Versenytárs utánzása

Ha valaki olyan árut állít elő vagy hoz forgalomba, amelynek jellegzetes külsejéről, csomagolásáról, megjelöléséről vagy elnevezéséről a versenytárs terméke felismerhető, és mindezt a versenytárs hozzájárulása nélkül teszi, megvalósíthatja ezt a bűncselekményt.

A büntetőjog célja itt az, hogy megvédje a versenytársakat attól a gazdasági hátránytól, amelyet a tisztességtelen utánzás okozhat.

A versenytárs utánzása bűncselekményének célja a piacgazdaság tisztaságának megőrzése és a vállalkozások jogainak védelme.

A jogalkotó a Btk. 419. §-ban kifejezetten bünteti azt, aki más külön bűncselekmény hiányában, hozzájárulás nélkül állít elő, forgalmaz vagy tart készenlétben olyan árut, amelyről a versenytárs, illetve annak terméke könnyen felismerhető.

Ezzel a szabályozással meg akarják előzni a tisztességtelen piaci magatartást, és támogatni kívánják azt, hogy minden piaci szereplő azonos feltételekkel vehessen részt a gazdasági versenyben.

• Előállítás: Ez magában foglalja a termék létrehozását. Például, ha valaki olyan árut gyárt, amely kísértetiesen hasonlít egy népszerű márka jellegzetes tulajdonságaira, már ekkor megvalósulhat a bűncselekmény.
  
  
• Megszerezés és tartás forgalomba hozatal céljából: Ha valaki az utánzott árut beszerzi, raktározza (tartja) és mindezt azért teszi, hogy később forgalomba hozza, szintén elköveti a versenytárs utánzását.
  
  
• Forgalomba hozatal: Ha az utánzott termék eljut a gyártótól egészen a fogyasztóig – például szerződéskötéssel, értékesítéssel –, a cselekmény befejeződik. Nincs szükség arra, hogy a fogyasztót ténylegesen megtévesszék; már az objektív összetéveszthetőség is elég.
  

A „versenytárs utánzása” nem csak a védjeggyel vagy szabadalommal oltalmazott termékek lemásolását fedi, hanem azt is, ha a termék olyan különleges tulajdonság alapján vált ismertté, ami regisztrált oltalom nélkül is megkülönböztető erejű.

Ezt a jog a piacgazdaság védelmében, a tisztességtelen versenyhelyzet megakadályozása érdekében bünteti.

A fogyasztók félrevezetése vagy megtévesztése nem feltétlenül kell, hogy bekövetkezzen: maga a megtévesztésre alkalmasság is elegendő.

Ilyen jellegzetes tulajdonság lehet például:

• Különleges forma, szín vagy anyag: Ha egy termék formája, színe vagy anyaga annyira egyedi, hogy arról márkája felismerhető.
  
  
• Csomagolás egyedi vonásai: Jellegzetes doboz, tasak, palack, amelyet a vevők összekapcsolnak egy meghatározott vállalkozással.
  
  
• Megjelölés, márkanév, földrajzi árujelző: Ha egy jól ismert név, logó vagy szlogen szerepel az utánzott terméken, vagy annak csomagolásán.
  
  
• Áru funkciója, működési elve: Előfordul, hogy a termék egyedisége valamilyen műszaki megoldásban rejlik.
  
  

Ezek közül bármely tulajdonság használata jellegbitorlásnak számíthat, ha azt a versenytárs nem engedélyezte.

Előfordul, hogy a jellegzetes jegyek már iparjogvédelmi oltalom (pl. védjegy) alatt állnak.

Ha valaki bejegyzett védjegyet sért, akkor a Btk. más bűncselekménye, például az iparjogvédelmi jogok megsértése is felmerülhet.

A versenytárs utánzása elsősorban akkor válik relevánssá, ha a termék bár jellegzetes, mégsem áll mögötte bejegyzett oltalom.

A törvény célja így a nem regisztrált, de a piacon már „bevezetett” termékek védelme is, ahol a fogyasztók a terméket egyedi jellemzői alapján szokták meg.

• Alapeset (vétség): Legfeljebb 1 évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti azt, aki a Btk. 419. § (1) bekezdésében meghatározott módon követi el a cselekményt.
  
  
• Minősített eset (bűntett): Ha jelentős mennyiségű vagy értékű árut érint az utánzás, akkor a büntetés már 3 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
  
  

A törvény emellett kitét arra is, hogy bűncselekmény csak 100 000 forint elkövetési érték felett állapítható meg. Alacsonyabb értéknél szabálysértésről beszélhetünk, kivéve, ha egy éven belül többször is elkövetik a cselekményt, és a kisebb tételek összeadódnak.

A bírósági gyakorlat azt vizsgálja, hogy a két termék külső megjelenését a vásárlók összetéveszthetik-e.

Még apró eltérések mellett is fennállhat az összetévesztés veszélye, ha a fogyasztók számára így is megtévesztően hasonló a termék.

Ezért a vásárlói szokások, a tömegtermékek sajátos piaca, illetve a fogyasztók általános tudatossága is lényeges tényezők a jogesetek megítélésénél.

A jogszabály értelmében a minőség nem befolyásolja a bűncselekmény megvalósulását.

A való életben gyakran rosszabb minőségű utánzatok kerülnek piacra, de még ha az utánzott termék ugyanolyan, vagy netán jobb minőségű is, a gyártó versenytársat ezzel gazdasági hátrány éri.

Az új szereplő ugyanis megspórolja az eredeti termék piaci bevezetésének sokszor jelentős költségét.

A versenytárs utánzásánál a bűncselekmény az áru előállításával befejezetté válik. Így ha valaki már elkészítette a terméket, de még nem hozta forgalomba, a törvény szerint a cselekmény megvalósult.

Az előkészületi szakaszban – például, ha valaki még csak tervezi a hamisított csomagolást – a büntetőjogi felelősség nem áll fenn.

A Btk. alapján a versenytárs utánzása akkor állapítható meg, ha más, súlyosabb bűncselekmény (például iparjogvédelmi jogok megsértése vagy csalás) nem „nyeli el” a cselekményt. Ha a tényállás egy súlyosabb törvényi tényállásba illeszkedik, akkor ott az lesz a domináns.

A Tpvt. (tisztességtelen piaci magatartás elleni törvény) 6. §-a szintén tiltja, hogy a versenytárs ismerős tulajdonságaival bíró terméket anélkül használják, reklámozzák vagy hozzák forgalomba, hogy erre az érintett versenytárs engedélyt adott volna.

A Btk.-ban szereplő, „versenytárs utánzása” tényállása kiegészíti a polgári és versenyjogi szabályokat.

Így, ha az utánzást már iparjogvédelmi oltalom alatt álló védjegyek, szabadalmak stb. megsértése során követik el, más, súlyosabban minősülő bűncselekmény jöhet szóba.

A „versenytárs utánzása” a magyar büntetőjog egyik fontos gazdasági bűncselekménye, amely megvédi a tisztességes piaci részvételt.

A Btk. 419. §-a alapján a versenytárs hozzájárulása nélkül nem lehet olyan árut előállítani, megszerezni, tartani vagy forgalomba hozni, amelynek jellegzetes külsejéről, csomagolásáról vagy elnevezéséről a versenytárs terméke felismerhető.

Már az önmagában is elegendő, ha a termék alkalmas a fogyasztók megtévesztésére – tényleges megtévesztésre nem kell bizonyítani.

Az alapeset egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg jelentős mennyiségű vagy értékű áru esetén ez akár három év is lehet.

A cselekmény jellemzően akkor valósul meg, ha az áru annyira hasonló, hogy összetéveszthető a fogyasztók számára.

A büntetőeljárás során elengedhetetlen a szakértő jogi támogatás, mivel a védekezéshez ismerni kell a versenyjogi és a büntetőjogi szempontokat egyaránt.

A cikk nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.