20+ év büntetőjogi tapasztalat
több, mint 2000 büntető ügy.
több, mint 2000 büntető ügy.
Nem véletlen, hogy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 248. §-a a hulladékgazdálkodás szabályainak súlyos megsértését bűncselekménnyé nyilvánítja – a jogalkotó egyértelműen jelzi, hogy sem a szándékos, sem a gondatlan környezetszennyezés nem maradhat következmények nélkül.
Cikkünk összefoglalja, mikor valósul meg a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, mi a „veszélyes hulladék”, és milyen büntetésre számíthat, aki megszegi a szabályokat.
A Btk. 248. §-a szerint bűncselekménynek minősül, ha valaki
folytat bármilyen hulladékgazdálkodásitevékenységet. Ebbe beletartozik többek között a gyűjtés, a szállítás, a tárolás, a kezelés, az ártalmatlanítás, a hasznosítás, valamint a kereskedői vagy közvetítői eljárások.
A jogszabályi keret jelentős részét a 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) és a vonatkozó kormányrendeletek adják meg. A Btk. 248. § valójában egy keretdiszpozíció, amely e részletes szabályok megsértése esetére rendeli büntetni a jogellenes magatartást.
A bűncselekmény védett jogi tárgya a környezet és a természeti erőforrások védelme, valamint az emberek életének, egészségének biztosítása.
Az illegális hulladékelhelyezés rövid távon is komoly szennyeződést okozhat, hosszabb távon pedig a talaj, a felszín alatti vizek és a levegő minőségét ronthatja visszafordíthatatlanul.
A környezetkárosítás megelőzése érdekében szigorú engedélyezési rendszer működik, amelyet a Ht. és a végrehajtási rendeletek szabnak meg. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, büntetőjogi felelősségre számíthat, függetlenül attól, hogy szándékosan vagy akár gondatlanságból járt el.
A hulladék fogalmát a Ht. definiálja: minden olyan anyag vagy tárgy, amelytől a birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. A törvény különbséget tesz:
A veszélyes hulladékra még szigorúbb előírások vonatkoznak, hiszen ezek a környezetre és az emberi egészségre kiemelten kockázatosak lehetnek.
A törvény tiltja, hogy valaki nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül folytasson hulladékgazdálkodási tevékenységet. Ha valaki bármilyen formában gyűjt, szállít, kezel, hasznosít vagy ártalmatlanít hulladékot anélkül, hogy erre a hatóság (jellemzően a katasztrófavédelmi hatóság) engedélyt adott volna, már megalapozhatja a bűncselekményt. Példa erre:
Lehet, hogy a cég vagy magánszemély rendelkezik valamilyen hulladékkezelési engedéllyel, de azt jelentősen meghaladja: például a hatóság 500 tonna tárolását engedélyezte, ő pedig 800 tonnát halmoz fel. Ez szintén bűncselekménynek minősül, mivel a jogalkotó a környezetvédelmi kockázatok minimalizálása érdekében határozza meg a pontos kapacitási és technológiai feltételeket.
Ha valaki olyan módon kezeli vagy helyezi el a hulladékot, amely alkalmas az emberi élet, egészség vagy a környezeti elemek (talaj, víz, levegő) veszélyeztetésére, akkor a (1) bekezdés b) pontja alapján is megvalósulhat a bűncselekmény. Ez gyakran szakértői kérdés: milyen a hulladék összetétele, mennyire kockázatos a szabadba kerülve?
A (2) bekezdés külön szabályozza azt a helyzetet, amikor valaki engedély nélkül helyez el emberi életre vagy a környezetre veszélyes hulladékot, vagy jelentős mennyiségű (1000 kg vagy 10 köbméter feletti) hulladékot.
Klasszikus példája: „zöldterületi vagy erdőszéli lerakás”, ahol a lakossági, ipari, építési törmelék nagy mennyiségben engedély nélkül kerül a környezetbe.
A Btk. 248. § (3) és (4) bekezdései súlyosabb büntetést rónak arra, aki:
Legsúlyosabb esetben, ha veszélyes hulladékot különösen nagy mennyiségben helyeznek el vagy kezelnek jogellenesen, a büntetési tétel akár két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Ez rávilágít arra, hogy a jogalkotó a környezetet és az emberi egészséget veszélyeztető, kiemelkedően kockázatos magatartásokat a legsúlyosabb bűncselekmények közé sorolja.
A Btk. a szándékos elkövetés mellett a gondatlanság esetén is büntetendőnek minősíti a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem volt tisztában a tevékenység engedélykötelezettségével, vagy nem mérte fel kellőképpen, milyen mennyiségben és veszélyességgel jár a hulladék tárolása, attól még felelősségre vonható.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §) az egyik legfontosabb eszköz a környezet büntetőjogi védelmében.
A jogszabály átfogóan rendezi a hulladékok gyűjtését, szállítását, tárolását, ártalmatlanítását és hasznosítását, miközben a szankciók súlyát a közösség (talaj, víz, levegő) és az emberi egészség védelmének fontossága indokolja.
Az engedélykötelezettség megkerülése, a veszélyes hulladék rossz kezekbe kerülése, vagy a nagy mennyiségű jogellenes lerakás komoly kockázatokat hordoz a természet és az emberek számára, ezért a jogalkotó szigorú büntetőjogi választ ad rá.
Amennyiben valaki hulladékgazdálkodási tevékenységbe kezdene, vagy ilyen ügyben érintett, mindenképp érdemes előzetesen körültekintően tájékozódni a vonatkozó jogszabályi előírásokról, és szükség esetén szakértői jogi tanácsot kérni.
A fent ismertetett tájékoztatás általános jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak.
Ha konkrét ügyben érintett, célszerű mielőbb felkeresni egy büntetőjogban, illetve nukleáris jogban jártas ügyvédet, aki a körülmények alapos ismeretében adhat személyre szabott iránymutatást.
