Hadkötelezettség teljesítésének akadályozása

A hadkötelezettség teljesítése rendkívüli helyzetekben és hadiállapot idején kulcsfontosságú az ország biztonsága, valamint a társadalom működőképességének fenntartása szempontjából.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 428. §-a szigorúan veszi az olyan magatartásokat, amelyek célja, hogy valakit „kivonjanak” a katonai szolgálat alól, vagy éppen megakadályozzák a bevonulását. 

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 428. §-a szerint „hadkötelezettség teljesítésének akadályozása” akkor valósul meg, ha valaki azt a célt tűzi ki, hogy egy hadköteles személyt kivonjon a katonai szolgálat alól vagy megakadályozza a bevonulását.

Ez a bűncselekmény tehát nem arról szól, hogy maga a hadköteles kíván-e megjelenni, hanem arról, hogy egy külső személy tudatosan és célzatosan törekszik megakadályozni a behívóparancs végrehajtását.

A jogalkotó azért foglalkozik ezzel kiemelten, mert rendkívüli helyzetekben és hadiállapot idején létfontosságú, hogy a honvédelem rendje ne sérüljön.

A törvény célja, hogy megelőzze a tömeges távolmaradásokat, és biztosítsa, hogy minden hadköteles személy eleget tegyen a kötelességének, amikor erre jogszerű felhívást kap.

A hadkötelezettség rendes körülmények között is fennáll, ám a Btk. 428. § (1) és (2) bekezdés a) pontja szerinti cselekmények kizárólag hadiállapot idején valósulhatnak meg.

A hadiállapot tényét az Alaptörvény 49. cikke rögzíti, és különleges jogrendi helyzetnek tekinthető.

A Btk. 428. § (2) bekezdés b) pontja szerinti magatartások nemcsak a hadiállapot alatt, hanem már akkor is büntetendők, ha a Kormány kezdeményezte a hadiállapot kihirdetését, így a törvény megpróbálja megelőzni a kötelezettség tömeges kijátszását a különleges jogrend tényleges beállása előtt is.

A Btk. több katonai jellegű bűncselekménye gyakran megköveteli, hogy maga az elkövető is katona vagy hadköteles legyen.

Azonban a „hadkötelezettség teljesítésének akadályozása” esetében bárki elkövető lehet – kivéve éppen azt a személyt, akit a hadkötelezettség terhel.

Ez azt jelenti, hogy legtöbbször olyan külső támogató, barát, rokon, vagy akár idegen kerülhet a büntetőjog látókörébe, aki tudatosan segít abban, hogy a behívóparancsot ne teljesítsék.

Ha mégis maga a hadköteles szervezi meg a saját katonai szolgálatának kikerülését, és másokkal együttműködve valósítja meg a cselekményt (például valaki segít hamis papírokat beszerezni), akkor a hadköteles nem lesz önálló elkövetője a 428. § szerinti deliktumnak. Inkább a felbujtás vagy bűnsegéd szerepe merülhet fel – aszerint, ki volt a fő szervező, és ki nyújtott támogatást a hadkötelezettség teljesítésének akadályozásához.

A törvény kizárólag egyenes szándékot kíván meg, ami azt jelenti, hogy az elkövető tudatosan és kifejezetten azért cselekszik, hogy a hadköteles ne teljesítse a kötelességét.

A bevonulási kötelezettség rendszerint behívóparanccsal válik konkréttá: ennek birtokában a hadköteles pontosan tudja, mikor és hová kell vonulnia. A bűncselekmény lényege, hogy valaki aktív vagy mulasztásos magatartással próbálja elérni, hogy a hadköteles személy ne jelenjen meg a kijelölt helyen és időpontban.

1. Távolmaradás előidézése
   Bármi, ami szándékosan elősegíti a hadköteles személy távolmaradását, ide sorolható. Például megtévesztés, fizikai akadályozás, félrevezető információk adása, amelyek mind azt eredményezik, hogy a hadköteles nem tesz eleget bevonulási kötelezettségének.
   
   
2. Testcsonkítás vagy egészségkárosítás
   A Btk. 428. § (2) bekezdése kitér arra az esetre, amikor valaki – akár a saját testét, akár másét – szándékosan károsítja, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlanságot idézzen elő. Rendkívül súlyos, extrém esetről van szó, hiszen a cél itt az orvosi alkalmatlanság mesterséges előállítása.
   
   
3. Megtévesztő magatartás
   Ide tartozik például a hamis orvosi igazolás beszerzése vagy benyújtása, illetve bármi, ami a hatóságok félrevezetését szolgálja az egészségi állapottal kapcsolatban. A lényeg, hogy az elkövető egyenes szándékkal, kifejezetten a hadköteles szolgálatának meghiúsítására törekszik.
   
   

Fontos kiemelni, hogy a törvény a „kivonásra” irányuló szándékot már önmagában is büntetni rendeli – tehát nincs szükség arra, hogy a meghiúsítás ténylegesen bekövetkezzen (vagyis a hadköteles valóban távol maradjon).

Mivel a Btk. 428. § által védett jogi tárgy a honvédelem és a hadkötelesek fegyelmezett megjelenése, a törvény szigorúan szankcionálja a „hadkötelezettség teljesítésének akadályozását”.

A pontos büntetési tétel több tényezőtől függhet (például a cselekmény elkövetésének módja, az okozott kár mértéke, a támadott érdek sérülésének súlyossága).

A Büntető Törvénykönyv 428. §-a a „hadkötelezettség teljesítésének akadályozása” bűncselekményt szabályozza.

Lényege, hogy valaki más – hadköteles – személy katonai szolgálatát akadályozza meg, például megtévesztés, hamis orvosi igazolás beszerzése vagy akár fizikai egészségkárosítás révén.

Kizárólag hadiállapot idején, illetve már a kormányzati kezdeményezés szakaszában is büntetendővé válik.

A törvény célja, hogy elkerülhetetlen legyen a katonai behívó teljesítése akkor, ha a nemzet biztonsága megköveteli a szolgálatot.

Mivel a büntetőeljárás során számos egyedi körülményt vizsgálnak, érdemes minél előbb védőügyvédhez fordulni, hogy a jogi helyzetre szabott, személyre szóló tanácsot kapjunk.

A fenti cikk nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.

Minden ügy egyedi, ezért célszerű ügyvédhez fordulni, aki a konkrét helyzet ismeretében tudja a leghatékonyabban képviselni az érdekeit.