Bűncselekmény elkövetésével vádolják?

Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 420. §-a a „Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” címmel azt a helyzetet szabályozza, amikor a pályázat eredményének befolyásolását célzó, versenykorlátozásra irányuló megállapodások vagy összehangolt magatartások jönnek létre.

A közbeszerzési és koncessziós eljárások kiemelt jelentőségűek az állami források felhasználásában, hiszen az ezek során megvalósuló szerződések jelentős mértékben érinthetik az állami költségvetést és a piaci versenyt.

Az alábbi összefoglalóban közérthetően bemutatjuk, mit jelent a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, és milyen jogkövetkezményekkel járhat.

A versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban Btk. szerinti törvényi tényállása

Paragrafus jel
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban Btk. 420. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban Btk. 420.§ törvényi tényállása
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban. Kérje konzultációnkat.
A hét minden napján -24/7 személyesen vagy online
Konzultáció

Mit jelent pontosan a versenyt korlátozó megállapodás?

A Büntető törvénykönyv (Btk.) 420. §-a szerint versenyt korlátozó megállapodásnak minősül, ha valaki a közbeszerzési vagy koncessziós eljárás eredményének befolyásolása érdekében köt megállapodást más vállalkozásokkal az árak, díjak, vagy más szerződéses feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására.

Emellett büntetendő az olyan összehangolt magatartás is, amely a piaci folyamatokkal szemben nem független piaci szereplők érdekeinek figyelembevételére épül.

Hogyan valósulhat meg a versenyt korlátozó magatartás?

A törvény két alapesetet különböztet meg:

  1. Megállapodás vagy összehangolt magatartás: Ez olyan aktív cselekvést jelent, amely során legalább két fél együttesen, akár informálisan (pl. szóbeli megállapodás), összehangolja pályázati stratégiáját, például árakat harmonizál vagy területi felosztást végez. Az ilyen magatartás a verseny érdemi korlátozását eredményezi, mivel emelkedhetnek az árak, romolhat a szolgáltatás minősége vagy csökkenhet a választék.

  2. Döntésben való részvétel: Ha valaki egy vállalkozások társulásának (egyesület, köztestület) versenykorlátozó döntésének meghozatalában vesz részt, szintén büntetendő, amennyiben ez a piaci versenyt akadályozza.

Versenyt korlatozo megallapodas Btk 420 5
A közbeszerzési és koncessziós eljárásokban történő versenyt korlátozó megállapodásokat súlyosan bünteti a törvény.

Hogyan ismerjük fel a versenyt korlátozó magatartást?

A gyakorlatban a megállapodások többnyire informálisak, például szóbeli egyezségek, céljuk pedig az árak harmonizálása, piacfelosztás vagy akár a versenyből való kizárás lehet.

A Büntető Törvénykönyv és a Versenytörvény pontosan meghatározza, mi minősül versenyellenes magatartásnak, ide tartozik például a színlelt ajánlattétel vagy ajánlatvisszatartás.

Ki felelhet a versenyt korlátozó megállapodásért?

Az elkövetők körébe tartozhatnak vállalkozások vezetői, alkalmazottai, tagjai, felügyelő bizottságának tagjai vagy ezek megbízottjai.

A közbeszerzési eljárás kiírója is felelőssé válhat, ha részt vesz a versenykorlátozó megállapodás létrehozásában.

Versenyt korlatozo megallapodas Btk 420 4
A Btk. 420. § szerinti bűncselekmény védett jogi tárgya az állami költségvetésből származó források átlátható és törvényes felhasználása.

Milyen büntetésre számíthat a versenyt korlátozó megállapodás miatt?

A bűncselekmény alapvetően súlyos következményekkel járhat, hiszen egytől öt évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság.

Enyhébb, két évig terjedő büntetés akkor alkalmazható, ha a versenykorlátozás jelentős értéket (50 millió forintot) nem halad meg. 

Ez az enyhébb minősítés tükrözi a cselekmény kisebb társadalmi veszélyességét.

Lehetséges-e mentesülni a büntetés alól? – Mi az az engedékenységi politika?

Bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesülhet a büntetés alól az, aki önként jelentkezik és feltárja a hatóságok előtt az ügy részleteit, mielőtt a hatóságok tudomást szereznének a jogsértésről.

Ez az úgynevezett engedékenységi politika, amely ösztönözheti a kartellező vállalkozások vezetőit arra, hogy együttműködjenek a hatóságokkal, így elkerülve a súlyosabb jogkövetkezményeket.

Versenyt korlatozo megallapodas Btk 420 3
A versenyt korlátozó megállapodás komoly következményekkel járhat, ezért alapvetően fontos megérteni a jogi hátterét, a lehetséges büntetéseket és a mentesülési lehetőségeket.

Összegzés

A közbeszerzési és koncessziós eljárásokban történő versenyt korlátozó megállapodásokat súlyosan bünteti a törvény. Ilyenek az árak, szerződési feltételek rögzítése, illetve a piacfelosztás.

Ezek a megállapodások gyakran informálisak és céljuk a verseny megszüntetése vagy csökkentése, ami jelentős gazdasági hátrányt okoz.

Az elkövetők lehetnek vállalkozások vezetői, alkalmazottai vagy akár maga a kiíró is.

A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, azonban jelentős érték alatt enyhébb, két évig terjedő büntetés is kiszabható. Lehetőség van azonban az engedékenységi kérelem benyújtására, ami akár a büntetés elkerülését is eredményezheti, feltéve, hogy az elkövető időben és teljes körűen együttműködik a hatósággal.

Emiatt kiemelten fontos mielőbb védőügyvéd segítségét kérni, aki tájékoztatni tud a jogi lehetőségekről és eljárásokról.

Figyelmeztetés

Ez a cikk nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.

dr. Lőrik József
dr. Lőrik József
20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.
dr. Lőrik József önéletrajz
Büntető ügyvédet keres?