Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés

Magyarországon a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 251. §-a lényegében „keretjogszabályként” biztosítja, hogy aki nukleáris létesítményt a hatósági engedélyek nélkül vagy azok rendelkezéseit túllépve üzemeltet, bűncselekményt követ el.

Cikkünkben bemutatjuk, mit ért a törvény „nukleáris létesítmény” alatt, milyen engedélyezési folyamat védi a közérdeket, és hogyan valósul meg a visszaélés ebben az ágazatban.

A nukleáris létesítmények – például atomerőművek, kutatóreaktorok vagy radioaktív hulladékot tároló- és feldolgozótelepek – nagy mennyiségű radioaktív anyagot tartalmaznak, melyekkel való gondatlan vagy engedély nélküli bánásmód:

• Katasztrofális környezeti károkat okozhat,
  
  
• Tömeges egészségügyi problémákat idézhet elő,
  
  
• Jelentős gazdasági visszaesést okozhat, például egy hosszú távú területfertőződés miatt.
  

A jogalkotó ezért a Btk. 251. §-ában külön bűncselekménnyé nyilvánítja, ha valaki a nukleáris létesítmény üzemeltetését a szigorú hatósági kontroll megkerülésével végzi.

Ez a paragrafus a különböző szakhatósági engedélyekkel, biztonsági előírásokkal, folyamatos ellenőrzéssel együtt garantálja a társadalom és a környezet biztonságát.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (Atv.)

Magyarországon az Atv. határozza meg a nukleáris létesítmények fogalmát, valamint az építés, üzemeltetés és felügyelet rendjét.

A törvény részletezi, milyen engedélyek szükségesek, és mely hatóságok (az Országos Atomenergia Hivatal – OAH, továbbá bizonyos energetikai engedélyek esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) felelősek a kiadásukért.

A Btk. 251. § keretjogszabály-jellege

A Btk. 251. § a büntetőjogi felelősséget rögzíti arra az esetre, ha valaki a nukleáris létesítményekre irányadó hatósági szabályokat szegve – például engedély nélkül vagy a hatályos engedély kereteit átlépve – üzemeltet egy ilyen létesítményt.

Lényegében „keretbe foglalja” az Atv. előírásait: amit az Atv. tilt vagy szigorúan korlátoz az üzemeltetés, engedélyezés kapcsán, annak megszegése a Btk.-ban nyer büntetőjogi formát.

A Btk. 251. § a „nukleáris létesítmény” meghatározását az Atv.-re vezeti vissza. Az Atv. szerint ilyennek minősül:

• Atomerőmű, illetve más, elektromos áramot termelő reaktorok,
  
  
• Kutatatóreaktor, oktatóreaktor,
  
  
• Nukleáris fűtőelemeket feldolgozó üzem, dúsítóüzem,
  
  
• Radioaktív hulladékot tároló vagy feldolgozó létesítmények,
  
  
• Minden egyéb olyan üzem, ahol nukleáris üzemanyag felhasználására, tárolására, újrafeldolgozására kerül sor.
  

Tehát az a helyszín is ide tartozik, ahol bármilyen formában rendszeresen és engedélykötelesen nukleáris anyaggal dolgoznak, legyen az a fűtőelem dúsítása, hulladéktárolás vagy kísérleti kutatás.

Milyen engedélyek szükségesek?

Az Atv. és a kapcsolódó kormányrendeletek pontosan meghatározzák, milyen típusú engedély(eke)t kell beszerezni ahhoz, hogy egy nukleáris létesítményt:

• Létesítsünk (építsünk vagy bővítsünk),
  
  
• Üzembe helyezzünk,
  
  
• Üzemeltessünk a normál, tervezett üzemidőben,
  
  
• Tovább működtessünk az eredetileg tervezett üzemidő lejárta után,
  
  
• Karban tartsunk (a reaktorok üzemanyagcseréjétől kezdve a biztonsági rendszerek felülvizsgálatáig).
  

Ezen engedélyek kiadását és felügyeletét az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) koordinálja, bizonyos részfeladatok esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is részt vesz a folyamatban.

Bármely nukleáris tevékenység megkezdése előtt a hatóság vizsgálja a biztonsági, környezetvédelmi, sugárvédelmi szempontokat.

A bűncselekmény megvalósulása

A Btk. 251. § alapján bűncselekménynek minősül, ha:

• Engedély nélkül vagy
  
  
• Az engedély kereteit jelentősen túllépve
  

valaki nukleáris létesítményt üzemeltet. Az „engedély kereteit túllépő” üzemeltetésbe sok minden beletartozhat: például az elfogadott műszaki paramétereknél nagyobb teljesítményen futtatni a reaktort, biztonsági rendszereket kihagyni vagy lekapcsolni, esetleg az engedélyezett mennyiségnél több radioaktív anyagot tárolni.

A szándékosság akkor valósul meg, ha az üzemeltető tudatában van, hogy megsérti a hatóság által megszabott feltételeket, és mégis vállalja a kockázatot.

A bűncselekmény bárki által elkövethető (ún. közönséges bűncselekmény). Például:

• Az a cégvezető, aki – noha nincs teljes körű engedélye – mégis elkezdi működtetni a nukleáris üzemet,
  
  
• Az üzem felelős műszaki vezetője, aki tudatosan figyelmen kívül hagyja az engedélyben foglalt biztonsági előírásokat,
  
  
• Az a személy, aki belső szabályok kijátszásával nagyobb mennyiségű sugárzó anyagot használ fel, mint amire az OAH engedélyt adott.
  
  

Lehetséges, hogy az illető megszerzi a hivatalos engedélyeket, de csak formálisan, a valóságban jóval veszélyesebb tevékenységet végez, mint amit a hatóságnak bejelent.

Ez is kimerítheti a bűncselekményi tényállást, ha komoly mértékben eltér a hatóság által jóváhagyott feltételektől.

A nukleáris energia felhasználásának egyik alapvető rizikója, hogy a radioaktív anyagok már kis mennyiségben is súlyos sugárzási károkat okozhatnak, legyen szó életről, egészségről vagy környezeti szennyezésről.

A hatóság által előírt rendszeres ellenőrzésekkel, szigorú biztonsági protokollokkal minimalizálják a kockázatokat.

Ha ezt a rendszert valaki „önhatalmúlag” kikerüli, például engedély nélkül futtat egy reaktort, a legrosszabb esetben nukleáris baleset alakulhat ki, amelynek következményei nemzetközi szinten is jelentkezhetnek.

A nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §) bűncselekménye a nukleáris energiafelhasználás egyik legfőbb büntetőjogi garanciája Magyarországon.

Az engedélyköteles rendszert megerősítve védi a közérdeket és a lakosság biztonságát az atomenergiához kapcsolódó tevékenység felelőtlenségével, kalandor magatartásaival szemben.

Az Atv. részletes szabályozásával közösen biztosítja, hogy csak a hatóságilag ellenőrzött, felügyelt, a biztonsági előírásoknak megfelelő létesítmények működjenek, akár atomerőmű, akár egy kutatóreaktor vagy épp radioaktív hulladéktároló formájában.

A fent ismertetett tájékoztatás általános jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak.

Ha konkrét ügyben érintett, célszerű mielőbb felkeresni egy büntetőjogban, illetve nukleáris jogban jártas ügyvédet, aki a körülmények alapos ismeretében adhat személyre szabott iránymutatást.