Jogkezelési adat meghamisítása

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 387. §-a pontosan ennek a hitelességnek a védelmét szolgálja: büntetőjogi felelősségre vonja azt, aki a jogkezelési adatokat a haszonszerzés szándékával meghamisítja, eltávolítja vagy megváltoztatja.

A jogkezelési adatok meghamisítása vagy eltávolítása a szerzők és egyéb jogtulajdonosok érdekeit sérti, hiszen ezek az adatok mutatják meg, kinek a művéről van szó, és milyen feltételekkel használható fel.

A Btk. ezzel a rendelkezéssel biztosítja, hogy a jogkezelési adatok valódi funkcióját – a jogosultak védelmét – senki ne tehessen semmissé megtévesztéssel.

Az Szjt. 96. § (2) bekezdése szerint jogkezelési adat mindazon információ (például szerző neve, mű azonosítója, felhasználási feltételek), amelyet a mű példányához vagy a nyilvánossághoz közvetítés során kapcsolnak, és a szerzői jogi jogosultak beazonosítására szolgál.

A Btk. három fő formáját határozza meg a jogkezelési adatokkal kapcsolatos visszaélésnek:

1. Hamis jogkezelési adat készítése
   
   
2. Jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítása
   
   
3. Jogkezelési adat megváltoztatása
   
   

Ezek bármelyike esetén a bűncselekmény már a cselekmény végrehajtásával befejezetté válik, függetlenül attól, hogy a szerzői jog vagyoni sérelme bekövetkezik-e.

A bűncselekmény kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg, és közvetlenül a jogtalan haszonszerzésre irányul.

Ez azt jelenti, hogy az elkövető tudatosan, anyagi előny reményében távolítja el vagy hamisítja meg az eredeti adatokat, s ezzel megkísérli „láthatatlanná” vagy félrevezetővé tenni a mű tulajdonjogi vagy felhasználási státuszát.

A jogkezelési adat meghamisítása a digitális korszakban különösen veszélyes lehet, hiszen akár egyetlen bejegyzés vagy kód módosítása is félrevezető információt terjeszthet a művet illetően.

A Btk. e rendelkezése így nélkülözhetetlen garanciát jelent a szerzőknek és más jogosultaknak, megakadályozva, hogy a haszonszerzés érdekében meghiúsítsák az alkotásokhoz rendelt, valós jogi információkat.