Szolgáltatási kötelezettség megszegése

A szabályozás célja, hogy biztosítsa: vészhelyzetben vagy háborús helyzetben is rendelkezésre álljanak azok az eszközök és szolgáltatások, amelyek a társadalom és az állam biztonságát garantálják.

Az alábbi összefoglalóban igyekszünk közérthetően bemutatni, mi is pontosan a szolgáltatási kötelezettség megszegése a Btk. 431. § szerint, kire vonatkozik ez a szabály, és milyen jogi következményekkel járhat.

A szolgáltatási kötelezettség elsősorban a honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok zavartalan ellátását szolgálja.

Az Alaptörvény XXXI. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy a magyar állam területén tartózkodó minden személy és szervezet – legyen az természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – köteles részt venni a védelemhez és biztonsághoz szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosításában.

Magyarul: ha országvédelmi vagy katasztrófavédelmi helyzet áll fenn, akkor mindenkinek hozzá kell járulnia a megfelelő eszközök, adatok, ingatlanok, ingó dolgok vagy akár munkaerő rendelkezésre bocsátásához, amennyiben erre a törvények alapján feljogosított szervek kötelezik.

A vonatkozó részletszabályokat a Vbö. (a védelmi és biztonsági igazgatásról szóló törvény) fekteti le.

Ez a jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen formában kérhető és vehető igénybe a szolgáltatás, illetve kiket terhel a kötelezettség. Ide tartozik például ingó és ingatlan dolgok átmeneti használata, valamely tevékenységtől való tartózkodás, szükséges tartalékok felhalmozása, adatszolgáltatás vagy előkészületi tevékenység.

A Büntető Törvénykönyv 431. §-a kimondja: bűncselekményt követ el az, aki a gazdasági és anyagi szolgáltatásban álló védelmi és biztonsági kötelezettségét súlyosan megszegi vagy kijátssza.

• Súlyos megszegés: Ha a szolgáltatási kötelezettség törvényben meghatározott céljai – például a honvédelmi vagy katasztrófavédelmi feladatok biztosítása – veszélybe kerülnek vagy meghiúsulnak. Ilyen lehet például, ha valaki nem biztosítja az előírt mennyiségű és minőségű anyagi javakat vagy megtagadja a megadott ingatlan átmeneti használatát, így veszélyeztetve a védekezést.

• Kijátszás: Minden olyan megtévesztő tevékenység, amely a szolgáltatás teljesítésének elkerülésére vagy csorbítására irányul. Ez lehet például hamis adatok közlése a rendelkezésre álló készletekről, vagy olyan rossz minőségű termék átadása, amely ténylegesen alkalmatlan a célra.

Ez gyakorlatban többféle magatartás formájában is megvalósulhat, például:

• A kötelező szolgáltatás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, ami veszélyezteti a honvédelem és katasztrófavédelem hatékonyságát.

• A szolgáltatáshoz szükséges adatok szándékos félrevezetése.

• A kötelezettség kijátszása megtévesztő módon, például rossz minőségű vagy egyáltalán nem használható eszközök leszállításával.

A lényeg a súlyos megszegés vagy kijátszás. Akkor minősül ez a magatartás bűncselekménynek, ha olyan fokban hiúsítja meg a kötelezettségek teljesítését, hogy a honvédelmi vagy katasztrófavédelmi célok sérülnek vagy meghiúsulnak.

A tettes az a személy vagy szervezet lehet, akit/amit a szolgáltatási kötelezettség ténylegesen terhel.

Itt nincs helye gondatlanságnak, a törvényi tényállás kizárólag szándékos elkövetést ismer.

Magyarán bűncselekményről csak akkor beszélünk, ha valaki tudatosan és szándékosan törekszik a szolgáltatási előírások megszegésére vagy kijátszására.

Tipikus helyzet például, amikor valaki a törvény alapján előírt mennyiségű üzemanyag vagy alapanyag átadását szándékosan akadályozza, vagy éppen félrevezető adatszolgáltatással próbálja kivonni magát a kötelezettség alól.

A Btk. kimondja, hogy a szolgáltatási kötelezettség megszegése bűntett, amely egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Ez a meglehetősen széles sáv azt mutatja, hogy a bíróság mérlegelheti a konkrét helyzet súlyát, a mulasztás mértékét, valamint a következményeket.

Vannak olyan enyhítő szabályok is, amelyek szerint – Btk. 432. § – a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető önkéntes teljesítéssel pótolja az elmaradt szolgáltatást, és ezzel még idejében orvosolja a mulasztást.

A Büntető Törvénykönyv 431. §-a szerint a szolgáltatási kötelezettség megszegése súlyos bűncselekmény, mivel az ország védekezőképességét és katasztrófavédelmi felkészültségét fenyegeti.

Ide tartozik minden olyan magatartás, amely az állam által előírt gazdasági és anyagi kötelezettség teljesítését tudatosan akadályozza vagy kijátssza.

Aki ezt elköveti, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, főleg veszélyhelyzet vagy hadiállapot idején, amikor kiemelten fontos a védelemmel kapcsolatos erőforrások megfelelő biztosítása.

Az elkövető lehet természetes személy vagy szervezet, aki az ilyen kötelezettségek betartására kötelezett.

Számos intézmény vagy közszolgáltató mentesülhet, ha tevékenysége nélkülözhetetlen a közellátás szempontjából.

Mindenképpen ajánlott védőügyvéd segítségét kérni, hogy a büntetőeljárásban szakszerű és hatékony védekezést lehessen felépíteni.

Jelen összefoglaló nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.