Atomenergia alkalmazásával visszaélés

Az atomenergia alkalmazása a modern technika egyik leghatékonyabb, ám egyben legnagyobb felelősséget igénylő területe.

A nukleáris technológiákban rejlő veszélyek miatt a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 252. §-a szigorúan bünteti azokat a cselekményeket, amelyek az engedély megszerzése során megtévesztéssel, illetve az események bejelentésének elmulasztásával veszélyeztethetik az emberek és a környezet biztonságát.

Az alábbiakban áttekintjük, mikor valósul meg az atomenergia alkalmazásával visszaélés, és milyen szankciókkal számolhat, aki megszegi a vonatkozó szabályokat.

Az atomenergia felhasználásának sajátossága, hogy a legkisebb mulasztás vagy szabályszegés is óriási kockázatot jelenthet a társadalomra és a környezetre.

A radioaktív anyagokkal való felelőtlen bánásmód:

• Közegészségügyi veszélyt okozhat, ha sugárszennyezés történik,
  
  
• Környezeti katasztrófával fenyeget, például talaj- és vízszennyezés,
  
  
• Anyagi károkhoz és hosszú távú gazdasági következményekhez vezethet (gyárleállás, termőföldek szennyezése stb.).
  

Az Atomenergiáról szóló törvény (Atv.) alapelvei szerint az atomenergia alkalmazásának elsődleges célja a biztonság, minden más szempontnak ez alá van rendelve.

A tevékenységet csak a hatósági előírások és engedélyek betartásával, illetve folyamatos ellenőrzés mellett lehet végezni.

A Büntető Törvénykönyv 252. §-a két fő elkövetési magatartást különít el az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban:

1. Megtévesztés az engedély megszerzéséhez (1) bekezdés
   
   
• Az elkövető szándékosan hamis vagy félrevezető információkat ad meg a hatóságnak, hogy megszerezze az atomenergia felhasználásához szükséges engedélyt.
  
  
• Nem feltétel, hogy ténylegesen kiadják az engedélyt: már a megtévesztő magatartás is bűncselekmény.
  
  
2. Bejelentési kötelezettség elmulasztása (2) bekezdés
   
   
• Az a személy, akire jogszabály alapján rögzített bejelentési kötelezettség hárul (például üzemeltető, sugárvédelmi felelős), elmulasztja közölni a hatósággal a rendkívüli eseményeket vagy szokatlan üzemzavarokat.
  

Ezzel meggátolja, hogy a hatóság időben beavatkozhasson vagy felmérhesse a kockázatokat.

A törvény e két tényállás révén védi a környezeti és emberi biztonságot, illetve a hatósági ellenőrzés zavartalan működését.

A megfelelő engedélyezési eljárás és a helytálló adatszolgáltatás garantálja, hogy a döntéshozók megalapozott információk alapján ítélhessenek meg egy projektet.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának kriminalizálása pedig a nukleáris biztonság fenntartásához nélkülözhetetlen, hiszen a hatóságok csak akkor tudnak időben reagálni, ha ismerik a valós körülményeket.

A Btk. 252. § (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény lényege, hogy valaki szándékosan hamis vagy hiányos adatokat szolgáltat a hatóságnak, azért hogy atomenergia-alkalmazási engedélyt kapjon, vagy az ellenőrző szervet téves információk birtokában tartsa. Példák:

• Hamis dokumentumok benyújtása (műszaki tervek, biztonsági tanulmányok meghamisítása),
  
  
• Valós adatok elhallgatása, amelyek a létesítmény vagy tevékenység kockázatát növelnék,
  
  
• Szándékos félrevezető nyilatkozat a hulladékkezelésről vagy a biztonsági berendezések állapotáról.
  

Maga a megtévesztés azonnal büntetendő, függetlenül attól, hogy a hatóság végül kiadja-e az engedélyt, illetve bekövetkezik-e tényleges nukleáris veszélyhelyzet.

A Btk. 252. § (2) bekezdése szankcionálja, ha valaki szándékosan nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy a hatóságokat értesítse bármilyen rendkívüli eseményről vagy szokatlan működési zavarról. Jellemző esetek:

• Súlyos üzemzavar következik be, de az üzemeltető nem jelenti be azonnal, nehogy leállítsák a reaktort vagy más vizsgálatot rendeljenek el.
  
  
• Mérési adatok szerint a sugárzás szintje megemelkedik, de a kötelezett személy ezt elhallgatja, félve a felelősségre vonástól.
  

Az ilyen magatartás meghiúsítja a hatósági beavatkozást, növeli a nukleáris baleset vagy veszélyhelyzet kockázatát, így a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.

• Megtévesztés (1) bekezdés: Mindenki, aki engedélyt akar szerezni az atomenergia használatához. Például cégvezető, projektmenedzser, vagy bármely magánszemély, aki az engedélyezési folyamat során hamis adatokat szolgáltat.
  
  
• Bejelentési kötelezettség elmulasztása (2) bekezdés: Csak az lehet elkövető, akit a jogszabály kifejezetten kötelez az incidensek, rendkívüli események vagy eltérő működés bejelentésére. Ilyenek az üzemeltetők, a sugárvédelmi felelősök, a nukleáris létesítményben dolgozó vezetők, továbbá mindenki, akinek a munkaköri feladata részeként jelentési kötelezettsége van.

A szándékosság mindkét esetben kiemelt jelentőségű:

• Megtévesztésnél az elkövető tudja, hogy valótlan adatokat közöl vagy lényeges tényeket hallgat el, mégis a hatóság félrevezetésére törekszik. A büntetési tétel akár öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
  
  
• Bejelentés elmulasztásánál az elkövető tisztában van a jelentési kötelezettség fennállásával, de úgy dönt, hogy azt figyelmen kívül hagyja. Emiatt a törvény három évig terjedő szabadságvesztést is lehetővé tesz.
  

Mindkét magatartás esetén a társadalmi veszélyesség rendkívül magas, hiszen a közigazgatási szervek félretájékoztatása vagy a bejelentés elmaradása nukleáris balesethez vagy súlyos környezetkárosodáshoz vezethet.

Az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §) arra figyelmeztet, hogy a nukleáris technológiák körültekintő és transzparens használata nemcsak jogi, de társadalmi elvárás is.

A törvény két nagy területet különít el:

1. Megtévesztés az engedély megszerzésekor: szándékos félrevezetés az engedélyező hatóság irányába, ami akár öt évig terjedő szabadságvesztést is maga után vonhat.
   
   
2. Bejelentési kötelezettség elmulasztása: a szokásostól eltérő események elhallgatása vagy késedelmes jelentése, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
   

E szabályok célja, hogy az atomenergia-felhasználásban csakis a legszigorúbb ellenőrzés, elővigyázatosság és szabálykövetés érvényesülhessen.

A „nulla hiba” elv nemcsak szakmai, hanem büntetőjogi következményekkel is párosul: aki a hatóságot megvezeti vagy azonnali értesítési kötelezettségét szándékosan elmulasztja, a társadalom biztonságát veszélyezteti, és ezért felelősséggel tartozik.

A jelen írás általános tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti az egyedi ügyekre szóló jogi tanácsadást.

Ha bármilyen kétsége támad az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban, vagy konkrét jogvita merül fel, minden esetben forduljon szakemberhez, ügyvédhez vagy a hatóság illetékes szervéhez!