésnél a tisztességtelen haszonszerzés, a bűnszövetség és az üzletszerűség különösen súlyosbító körülmény lehet.

Gondatlanság esetén ugyan enyhébb a tényállás megítélése, ám a büntetőeljárás így sem zárható ki.

A büntetőügyekben rendkívül fontos, hogy az érintett gyanúsított vagy vádlott mielőbb hozzáértő ügyvédi segítséget kérjen.

Egy felkészült büntetőjogász segíthet felmérni a felelősségi helyzetet, képviselni a vádlottat a nyomozati szakaszban és a bíróság előtt, valamint felhívni a figyelmet a mentesülés lehetséges eszközeire.

Ha valaki úgy érzi, büntetőeljárás fenyegeti rossz minőségű termék forgalmazása miatt, ne halogassa a jogi tanács kikérését.

 Jelen cikk nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.

Minden eset egyedi körülményeket hordoz, ezért mindig érdemes tapasztalt szakemberrel konzultálni.