A védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 386. §-a kifejezetten tiltja és bünteti azokat a magatartásokat, amelyek a jogosultak engedélye nélküli hozzáférés vagy másolás érdekében kijátsszák ezeket a védelmi mechanizmusokat.

E szabályozás nem csupán a szerzők érdekeinek megóvása miatt fontos, hanem a tisztességes piaci verseny, valamint a kulturális és tudományos alkotások hosszú távú fennmaradása érdekében is.

Az Szjt. szerint hatásos műszaki intézkedésnek minősül minden olyan eljárás, kódolás, másolásvédelmi vagy hozzáférés-ellenőrző rendszer, amely alkalmas arra, hogy megakadályozza vagy érdemben korlátozza a mű jogosulatlan felhasználását.

Ide tartozhatnak például a digitális jogkezelő rendszerek (DRM), a lejátszást, másolást korlátozó szoftverek, a kódolás, valamint a mű anyagi hordozójának olyan technikai megoldásai, amelyek lehetetlenné teszik a mű engedély nélküli sokszorosítását vagy megtekintését.

A „hatásosság” itt azt jelenti, hogy a technológia valóban eléri rendeltetési célját – azaz reálisan megnehezíti vagy megakadályozza a jogsértést, és nem pusztán szimbolikus védelemről van szó.

A Btk. 386. § (1) és (2) bekezdése két fő magatartáskört jelöl meg:

1. Haszonszerzés végett történő közvetlen megkerülés (386. § (1) bekezdés)
   Aki azért kerüli meg (például tör fel, vagy más módon semlegesít) egy hatásos műszaki intézkedést, hogy pénzben vagy egyéb gazdasági előnyben részesüljön, vétséget követ el. Ebbe beletartozik a másolásvédelmi mechanizmusok, kódolások, belépőkódok, internetes hozzáférés-védelmek direkt kijátszása is, amennyiben az elkövetőt szándékosan haszonszerzési cél vezérli.
   
   
2. Eszköz- és ismeretterjesztés a műszaki intézkedés megkerülése érdekében (386. § (2) bekezdés)
   A törvény büntetni rendeli azt is, aki a megkerüléshez szükséges eszközöket – például speciális programokat, hardvereket vagy éppen titkosítás-feltörő algoritmusokat – készít, forgalmaz vagy akár csak hozzáférhetővé tesz mások számára. Ugyanez vonatkozik a műszaki tudás, technikai dokumentáció, szervezési ismeretek átadására is, ha mindezt kifejezetten a műszaki intézkedés megkerülése céljából teszik. Nem szükséges, hogy a tényleges hozzáférés vagy másolás be is következzen, már a megkerüléshez szükséges eszközök „terjesztése” is szankcionált, hiszen jelentősen elősegítheti a jogellenes tevékenységet.
   

Ezek a deliktumok már az eszköz, berendezés készítésével, a program forgalomba hozatalával vagy a felkínált ismeretek átadásával befejezetté válnak, nincs szükség a szerzői jog valódi, konkrét sérelmének bekövetkeztére.

Tehát önmagában az a tény, hogy valaki haszonszerzés céljából feltöri a másolásvédelmet, vagy erre alkalmas eszközöket gyárt, terjeszt, illetve interneten közzétesz, jogilag szankcionálandó.

A törvény ezzel a megelőzés eszközét kívánja biztosítani: már a jogsértés lehetőségének megteremtése is elég a büntetőjogi felelősség megállapításához.

A 386. § (3) bekezdés értelmében súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.

A minősített esetben a büntetési tétel már három évig terjedő szabadságvesztés lehet, tükrözve a cselekmény fokozott társadalomra veszélyességét.

A 386. § (4) bekezdés egy speciális büntethetőséget megszüntető okot határoz meg: ha az elkövető a műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszközt, terméket, berendezést, felszerelést ugyan elkészítette, ám mielőtt ez a hatóság tudomására jutna, önként felfedi tevékenységét, és a hatóságnak átadja az összes elkészült eszközt, továbbá segíti a bűntársak vagy közreműködők kilétének megállapítását, akkor nem büntethető. 

A védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása bárki által elkövethető, nincs speciális elkövetői kör.

A modern technológiák elterjedése miatt azonban leginkább azok érintettek, akik informatikai, elektronikai területen mozognak, illetve kereskedelmi forgalomba hozott digitális termékekkel, szolgáltatásokkal foglalkoznak.

Mivel az illegális másolás és a védelmi rendszerek feltörése jelentős vagyoni károkat okozhat a jogtulajdonosoknak (legyen szó film-, zene- vagy szoftveriparról), kiemelt cél, hogy a jogalkotó már a megelőzés szintjén lépjen fel a technikai védelem kijátszása ellen.

Ez a tényállás például azokat a cselekményeket szankcionálja, amikor valaki feltöri a digitális tartalmak védelmét biztosító rendszereket, például a másolásvédelmet vagy az előfizetéses szolgáltatásokat megkerülő eszközöket alkalmaz.

Az ilyen jogsértések jelentős veszteséget okoznak a tartalomgyártóknak és a jogtulajdonosoknak.