Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban

A közbeszerzési és koncessziós eljárások kiemelt jelentőségűek az állami források felhasználásában, hiszen az ezek során megvalósuló szerződések jelentős mértékben érinthetik az állami költségvetést és a piaci versenyt.

Az alábbi összefoglalóban közérthetően bemutatjuk, mit jelent a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, és milyen jogkövetkezményekkel járhat.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) 420. §-a szerint versenyt korlátozó megállapodásnak minősül, ha valaki a közbeszerzési vagy koncessziós eljárás eredményének befolyásolása érdekében köt megállapodást más vállalkozásokkal az árak, díjak, vagy más szerződéses feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására.

Emellett büntetendő az olyan összehangolt magatartás is, amely a piaci folyamatokkal szemben nem független piaci szereplők érdekeinek figyelembevételére épül.

A törvény két alapesetet különböztet meg:

1. Megállapodás vagy összehangolt magatartás: Ez olyan aktív cselekvést jelent, amely során legalább két fél együttesen, akár informálisan (pl. szóbeli megállapodás), összehangolja pályázati stratégiáját, például árakat harmonizál vagy területi felosztást végez. Az ilyen magatartás a verseny érdemi korlátozását eredményezi, mivel emelkedhetnek az árak, romolhat a szolgáltatás minősége vagy csökkenhet a választék.

2. Döntésben való részvétel: Ha valaki egy vállalkozások társulásának (egyesület, köztestület) versenykorlátozó döntésének meghozatalában vesz részt, szintén büntetendő, amennyiben ez a piaci versenyt akadályozza.

A gyakorlatban a megállapodások többnyire informálisak, például szóbeli egyezségek, céljuk pedig az árak harmonizálása, piacfelosztás vagy akár a versenyből való kizárás lehet.

A Büntető Törvénykönyv és a Versenytörvény pontosan meghatározza, mi minősül versenyellenes magatartásnak, ide tartozik például a színlelt ajánlattétel vagy ajánlatvisszatartás.

Az elkövetők körébe tartozhatnak vállalkozások vezetői, alkalmazottai, tagjai, felügyelő bizottságának tagjai vagy ezek megbízottjai.

A közbeszerzési eljárás kiírója is felelőssé válhat, ha részt vesz a versenykorlátozó megállapodás létrehozásában.

A bűncselekmény alapvetően súlyos következményekkel járhat, hiszen egytől öt évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság.

Enyhébb, két évig terjedő büntetés akkor alkalmazható, ha a versenykorlátozás jelentős értéket (50 millió forintot) nem halad meg. 

Ez az enyhébb minősítés tükrözi a cselekmény kisebb társadalmi veszélyességét.

Bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesülhet a büntetés alól az, aki önként jelentkezik és feltárja a hatóságok előtt az ügy részleteit, mielőtt a hatóságok tudomást szereznének a jogsértésről.

Ez az úgynevezett engedékenységi politika, amely ösztönözheti a kartellező vállalkozások vezetőit arra, hogy együttműködjenek a hatóságokkal, így elkerülve a súlyosabb jogkövetkezményeket.

A közbeszerzési és koncessziós eljárásokban történő versenyt korlátozó megállapodásokat súlyosan bünteti a törvény. Ilyenek az árak, szerződési feltételek rögzítése, illetve a piacfelosztás.

Ezek a megállapodások gyakran informálisak és céljuk a verseny megszüntetése vagy csökkentése, ami jelentős gazdasági hátrányt okoz.

Az elkövetők lehetnek vállalkozások vezetői, alkalmazottai vagy akár maga a kiíró is.

A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, azonban jelentős érték alatt enyhébb, két évig terjedő büntetés is kiszabható. Lehetőség van azonban az engedékenységi kérelem benyújtására, ami akár a büntetés elkerülését is eredményezheti, feltéve, hogy az elkövető időben és teljes körűen együttműködik a hatósággal.

Emiatt kiemelten fontos mielőbb védőügyvéd segítségét kérni, aki tájékoztatni tud a jogi lehetőségekről és eljárásokról.

Ez a cikk nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.