2021. május 14. napjától bűncselekmény lett a járművezetés az eltiltás hatálya alatt, illetve elzárással is sújtható szabálysértés lett az engedély nélküli járművezetés. Fontos, hogy tudja, milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia az egyik és a másik cselekmény miatt.
Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy mit kell tudnia a járművezetés eltiltás hatálya alatt bűncselekményről valamint az engedély nélküli vezetés szabálysértésről. Ezen felül röviden összefoglaljuk a járművezetéstől eltiltással majd az utánképzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Járművezetés az eltiltás hatálya alatt
Járművezetés az eltiltás hatálya alatt
Btk. 239/B. § (1) Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha valakit akár szabálysértési eljárásban, akár büntetőeljárásban jogerősen járművezetés járművezetéstől eltiltásra ítéltek, azonban az eltiltás hatálya alatt mégis járművet vezet, bűncselekményt követ el.
Ha a járművezetéstől eltiltás hatókörét meghatározott járműkategóriára korlátozták, bűncselekményért csak abban az esetben felel, ha olyan járművet vezet amelyre az eltiltás vonatkozik.
Szabálysértés miatti eltiltás esetén ez a cselekmény a Btk. szerint vétségnek minősül, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Akit viszont büntetőeljárás eredményeként tiltottak el a járművezetéstől és elköveti az eltiltás hatálya alatti járművezetést, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Engedély (jogosítvány) nélküli vezetés
Engedély nélküli vezetés
Szabs tv. 176. § (1) Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértést követ el.
(2) Aki vasúti jármű, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve a közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetését olyan személy részére átengedi, aki annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértést követ el.
Az eltiltás hatálya alatt elkövetett járművezetésnél enyhébb megítélésű a Szabálysértési törvény által szabályozott engedély nélküli vezetés. Ez a szabálysértés akkor valósul meg, ha valaki nem rendelkezik érvényes jogosítvánnyal az adott jármű vezetésére.
Ez nem azt jelenti, hogy valakinek az eltiltás miatt nincs érvényes vezetői engedélye. Ekkor ugyanis a fent említett járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűncselekménye valósul meg.
Nem rendelkezik vezetői engedéllyel, aki azt meg sem szerezte, vagy az eltiltás tartama lejárt, de vezetői engedélyét nem szerezte vissza. Nem rendelkezik vezetői engedéllyel az sem, akivel szemben büntetőeljárásban a hatóságok a vezetői engedély szünetelését rendelte el.
Abban az esetben is jogosítvány nélküli vezetés történik, ha a vezetői engedélyt visszavonták, de jogerős ítélet, még nem született. Ez azért lényeges, mert a vezetői engedély visszavonása és az eltiltás jellemzően nem azonos időpontban történik.
Az engedély nélküli vezetés helyszíni bírságot vagy pénzbírságot vonhat maga után, valamint a szabálysértési eljárás során bíróság által elzárással is büntethető.
Járművezetéstől eltiltás
A járművezetéstől eltiltás a Btk. által szabályozott büntetési nem, illetve a Szabálysértési törvény által alkalmazható intézkedés. A bűncselekményekhez hasonlóan a szabálysértések is kriminálisnak tekintett cselekmények, azonban enyhébb megítélése alá esnek, mivel kevésbé veszélyesek.
Járművezetéstől eltiltást a Btk. szerint abban az esetbenspzabhat ki a bíróság, ha az elkövető a járművezetés szabályait megszegve követ el bűncselekményt vagy egy másik bűncselekmény elkövetéséhez használ járművet. Abban az esetben kötelező az eltiltás, ha a járművezetés ittas állapotban vagy a járművezetés bódult állapotban bűncselekményét követték el.
A Btk. szerinti járművezetéstől eltiltás tartama minimum egy hónap, maximum tíz év lehet, de lehetséges végleges eltiltás is. A Szabálysértési törvény hatálya alá tartozó cselekmények esetében az eltiltás tartama minimum egy hónap és maximum egy év között mozog.
Ha valakit eltiltanak a járművezetéstől, a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll addig az időpontig, amíg az eltiltás le nem telik. Végleges eltiltás esetén határozatlan ideig.
A járművezetéstől eltiltás idejébe be fogják számítani azt az időtartamot is, amíg a jogerős ítélet még nem született meg, de a vezetői engedélyt már visszavonták. A vezetői engedély visszavonása rendőr által helyszíni elvétellel vagy kormányhivatalnál való leadással és határozathozatallal történik.
Járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűncselekményt csak az követheti el, aki az eltiltás hatálya alatt áll.
Utánképzés
Az eltiltás ideje után nem mindig automatikus a vezetői engedély visszaszerzése, vannak esetek, amikor ehhez utánképzésen való részvétel szükséges.
Kötelező utánképzésen részt venni, ha szabálysértési eljárásban legalább hat hónapos eltiltást alkalmaztak, vagy ha bűncselekmény elkövetése miatt történt eltiltás (illetve akkor is, ha vezetői engedélyt az előéleti pontrendszer miatt vonták vissza).
Egyéb esetben az utánképzés nem kötelező, illetve akkor sem, ha az eltiltás részleges, tehát csak járműkategóriára vagy járműfajtára vonatkozik. A vezetői engedély igénylése kormányablaknál történhet. Ha volt kötelező utánképzés, az erről szóló igazolást az igényléssel egyidejűleg be kell mutatni.
Járművezetés az eltiltás hatálya alatt bírói gyakorlata:
A Kúria Bfv.904/2022/18. számú precedensképes határozata járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége tárgyában. [2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 10. § (2) bek.]
Kúria
végzése
Az ügy száma: Bfv.II.904/2022/18.
A határozat szintje: felülvizsgálat
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: nyilvános ülés
Az ülés napja: 2023. január 26.
Az ügy tárgya: járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége
Terhelt: ...
Elsőfok: Pécsi Járásbíróság, 8.Bpk.148/2022/3., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével, 2022. február 21., jogerő: 2022. március 10.
Másodfok: -
Az indítvány előterjesztője: Baranya Megyei Főügyészség
Az indítvány iránya: a terhelt terhére
Rendelkező rész
A Kúria a járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Baranya Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Járásbíróság 8.Bpk.148/2022/3. számú végzését hatályon kívül helyezi és a Pécsi Járásbíróságot új eljárásra utasítja.
A felülvizsgálati eljárásban felmerült 24.525 (huszonnégyezer-ötszázhuszonöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli.
E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
[1] I. A Pécsi Járásbíróság a 2022. február 21. napján meghozott 8.Bpk.148/2022/3. számú büntetővégzésével a terhelttel szemben 2 rendbeli járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége [Btk. 239/B. § (1) bekezdés] miatt 1 év 5 hó szabadságvesztést, 250 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 250.000 forint pénzbüntetést és 1 év 10 hó közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban állapította meg, és annak végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére a szabadságvesztésre való átváltoztatásáról.
[2] A büntetővégzés - tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában - 2022. március 10. napján jogerőre emelkedett.
[3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Baranyi Megyei Főügyészség Bf.B.389/2022/3. számon, a Pécsi Járásbíróságra 2022. július 20. napján érkezett beadványában, felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a terhelt terhére, annak törvényi okaként a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját megjelölve.
[4] Indokolása során rögzítette, hogy a bűnügyi nyilvántartásból és az előzményi iratokból az állapítható meg, miszerint a terhelt 2019. január 5. napján szabadult egy olyan, eredetileg is végrehajtandó - utólag összbüntetésbe foglalt - szabadságvesztésből, amelyet vele mint különös visszaesővel szemben, szándékos bűncselekmény miatt szabtak ki. Miután ehhez képest a támadott jogerős végzés szerinti szándékos bűncselekményt a terhelt 3 éven belül, 2021. november 7. napján követte el, a Pécsi Járásbíróság 8.Bpk.148/2022/3. számú büntetővégzésével elbírált bűncselekmények tekintetében többszörös visszaesőnek minősül. E minőségére figyelemmel pedig a Btk. 86. § (1) bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel, ezért a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése törvénysértő.
[5] Mindezek alapján jogerős végzés megváltoztatását indítványozta azzal, hogy a Kúria állapítsa meg, miszerint a terhelt többszörös visszaeső és a kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Indítványozta a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzését, a feltételes szabadságra bocsátás kezdő időpontjának legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed része kitöltését követő napban való megállapítását, a terhelt eltiltását a közügyek gyakorlásától, továbbá annak megállapítását, hogy a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
[6] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.946/2022/3. számú átiratában a Baranya Megyei Főügyészség indítványát - annak érdemi indokaival egyetértve - fenntartotta, de a felülvizsgálat törvényi okát a Be. 649. § (1) bekezdés c) pontjára módosította, és a jogerős büntetővégzés hatályon kívül helyezésére, valamint az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt.
[7] Indokolásában kifejtette, hogy a büntetővégzés perjogi jellege a felülvizsgálat folytán nem változik meg, így végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására törvényi tilalom folytán a felülvizsgálati eljárásban sincs lehetőség. Erre tekintettel a törvénynek megfelelő határozat csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követően, megismételt eljárásban hozható.
[8] 3. A Legfőbb Ügyészség képviselője a nyilvános ülésen a felülvizsgálati indítványban foglaltakat a módosított indítványban foglaltakkal egyező indokok és érvek alapján, a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása végett fenntartotta.
[9] A terhelt védője a nyilvános ülésen a büntetővégzés hatályban fenntartását indítványozta, annak helyes indokaira tekintettel.
[10] III. A Baranya Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa - a Legfőbb Ügyészség által módosított tartalommal - alapos.
[11] 1. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a terhelt védőjének indítványára a Be. 660. § (2) bekezdés a) pontja alapján nyilvános ülésen bírálta el.
[12] 2. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását [Be. 649. § (1) bekezdés c) pont].
[13] A főügyészség a terhelt terhére a felülvizsgálati indítványt a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat közlésétől - 2022. április 1-jétől - számított hat hónapon belül nyújtotta be, így az a Be. 652. § (3) bekezdése alapján joghatályos, az alapján felülvizsgálatnak helye van.
[14] A Btk. 86. § (1) bekezdés a) pontja szerint a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki többszörös visszaeső.
[15] Az ügyiratok alapján megállapítható - noha mindazt az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozatában, az előéleti adatok körében, a Be. 561. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménnyel szemben elmulasztotta rögzíteni -, hogy a terheltet a Pécsi Városi Bíróság a 2010. szeptember 21. napján jogerőre emelkedett 7.B.514/2009/40. számú ítéletével, sikkasztás bűntette miatt mint különös visszaesőt, 10 hónap börtönre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
[16] A Pécsi Városi Bíróság a 2010. november 8. napján jogerőre emelkedett 7.Bk.767/2010/4. számú összbüntetési ítéletével a fenti büntetést a Pécsi Városi Bíróság 7.Fk.1702/2006/37 számú jogerős ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetéssel, és a Pécsi Városi Bíróság 9.B.1815/2007/32. számú jogerős ítéletével kiszabott 8 hónap börtönbüntetéssel összbüntetésbe foglalta. Az összbüntetés tartamát a különös visszaeső elítélttel szemben 2 év 1 hónap börtönben állapította meg.
[17] A Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága szabadságvesztés végrehajtásáról szóló értesítője szerint a terhelt a fenti összbüntetésből feltételes kedvezménnyel 2011. szeptember 10. napján szabadult azzal, hogy a feltételes szabadság lejárta 2012. szeptember 9. napja, eredményes eltelte esetén a szabadságvesztés utolsó napja 2012. március 16. napja. A feltételes szabadság azonban nem telt el eredményesen, mivel azt a Nyíregyházi Járásbíróság a 2014. szeptember 1. napján jogerős 21.B.560/2012/47. számú végzésével megszüntette. A feltételes szabadság megszüntetésével a szabadságvesztésből hátralévő részt a terhelt 2018. június 30. napjától 2019. január 5. napjáig töltötte, a szabadságvesztés kitöltésére tehát ezzel a nappal került sor.
[18] A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontja szerint visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. A b) pont alapján pedig többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.
[19] A terhelt tehát 2019. január 5. napján szabadult egy olyan eredetileg is végrehajtandó - utólag összbüntetésbe foglalt - szabadságvesztésből, amelyet vele mint különös visszaesővel szemben, szándékos bűncselekmény miatt szabtak ki.
[20] Ehhez képest a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ügydöntő határozatban az újabb szándékos bűncselekményt a terhelt három éven belül, 2021. november 7. napján követte el.
[21] A terhelt tehát a Pécsi Járásbíróság 8.Bpk.148/2022/3. számú büntetővégzésével elbírált bűncselekményt többszörös visszaesőként követte el.
[22] A Btk. 86. § (1) bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel a többszörös visszaesővel szemben, azaz a terhelt többszörös visszaesői minőségére tekintettel pedig a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztésére - a fent írt kizáró ok folytán - nem volt törvényes lehetőség.
[23] Anyagi jogszabályt sértett tehát a Pécsi Járásbíróság, amikor a Btk. 86. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt kizáró ok ellenére a terhelt szabadságvesztésének végrehajtását próbaidőre felfüggesztette.
[24] A Be. 659. § (5) bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatot - főszabályként - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül.
[25] A felhozott felülvizsgálati okhoz kapcsolódó felülbírálati jogkörhöz igazodik a Kúria Be. 662. §-a szerinti döntési jogköre, ami jelen esetben az említett törvényhely (2) bekezdés c) pontja szerint a törvénynek megfelelő határozat meghozatala, azaz a törvénysértő felfüggesztő rendelkezés mellőzése.
[26] Ugyanakkor a Be. 662. § (2) bekezdés c) pontja szerinti reformációs döntési jogkör mellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a Kúria a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján kasszációs döntési jogkört gyakoroljon, azaz az indítványban támadott határozatot hatályon kívül helyezze, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítsa. Erre pedig akkor kerülhet sor, ha a Be. 662. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges.
[27] Jelen esetben az alapeljárásban nem került sor előkészítő ülés tartására, illetve tárgyalásra, a járásbíróság büntetővégzéssel szabott ki a terhelttel szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést; erre a Be. 740. § (2) bekezdés a) pontjának első fordulata lehetőséget adott. Így amennyiben a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a törvénysértő felfüggesztést maga mellőzné, a terhelttel szemben végső soron tárgyalás nélkül kerülne végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásra, amire viszont a törvény nem ad lehetőséget.
[28] A Be. 662. § (2) bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatot változtathatja meg. Ebből következik, hogy a rendkívüli jogorvoslattal támadott büntetővégzés perjogi jellege nem változik meg a Kúria döntése kapcsán; vagyis a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vonatkozó törvényi tilalom a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül. A törvénynek megfelelő határozat ezért csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárásban hozható [BH.2021.305., Kúria Bfv.I.1.342/2020.].
[29] Erre tekintettel - olyan törvényes alapeljárás hiányában, amelyben végrehajtandó szabadságvesztés is jogszerűen kiszabható - a Kúria a törvénysértést kiküszöbölni (azaz a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztő rendelkezés mellőzésével az ügydöntő határozatot törvényessé tenni) nem tudta, hiszen - tárgyalás hiányában - az enyhítő és súlyosító körülmények sem kerültek feltárásra, ehhez képest az sem dönthető el, hogy a terhelttel milyen büntetési nem és milyen mértékben szabandó ki a bűnössége megállapítása esetén.
[30] Ezért a Kúria - a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításáról döntött, mely megismételt eljárást az elsőfokú bíróságnak tárgyalás tartásával kell lefolytatnia [Be. 653. § (1) bekezdés, Be. 617. §, Be. 611. § (1) bekezdés]. A törvényes határozat meghozatalát érintően utal a Kúria arra is, hogy a támadott jogerős határozat a 2 rendbeli bűncselekmény megállapítása ellenére elmulasztotta a kiszabott büntetés halmazati jellegére utalást, ami abban az esetben helytálló lehet, ha a bíróság a terhelt vád tárgyává tett magatartását - a két, egymáshoz képest néhány óra elteltével történt járművezetést - az elkövetések idejére és körülményeire tekintettel a természetes egység körében értékeli.
[31] Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. § (1) bekezdés c) pontja szerinti okból, a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
[32] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban - a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. § (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.6. pontjában írt rendelkezés nyomán - öttagú tanácsban járt el.
[33] A felülvizsgálati eljárásban a terhelt kirendelt védője közreműködéséért a Kúria a védő részére a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint állapította meg az eljárási cselekményen való részvétel és a felkészülés címén járó díjat, és az így felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 664. § (1) bekezdésének zárófordulata szerint rendelkezett.
[34] IV. A Kúria végzése ellen a Be. 6. § (4) bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. § (1) bekezdés b) pont második fordulata zárja ki.
Budapest, 2023. január 26.
BH 1992.8.509 Ha a közúti járművezetéstől végleges hatállyal eltiltott terhelt a várakozási idő 10 éves tartama alatt újabb ittas járművezetést valósít meg, az ismételt járművezetéstől eltiltás kimondásának nincs helye; ennek a körülménynek legfeljebb a szóban forgó mellékbüntetés alóli mentesítés szempontjából van jelentősége [Btk. 58. § (1) bek., 59. § (1) bek., 188. § (1) bek., Be. 370/A. §, BK 107. sz.].
A városi bíróság a terheltet ittas járművezetés vétsége, hamis tanúzásra felhívás vétsége és lopás vétsége miatt mint többszörös és egyben különös visszaesőt - halmazati büntetésül 1 év 3 hónapi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte; megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint az eljárt bíróságok a terheltet korábban már nyolc alkalommal ítélték el különféle büntetésekre, az utóbbi négy esetben végrehajtandó szabadságvesztésre. Megállapította a városi bíróság, hogy a terhelt a Btk. 137. §-ának 14. pontja szerinti többszörös visszaeső, a vagyon elleni bűncselekmények és az ittas járművezetés bűncselekményei vonatkozásában egyben a Btk. 137. §-ának 13. pontja szerinti különös visszaeső. A terheltet a bíróság az 1984. szeptember 18. napján jogerős ítéletével a közúti járművezetéstől végleges eltiltásra is ítélte.
A törvényességi óvás elbírálása szempontjából lényeges történeti tényállás szerint a terhelt a vádbeli napon, a reggeli órákban szeszes italt fogyasztott, majd ittas állapotában az édesapja tulajdonában levő személygépkocsit a körúton vezette. A gépkocsiparkolóban nekitolatott a sértett személygépkocsijának. A terhelt a sértett felszólítására sem adott betétlapot az okozott rongálásról, ezért rendőri intézkedésre került sor. A cselekmény elkövetésekor a terhelt enyhe fokú - a vérében 1,45 ezrelékes - alkoholos befolyásoltság állapotában volt.
A másodfokon eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság a személyi és a történeti tényállás kisebb mértékű pontosítása és helyesbítése mellett megállapította, hogy törvényt sértett a városi bíróság, amikor a Btk. 58. §-a (1) bekezdésének rendelkezése ellenére a terheltet nem tiltotta el a járművezetésről. A terhelt előélete és az elbírált cselekménye is igazolja, hogy alkalmatlan a járművezetésre. A közúti közlekedésben részvétele a közlekedés más résztvevőinek testi épségét, egészségét és a közlekedés biztonságát veszélyezteti, ezért a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés vele szemben nem lett volna mellőzhető. Ennek alkalmazását a korábbi, végleges hatályú eltiltás ténye - a BH 1984/258. sz. jogesetben írtak szerint - nem zárja ki. A súlyosítási tilalom érvényesülése folytán azonban ez a törvénysértés a másodfokú eljárásban nem volt orvosolható.
A városi bíróság ítélete, valamint a másodfokon eljárt megyei bíróság végzése ellen, azoknak a közúti járművezetéstől eltiltás nem alkalmazásában megnyilvánuló törvénysértő volta miatt - a közúti járművezetéstől végleges hatályú eltiltás kimondásáért - történt a terhelt terhére a törvényességi óvás emelése.
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a törvényességi óvásban kifejtett állásponttal.
A járművezetéstől eltiltás végleges hatállyal történő alkalmazásának feltételeit a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma 107. számú állásfoglalásának II. pontja értelmezte. Az ott meghatározottak szerint végleges hatállyal a járművezetéstől az a bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt - életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán - alkalmatlan. Alkalmatlannak tekintendő az az elkövető is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus (így például idült alkoholista, korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés stb.) észlelhető.
A végleges hatállyal történő járművezetéstől eltiltás tárgykörében a BH 1984/258. számú, majd az 1986/3. számú eseti döntések adtak iránymutatást. Az előbbiekben említett határozat a járművezetéstől végleges hatállyal történő eltiltás ismételt - második alkalommal alkalmazását kizárólag azon az alapon látta szükségesnek, hogy a mentesítés szempontjából jelentős időtartam kedvező időpontjának számítása az újabb jogerős elítélés időpontjához igazodjék.
Ennek az álláspontnak a helyessége vitatható. A törvény szövege minden kétséget kizáróan tartalmazza: a mellékbüntetés hatálya alatt kitöltött 10 év elteltével csupán lehetőség nyílik az elítélt számára, hogy a foglalkozás gyakorlására alkalmassá válás függvényében a mellékbüntetés alóli mentesítése megtörténhessen. Nyilvánvaló, hogy az az elítélt, aki a járművezetéstől végleges eltiltás hatálya alatt olyan újabb bűncselekményt követ el, ami indokolná vele szemben a járművezetéstől eltiltás ismételt alkalmazását, ám annak a kiszabását a végleges hatályú eltiltás céltalanná tette, ezt a körülményt az előírt várakozási idő eltelte után fokozott nyomatékkal kell értékelni annak eldöntésénél, hogy a törvény által megkívánt 10 éves kifogástalan (a közlekedésben részvétel szempontjából mértékadó) életvitel megállapítható-e a kérelmező javára, és ilyen összefüggésben a járművezetésre alkalmasság szempontjából. Egyértelmű, hogy ha az elítélt az előírt 10 éves várakozási idő alatt a járművezetéstől eltiltásra okot adó ismételt jogsértő magatartást tanúsított, az ilyen körülmény a járművezetésre alkalmatlanságra való következtetést alapozza meg. Az ilyen elkövető esetében differenciált ítéletalkotással lehet csupán álláspontot elfoglalni abban a kérdésben, hogy alkalmassága még egyáltalán megállapítható-e.
A járművezetéstől ismételt, végleges hatályú eltiltás ítélkezési gyakorlata ellen szól, hogy ha a terhelt és a hozzá hasonló közlekedési életvitelű, bűnöző életmódot folytató személyekkel szemben több alkalommal is sor kerülne a legsúlyosabb feltétel mellett a mellékbüntetés kiszabására, az ilyen mellékbüntetések egymás utáni alkalmazása a büntető ítélkezés komolyságát is veszélyeztetné.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást - mint alaptalant - elutasította. (B. törv. IV. 611/1991. sz.)
BH 2020.8.228 A végleges hatályú járművezetéstől eltiltás ismételten is kiszabható [Btk. 55. § (2) bek., 56. §].
[1] A járásbíróság a 2018. március 14-én tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet 4 rendbeli járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk. 236. § (1) bek.] miatt - halmazati büntetésül - 1 év szabadságvesztésre és 6 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, egyúttal annak végrehajtási fokozatát fogházban határozta meg, és akként rendelkezett, hogy abból a terhelt - a végrehajtás elrendelése esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az ügyészség által a terhelt terhére bejelentett fellebbezés alapján eljárt törvényszék a 2019. június 11-én kihirdetett ítéletével a terhelt szabadságvesztésének tartamát 2 évre súlyosította, végrehajtásának felfüggesztését mellőzte, és a terheltet 3 év közügyektől eltiltásra is ítélte; ugyanakkor a közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását mellőzte.
[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a terheltet járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a járásbíróság a 2013. szeptember 25. napján jogerős ítéletével 120 óra közérdekű munka büntetésre és 2 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra, a 2014. április 17. napján jogerős határozatával 4 hónap - végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre és 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra, végül - az elsőfokú ítélet meghozatalát követően - a 2018. október 31. napján jogerőre emelkedett ítéletével 1 év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 1 év közügyektől eltiltásra és végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az elmúlt két évben hat ízben vonták felelősségre közlekedési szabálysértés miatt.
[4] A terhelt 1981 óta rendelkezik "B" kategóriára érvényes vezetői engedéllyel, a cselekmény elkövetésekor azonban érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett.
[5] A terhelt nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy elmebetegség szintjét és súlyát elérő személyiségzavarban és a cselekménye elkövetésekor sem szenvedett ezekben. A terhelt nem volt korlátozva cselekménye következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjen.
[6] A terhelt esetében - habár rendszeresen fogyaszt alkoholt - az idült alkoholizmus, illetve alkoholfüggőség fennállása nem állapítható meg, mert nála nem áll fenn az ivási magatartás kontrolljának teljes képtelensége, folyamatosan dolgozik, az alkoholizmus mentális tünetei még nem észlelhetők. A terhelt rendszeres addiktológiai kezelése javasolt.
[7] A terhelt a jelen ügyben elbírált bűncselekményeinek elkövetése során négy ízben közlekedett úgy az általa vezetett személygépkocsival, hogy vérében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.
[8] A terhelt a fenti cselekményeivel megszegte a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, mivel minden esetben úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.
[9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján, a járművezetéstől eltiltás mellőzése okán, a Btk. más szabályát sértő, törvénysértő büntetés kiszabása miatt; ebben indítványozta, hogy a Kúria a terhelttel szemben szabjon ki végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltást is.
[10] Az indítvány szerint a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában maga is arra az álláspontra helyezkedett, miszerint a járművezetésre morálisan alkalmatlan terhelttel szemben indokolt a végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazása; azt kizárólag arra tekintettel mellőzte mégis, hogy a terheltet a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően a bíróság más ügyben már jogerősen, végleges hatállyal eltiltotta a közúti járművezetéstől, így álláspontja szerint az ismételt végleges eltiltás kiszabása szükségtelen.
[11] Az ügyészség indítványában utalt arra, hogy a Btk. 55. § (2) bekezdése szerint a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetőjével szemben a járművezetéstől eltiltás alkalmazása főszabályként kötelező, az csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Jelen ügyben - a terhelt előéletére és a cselekmények rendbeliségére tekintettel - sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróságban nem merült fel a terhelt cselekményeinek különös méltánylást érdemlő esetként való értékelése, a másodfokú bíróság a közúti járművezetéstől eltiltást kifejezetten mint szükségtelent mellőzte.
[12] A végleges hatályú járművezetéstől eltiltás azonban ismételten is elrendelhető (BH 2013.325.), és az erre vonatkozóan közzétett eseti döntés kifejezetten utal arra is, hogy a korábbi, ellentétes, a BH 1992.509. számú eseti döntésben foglalt gyakorlat nem tekinthető irányadónak.
[13] Ezért - a megyei főügyészség szerint - a jogerős ítéletben kiszabott büntetés, a járművezetéstől eltiltás mellőzése következtében törvénysértő.
[14] A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség indítványát fenntartotta, és a terhelttel szemben végleges hatályú járművezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta.
[15] Indokai szerint a másodfokú bíróság nem látott a terhelt tekintetében különös méltánylást érdemlő okot megállapíthatónak, ezért a Btk. 55. § (2) bekezdése alapján kötelező lett volna a járművezetéstől eltiltás kiszabása. A Legfőbb Ügyészség hangsúlyozta, hogy az indítvány nem azt támadja, hogy a bíróság jogerős ítéletében különös méltánylást érdemlő okra alapítottan vagy nem arra alapítottan, indokoltan vagy indokolatlanul mellőzte-e a járművezetéstől eltiltást, hanem azt, hogy helye van-e a bíróság által indokoltnak tartott büntetés mellőzésének azon az alapon, hogy a terheltet más ügyben már véglegesen eltiltották a járművezetéstől.
[16] A Legfőbb Ügyészség utalt rá, hogy az indítványban hivatkozott BH 2013.325. számú eseti döntés ugyan a 2013. július 1. napját megelőzően hatályban volt Btk. (az 1978. évi IV. törvény) rendelkezésein alapszik, de az új Btk. nem tartalmaz érdemben eltérő szabályozást; a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás ismételt kiszabása nem ütközik törvényi akadályba, ellenkezőleg, az többszörösen is kiszabható. Ezért a Btk.-nak a különös méltánylást érdemlő esetkör kivételével kötelező erejű szabálya alapján a terhelttel szemben e büntetés kiszabásának mellőzésére nem kerülhetett volna sor.
[17] A Btk. 55. § (3) bekezdése szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat. Jelen esetben a terhelt terhére rótt bűncselekmények elkövetése éppen a terheltnek a bíróság jogerős ítéletében egyértelműen megállapított morális alkalmatlanságára volt visszavezethető. Erre tekintettel nem indokolt a terheltnek csak a közúti ágazatra vonatkozó végleges hatályú járművezetéstől eltiltása, hanem annak teljes, valamennyi ágazatra és járműkategóriáira kiterjedő alkalmazása szükséges.
[18] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[19] Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be. 651. § (1) bek. 1. ford.], azt pedig a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjesztheti elő [Be. 652. § (3) bek.]. Jelen ügyben az ügyészséggel 2019. július 9-én közölt ítélettel szemben az indítványt az ügyészség 2019. július 23-án terjesztette elő, így az joghatályos.
[20] A felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányul. A felülvizsgálati indítványt a fogva tartott terhelt 2020. január 9-én, a védő pedig 2019. november 27-én átvette, de a kézbesítéstől számított nyolc napon belül, és azt követően egyikük sem indítványozta nyilvános ülés tartását [Be. 660. § (2) bek. a) pont].
[21] A Kúria tanácsának elnöke sem tartotta szükségesnek nyilvános ülés tartását [Be. 660. § (2) bek. b) pont].
[22] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont első fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, második fordulata alapján pedig akkor, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt szabtak ki - a ba) alpont szerint - törvénysértő büntetést, illetőleg - a bb) alpont szerint - törvénysértő intézkedést.
[23] Általános érvénnyel kimondható, hogy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés címén az olyan anyagi jogi szabály megszegése képez felülvizsgálati okot, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára kötelezően előírja, avagy korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, másként szólva ilyen büntetést - illetve ilyen formában joghátrányt - a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé.
[24] Ugyanakkor, amennyiben egy büntetés kiszabását vagy mellőzését a törvény lehetővé teszi, az nem lehet felülvizsgálat tárgya, hogy a bíróság az arra vonatkozó, egyébként a bíró mérlegelésére bízott döntést indokoltan vagy indokolatlanul hozta-e meg.
[25] A jelen ügyben azonban az előbbi esetről van szó.
[26] A Btk. 55. § (2) bekezdése szerint a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el; különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. A járművezetéstől eltiltás tehát járművezetés ittas állapotban elkövetése esetén is mellőzhető, azonban annak kizárólagos okaként a törvény meghatározza a különös méltánylást érdemlő esetet.
[27] Értelemszerűen az nem lehet felülvizsgálat tárgya, hogy a bíróság jogerős ítéletében különös méltánylást érdemlő okra alapította-e a szóban lévő büntetési nem mellőzését, és ha igen, az valóban megalapozza-e a járművezetéstől eltiltás mellőzését. Jelen ügyben viszont a másodfokú bíróság kifejezetten megjelölte, hogy különös méltánylást érdemlő okot nem lát fennforogni, sőt ellenkezőleg; a járművezetéstől eltiltás kiszabása indokolt lenne; ennek ellenére való mellőzésének okát kifejezetten és kizárólag abban jelölte meg, hogy a terhelttel szemben más ügyben már kiszabták a végleges hatályú eltiltást.
[28] Ekként azonban a felülvizsgálatnak nem volt tárgya az, ami nem is lehetett volna; az, hogy a bíróság jogerős ítéletében a Btk. 55. § (2) bekezdés második mondatában írt rendelkezést miképp alkalmazta. Kizárólag azt kellett vizsgálni, hogy sérti-e a Btk. 55. § (2) bekezdés első mondatában foglalt, és ekként a második mondatban írt kivétellel nem érintett, kötelező szabályát az, miszerint a bíróság jogerős ítéletében a járművezetés ittas állapotban bűncselekményét elkövető terhelttel szemben azért nem szabott ki járművezetéstől eltiltást, mert őt a bíróság más ügyben már végleges hatállyal a járművezetéstől eltiltotta. Emiatt tért el jelen ügy alapja a Kúria Bfv.II.345/2019/9. számú végzésének alapjául szolgáló anyagi joghelyzettől, és arra tekintettel a perjogi helyzettől is; a Kúria pedig ezért jutott jelen ügyben arra a következtetésre, hogy az indítvány a Btk. büntetéskiszabásra vonatkozó kötelező rendelkezésének megsértését sérelmezi, ezért megfelel a hivatkozott felülvizsgálati ok feltételeinek, és így érdemben elbírálható.
[29] Ennek során pedig a hatályos Btk. alapján is a Kúria azt állapította meg, hogy a Büntető Törvénykönyv nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ugyanazon terhelttel szemben a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás többszöri kiszabását a különböző büntetőeljárásokban kizárná. Ellenkezőleg, a járművezetéstől eltiltás - akár annak végleges hatályú formájában -, mind bármely más, a Btk. 33. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt büntetés vagy mellékbüntetés, a különböző büntetőeljárásokban többszörösen is kiszabható. Ennek megfelelően a BH 1992.509. számú határozatban adott iránymutatást a Kúria - ahogy arra már a BH 2013.325. számú eseti döntésben is rámutatott - nem tartja irányadónak.
[30] Járművezetés ittas állapotban bűncselekményének elkövetése esetén tehát nincs jogszabályi alap a járművezetéstől eltiltás mellőzésére, azon az alapon, hogy azt a bíróság más ügyben már végleges hatállyal kiszabta. Ezért kötelező, nem a bíró mérlegelésére bízott anyagi jogszabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor a járművezetéstől eltiltás alkalmazását - kizárólag annak más ügyben történt, korábbi kiszabására tekintettel - mellőzte.
[31] Megjegyzi ugyanakkor, hogy a járművezetéstől eltiltás ismételt kiszabásának - a törvényszék álláspontjával szemben - gyakorlati jelentősége is van.
[32] Egyfelől - a Btk. 56. § (5) bekezdés második mondata szerint - a végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált. Ekként az ismételt eltiltás jelentőséggel bír abban a tekintetben, hogy az elítélt mentesítésére csak az utóbbi büntetés kiszabásától számított tíz év elteltével kerülhet sor.
[33] Másfelől - a Btk. 55. § (3) bekezdése szerint - a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat. Következésképp, amennyiben a korábbi eltiltás nem teljes körű, úgy az ismételt kiszabás jelenthet szélesebb körű jogkorlátozást is.
[34] Jelen ügy terheltjével szemben pedig korlátozás nélküli, valamennyi fajtájú és kategóriájú jármű vezetésére kiterjedő eltiltás kiszabása indokolt. A másodfokú bíróság is rögzítette azt a megállapítást, hogy a terhelt a járművezetésre morális okból alkalmatlan; e megállapítást kellően alátámasztja, hogy a terhelt a többszöri tettenérése, az ellene meginduló újabb és újabb büntetőeljárások, elítélései, ezen belül végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése ellenére lényegében folyamatosan követte el az ismételt ittas járművezetéseket. Kétséget kizáróan megállapítható tehát, hogy a terhelt morális okokból képtelen kontrollálni a szeszesital-fogyasztást követő járművezetési szokásait, ekként a járművezetésre ez okból alkalmatlan. A Btk. 56. § (5) bekezdése szerint végleges hatállyal az tiltható el a járművezetéstől, aki arra alkalmatlan, így a végleges hatályú eltiltás feltétele fennáll.
[35] Nincs ok az eltiltás meghatározott fajtájú és kategóriájú járműre való korlátozására sem.
[36] A Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A megtámadott határozatot - a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján - megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot akként, hogy a terheltet a Btk. 55. § (2) bekezdés első mondata alapján, a Btk. 56. § (1) bekezdésének zárófordulata szerinti végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra is ítélte. Egyebekben a jogerős marasztaló ítéletet nem érintette, hanem - a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.025/2019.)