A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

A magyar szabályozás – elsősorban a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 385. §-án és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényen (Szjt.) alapulva – határozottan fellép a jogosulatlan felhasználásokkal szemben.

A törvény célja, hogy a szellemi alkotások létrehozásában érdekelt szerzők, előadóművészek és egyéb jogosultak vagyoni érdekei és személyhez fűződő jogai ne szenvedjenek sérelmet.

A szerzői jog megsértésének egyik fő sajátossága, hogy a jogellenes cselekmények nemcsak a jogosultak anyagi érdekeit sérthetik, hanem a kulturális értékek tiszteletben tartását is veszélyeztetik.

A bűncselekmény tényállását többek között a vagyoni hátrány okozása, illetve bizonyos esetekben az üreshordozó- vagy reprográfiai díj meg nem fizetése alapozza meg.

A szerzői jogsértés jogi tárgyát az alkotásokhoz és előadásokhoz fűződő vagyoni és személyhez fűződő jogok tiszteletben tartása alkotja.

A Btk. 385. § (1) bekezdése szerint büntetendő, aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló jogát, vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogát megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

A jogszabály nem a művek esztétikai vagy minőségi színvonalát, hanem az alkotó szellemi tevékenységéből fakadó egyedi, eredeti jelleget védi.

Ez a védelem az Szjt. erejénél fogva automatikusan keletkezik a mű létrejöttének pillanatában, és kiterjed a kapcsolódó szomszédos jogokra is (például a hangfelvétel-előállítók, előadóművészek, műsorsugárzók jogosultságai).

A védelem a szerzőt – vagy jogutódját – illeti meg, beleértve a kizárólagos felhasználási jogokat és a személyhez fűződő jogokat.

Ezek közé tartozik a név feltüntetésének joga, a mű sérthetetlenségének védelme és a nyilvánosságra hozatal engedélyezése.

Ha valaki e jogok bármelyikét engedély nélkül, vagy a törvényi korlátokat átlépve használja, megsérti a szerző jogát, és anyagi hátrányt okozhat.

Ezen bűncselekmény többféle alkotásra elkövethető. Az Szjt. 1. § (2) és (8) bekezdése szerint a védelem kiterjed az irodalmi, művészeti, tudományos művekre, az előadóművészi teljesítményekre, továbbá a hangfelvételekre, rádió- és televízió-műsorokra egyaránt.

• Eredeti művek: A szerzők által létrehozott szellemi termékek, melyek kifejezetten az egyéni és eredeti jellegük alapján kapnak jogvédelmet.
  
  
• Előadóművészi teljesítmények: Ide tartoznak többek között a színpadi előadások, koncertek, előadóestek, amelyeket a jogtulajdonos írásban vagy más módon rögzíthet, illetve felhasználhat.
  
  
• Hangfelvételek, műsorok: A hangfelvétel-előállítók és a sugárzott műsorok jogosultjai a szomszédos jogok körében kapnak védelmet, így az engedélyük nélkül történő másolás, közzététel vagy internetes megosztás szintén jogsértést jelenthet.
  

 A Btk. 385. §-ában felsoroltak alapján a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése két fő formában valósulhat meg:

1. Jogosulatlan felhasználás (szerzői vagy szomszédos jogok megsértése)
   Ide tartozik bármely olyan tevékenység, amelyet a szerző vagy jogutódja engedélye nélkül végeznek. A leggyakoribb példák:
   
   
• Többszörözés (másolás, digitális rögzítés, internetes feltöltés és letöltés).
  
  
• Terjesztés (fizikai vagy online úton).
  
  
• Nyilvános előadás (koncert, színpadi előadás, vetítés).
  
  
• Nyilvánossághoz közvetítés (rádiós vagy televíziós sugárzás, vagy bármilyen közvetítőrendszeren keresztül).
  
  
• Továbbközvetítés (például sugárzott mű más szervezet bevonásával történő eljuttatása a nyilvánossághoz).
  
  
• Átdolgozás (feldolgozás, remix, átirat).
  
  
• Kiállítás (a művek közönség elé tárása).
  
  
2. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása (üreshordozó-díj, reprográfiai díj)
   
   
• Üreshordozó-díj: A kép- és hanghordozók gyártói, illetve importőrei kötelesek megfizetni. Mindez kompenzálja a szerzőket, előadóművészeket és más jogosultakat a magáncélú másolásért.
  
  
• Reprográfiai díj: A fénymásolással vagy hasonló eljárásokkal sokszorosított művek utáni ellentételezés, amelyet a reprográfiai készüléket forgalomba hozó gyártónak, importőrnek, illetve azt üzemeltetőnek kell megfizetnie.
  

A szerzői jog megsértése miatti büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges, hogy a vagyoni hátrány meghaladja a százezer forintot.

Ez alatt szabálysértésről beszélünk, amelyet a Szabs.tv. 238/A. § szabályoz. Ha tehát a jogsértő által okozott kár, vagy a meg nem fizetett díj összege nem éri el a százezer forintot, a cselekmény nem bűncselekmény, legfeljebb szabálysértés.

Bizonyos körülmények fennállása esetén a szerzői jogsértés nem tekintendő bűncselekménynek.

Például ha a felhasználásra nem jövedelemszerzési célból, és csak kismértékű (százezer forintot meghaladó, de ötszázezer forint alatti) vagyoni hátrány okozásával kerül sor, továbbá a részcselekmények összességében nem érik el az ötszázezer forintot, a törvény akár kizárhatja a bűncselekményi minősítést.

Ennek feltétele, hogy a cselekmény ténylegesen ne szolgáljon közvetlen vagy közvetett jövedelemszerzési célt (lásd Btk. 385. § (5) bekezdés).

Szintén lényeges, hogy a szerzői jog korlátait is figyelembe vegyük: bizonyos esetekben a művek szabad felhasználása – például idézés, személyes célú felhasználás – megengedett az Szjt. által meghatározott keretek között.

Ezek a kivételek azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a műpéldány jogszerűen került a felhasználó birtokába.

 Ha a vagyoni hátrány nagyobb mértékű, a bűncselekmény minősített esete valósul meg. A Btk. 385. § (3) és (4) bekezdései szerint:

• Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a jogsértést nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.
  
  
• Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, ha a cselekmény jelentős vagyoni hátrányt idéz elő.
  
  
• Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés vár arra, aki különösen nagy vagyoni hátrányt okoz.
  
  
• Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a cselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt eredményezve követik el.
  
  

A minősítés szempontjából kulcsfontosságúak a Btk. 459. §-ában meghatározott vagyoni hátrány-értékek: a nagyobb, jelentős, különösen nagy vagy különösen jelentős kategóriák. A törvény így differenciál az egyszerűbb, kisebb kárt okozó esetek és a tudatosan, nagy összegekre kiterjedő jogsértések között.

A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűncselekményi tényállása csak szándékosan, egyenes vagy eshetőleges szándékkal valósulhat meg.

Ez azt jelenti, hogy a tettes tudatában van annak, hogy a művet jogtalanul, a jogosult engedélye nélkül használja fel, és fel is vállalja a cselekmény következményeit.

A díjfizetési kötelezettség elmulasztásakor az elkövető az a személy vagy szervezet, akire a törvény a díj megfizetésének terhét rója (gyártó, importőr, forgalmazó). 

A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése a Btk. 385. §-ában foglaltak szerint büntetendő, és a jogsértés formája, illetve a vagyoni hátrány mértéke meghatározza a kiszabható szankciót.

A szabályozás célja, hogy megóvja a szerzők, előadóművészek és egyéb jogosultak alapvető érdekeit, miközben lehetőséget ad a kulturális javak törvényes felhasználására.

Ez a szabályozás nem csupán a kreatív szektor biztosítéka, hanem a kulturális élet fenntartható fejlődését is szolgálja.

A társadalom így a szabad felhasználási lehetőségek mellett élvezheti a kulturális sokszínűséget, a szerzők és más jogosultak pedig igazolva láthatják munkájuk anyagi és erkölcsi elismerését.