Befolyás vásárlása

A közélet és a gazdaság törvényes rendjének fenntartása áll a szabályozás középpontjában.

A törvény tiltja a hivatalos személyek és a gazdálkodó szervezetek részére vagy érdekében eljáró személyek megvesztegetését, ugyanakkor nem terjed ki arra a helyzetre, amikor külföldi gazdálkodó szervezet érdekében végzett tevékenységről van szó.

Az aktív befolyás vásárlása során az elkövető ígéretet tesz vagy ténylegesen ad is valamilyen előnyt annak, aki azt állítja, hogy hivatalos ügyekre vagy gazdasági döntésekre hatni tud.

A 298. § (1) és (1a) bekezdése több módját is felsorolja ennek, például a közvetlen ígéretet vagy a közvetítőkön keresztül történő ráhatást.

Fontos, hogy a cselekmény már akkor befejezetté válik, amikor az előnyt valaki felajánlja, függetlenül attól, hogy a tényleges befolyásolás megvalósul-e.

A befolyás vásárlása immateriális bűncselekmény, vagyis nem szükséges, hogy az adott hivatalos eljárás ténylegesen folyamatban legyen, vagy hogy a vesztegetés sikerrel járjon.

Már a puszta ígéret elegendő a törvényi tényállás megvalósulásához.

Ez a szabályozás világosan mutatja, hogy a korrupcióra irányuló szándék önmagában is büntetendő, hiszen alááshatja a közbizalmat.

A törvény nem ír elő speciális alanyiságot, így bárki megvalósíthatja a bűncselekményt.

A passzív oldalon viszont olyan személy áll, aki befolyásolhat hivatalos tevékenységet, vagy legalábbis azt állítja magáról.

A szándékosság lényeges elem: az elkövető tudatosan és célzatosan kívánja elérni a hivatalos vagy gazdasági döntés befolyásolását.

A befolyás vásárlása olyan cselekmény, amelynek már a puszta kísérlete is veszélyezteti a köz- és gazdasági élet tisztaságát.

A törvény szigorúan bünteti azt, aki jogtalan előnnyel próbálja megszerezni vagy megerősíteni harmadik személy befolyását hivatalos eljárásokra vagy gazdasági döntésekre.

Ezzel párhuzamosan azonban lehetőséget kínál a felelősség csökkentésére is: aki még időben felfedi a saját szerepét, és segíti a hatóságok munkáját, mentesülhet a súlyos következmények alól.

A szabályozás célja így kettős: egyrészt visszatartó erővel bír a korrupcióval szemben, másrészt elősegíti a tisztességes eljárásokat a köz- és magánszférában egyaránt.