Versenytárs utánzása

A bűncselekmény jogi tárgya a verseny tisztaságához fűződő társadalmi érdek.

A bűncselekmény elkövetési tárgya pedig az áru, amelynek fogalmához lásd a Btk. 421. § b) pontját, amely szerint áru a termék, az ingatlan, a szolgáltatás és a vagyoni értékű jog. Az egész áru 100%-os lemásolása is éppen úgy jogsértő és kimeríti a tényállást. Amennyiben a márkajogosult engedélyt ad replikák létrehozatalára, a másolat természetesen jogszerű lesz.

A bűncselekmény elkövetési tárgya olyan áru, amely összetéveszthető a versenytárs árujával. A tényállás nem önmagában az utánzást vagy a hamisítványokat teszi elkövetés tárgyává, hanem az olyan hamisítványt, ami az összetévesztésre is alkalmas. Az összetéveszthetőség nem adott, ha a hamisítvány nagyon gyatra, vagy a meghatározott jellegzetes tulajdonságok kivitelezése olyan silány, hogy fel sem merülhet az eredetiség látszata.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai az előállítás, a megszerzés, a tartás és a forgalomba hozatal. Önmagában az áru előállítása nem biztos, hogy tényállásszerű, hiszen meghatározott elkövetési móddal történő előállítás szükséges a tényállás maradéktalan megvalósulásához. Az áru forgalomba hozatal céljából történő megszerzése az áru sorsa feletti rendelkezési lehetőség megteremtését jelenti, de nem feltétlenül kapcsolódik tényleges birtokba vételhez. Nemcsak az áru tényleges átvétele értendő megszerzésnek, hanem az annak érdekében kifejtett és az arra irányuló jogügylet is, például a szerződés aláírása, illetve minden olyan jognyilatkozat, amely az áru átvételét célozza. A forgalomba hozatal alatt nemcsak a kiskereskedelemben szokásos ügylet  értendő, hanem a nagykereskedelmi tevékenység is.

Tartásról akkor beszélhetünk, ha a megtévesztő tulajdonsággal bíró áru még nem jelent meg a kereskedelmi forgalomban, de például az áru raktározása is a forgalomba hozatal érdekében történő tartását jelenti. A tényállás lényeges eleme, hogy a cselekményre a versenytárs hozzájárulása nélkül kerül sor. Ez egy objektív tényállási elem, amelyet a szándékosságnak is át kell fogni és amit a büntetőeljárásban is bizonyítani kell.

A bűncselekmény szándékosan követhető el, gondatlan alakzatát a törvény nem rendeli büntetni. A büntetőjogi – bűnösségen alapuló – felelősség akkor állapítható meg, ha a tettes ismerte a ténybeli körülményeket, s a tényállás objektív elemeivel kapcsolatosan nem volt tévedésben. A  tudati oldalnak ki kell terjednie arra, hogy az adott áru adott jellegzetes tulajdonsága miatt összetéveszthető, arra, hogy a versenytárs nem egyezett bele az adott jelzés használatába, valamint a szándékosságnak értelemszerűen ki kell terjednie a megfelelő elkövetési magatartások tanúsítására.

Az elkövető szigorúbban büntetendő, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követi el. A jelentős mennyiséggel és értékkel kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményénél írottak irányadóak ebben az esetben is.