A magyar szabályozás – elsősorban a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 385. §-án és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényen (Szjt.) alapulva – határozottan fellép a jogosulatlan felhasználásokkal szemben.
A törvény célja, hogy a szellemi alkotások létrehozásában érdekelt szerzők, előadóművészek és egyéb jogosultak vagyoni érdekei és személyhez fűződő jogai ne szenvedjenek sérelmet.
A szerzői jog megsértésének egyik fő sajátossága, hogy a jogellenes cselekmények nemcsak a jogosultak anyagi érdekeit sérthetik, hanem a kulturális értékek tiszteletben tartását is veszélyeztetik.
A bűncselekmény tényállását többek között a vagyoni hátrány okozása, illetve bizonyos esetekben az üreshordozó- vagy reprográfiai díj meg nem fizetése alapozza meg.
A szerzői jogsértés jogi tárgyát az alkotásokhoz és előadásokhoz fűződő vagyoni és személyhez fűződő jogok tiszteletben tartása alkotja.
A Btk. 385. § (1) bekezdése szerint büntetendő, aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló jogát, vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogát megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.
A jogszabály nem a művek esztétikai vagy minőségi színvonalát, hanem az alkotó szellemi tevékenységéből fakadó egyedi, eredeti jelleget védi.
Ez a védelem az Szjt. erejénél fogva automatikusan keletkezik a mű létrejöttének pillanatában, és kiterjed a kapcsolódó szomszédos jogokra is (például a hangfelvétel-előállítók, előadóművészek, műsorsugárzók jogosultságai).
A védelem a szerzőt – vagy jogutódját – illeti meg, beleértve a kizárólagos felhasználási jogokat és a személyhez fűződő jogokat.
Ezek közé tartozik a név feltüntetésének joga, a mű sérthetetlenségének védelme és a nyilvánosságra hozatal engedélyezése.
Ha valaki e jogok bármelyikét engedély nélkül, vagy a törvényi korlátokat átlépve használja, megsérti a szerző jogát, és anyagi hátrányt okozhat.
Ezen bűncselekmény többféle alkotásra elkövethető. Az Szjt. 1. § (2) és (8) bekezdése szerint a védelem kiterjed az irodalmi, művészeti, tudományos művekre, az előadóművészi teljesítményekre, továbbá a hangfelvételekre, rádió- és televízió-műsorokra egyaránt.
A Btk. 385. §-ában felsoroltak alapján a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése két fő formában valósulhat meg:
A szerzői jog megsértése miatti büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges, hogy a vagyoni hátrány meghaladja a százezer forintot.
Ez alatt szabálysértésről beszélünk, amelyet a Szabs.tv. 238/A. § szabályoz. Ha tehát a jogsértő által okozott kár, vagy a meg nem fizetett díj összege nem éri el a százezer forintot, a cselekmény nem bűncselekmény, legfeljebb szabálysértés.
Bizonyos körülmények fennállása esetén a szerzői jogsértés nem tekintendő bűncselekménynek.
Például ha a felhasználásra nem jövedelemszerzési célból, és csak kismértékű (százezer forintot meghaladó, de ötszázezer forint alatti) vagyoni hátrány okozásával kerül sor, továbbá a részcselekmények összességében nem érik el az ötszázezer forintot, a törvény akár kizárhatja a bűncselekményi minősítést.
Ennek feltétele, hogy a cselekmény ténylegesen ne szolgáljon közvetlen vagy közvetett jövedelemszerzési célt (lásd Btk. 385. § (5) bekezdés).
Szintén lényeges, hogy a szerzői jog korlátait is figyelembe vegyük: bizonyos esetekben a művek szabad felhasználása – például idézés, személyes célú felhasználás – megengedett az Szjt. által meghatározott keretek között.
Ezek a kivételek azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a műpéldány jogszerűen került a felhasználó birtokába.
Ha a vagyoni hátrány nagyobb mértékű, a bűncselekmény minősített esete valósul meg. A Btk. 385. § (3) és (4) bekezdései szerint:
A minősítés szempontjából kulcsfontosságúak a Btk. 459. §-ában meghatározott vagyoni hátrány-értékek: a nagyobb, jelentős, különösen nagy vagy különösen jelentős kategóriák. A törvény így differenciál az egyszerűbb, kisebb kárt okozó esetek és a tudatosan, nagy összegekre kiterjedő jogsértések között.
A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűncselekményi tényállása csak szándékosan, egyenes vagy eshetőleges szándékkal valósulhat meg.
Ez azt jelenti, hogy a tettes tudatában van annak, hogy a művet jogtalanul, a jogosult engedélye nélkül használja fel, és fel is vállalja a cselekmény következményeit.
A díjfizetési kötelezettség elmulasztásakor az elkövető az a személy vagy szervezet, akire a törvény a díj megfizetésének terhét rója (gyártó, importőr, forgalmazó).
A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése a Btk. 385. §-ában foglaltak szerint büntetendő, és a jogsértés formája, illetve a vagyoni hátrány mértéke meghatározza a kiszabható szankciót.
A szabályozás célja, hogy megóvja a szerzők, előadóművészek és egyéb jogosultak alapvető érdekeit, miközben lehetőséget ad a kulturális javak törvényes felhasználására.
Ez a szabályozás nem csupán a kreatív szektor biztosítéka, hanem a kulturális élet fenntartható fejlődését is szolgálja.
A társadalom így a szabad felhasználási lehetőségek mellett élvezheti a kulturális sokszínűséget, a szerzők és más jogosultak pedig igazolva láthatják munkájuk anyagi és erkölcsi elismerését.