Teljesítményfokozó szerrel visszaélés

Bár a törvény kifejezetten sportteljesítmény fokozásához kapcsolja a tiltott szerekkel összefüggő cselekményeket, a szabályozás nemcsak a profi vagy amatőr versenyzők doppingját szankcionálja, hanem például a szabadidős testépítő körökben is megjelenő anabolikus vagy hormonális készítményekkel való visszaélést is. 

A doppinggal összefüggő tevékenységek a sport világában kezdtek elterjedni, azonban mára a hétköznapi testmozgás és a szabadidős testépítés területén is megjelentek. A jogalkotó célja kétféle társadalmi érdek védelme:

• A sport tisztasága: versenyek eredményeit ne befolyásolják tiltott vegyi anyagok, így is tiszteletben tartva a fair play elvét.
  
  
• Az emberek egészsége: a doppingolás gyakran jár súlyos, olykor visszafordíthatatlan egészségügyi kockázatokkal, különösen fiatal korban.
  

A Btk. 185. § (1)-(3) bekezdése nemcsak a professzionális versenyek résztvevőire fókuszál, hanem minden olyan személyre, aki tiltott teljesítményfokozó szereket előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy orvosi/állatorvosi vényen jogosulatlanul rendel. Ez a definíció magába foglalja:

• Azokat a személyeket, akik laboratóriumi körülmények között készítenek szteroidokat.
  
  
• A kiskereskedelmi forgalomba hozókat, például edzőtermi „dílereket” vagy online árusítókat.
  
  
• Orvosokat vagy állatorvosokat, akik szakmai indokoltság nélkül írnak fel a jogszabályban tiltott anyagokat.
  
  

A (5) bekezdés szerinti rábírásnál is ugyanez az elv: a 18. életévét betöltött elkövetőnek kell szándékosan rávennie a kiskorút, hogy doppingoljon.

Lényeges pont: a Btk. a forgalmazókat, előállítókat bünteti; a puszta önálló fogyasztás (azaz ha valaki kizárólag saját magán alkalmazza e szereket) önmagában nem büntetendő.

A magyar jogszabályok összhangban állnak a nemzetközi doppingellenes egyezményekkel, különösen az UNESCO 2005-ös konvenciójával.

A magyar szabályozás igazodik a nemzetközi normákhoz, így például a WADA (Világ Doppingellenes Ügynökség) listájához. Tiltott szerek közé tartoznak:

• Anabolikus szteroidok

• Peptid hormonok

• Növekedési faktorok

• Hormonantagonisták

Ezek mind a sportteljesítmény mesterséges növelését célozzák, ugyanakkor komoly egészségkárosító kockázatot is hordoznak.

A törvény négy fő magatartást sorol fel (185. § (1) bekezdés):

1. Előállítás: A szer gyártása vagy kémiai létrehozása.
   
   
2. Kínálás, átadás, forgalomba hozatal: A szereket a gyakorlatban forgalomba viszik, eladják vagy más módon értékesítik.
   
   
3. Jogosulatlan orvosi/állatorvosi vényen rendelés: Szakszerű indok nélkül, doppingcélzattal felírt készítmények.
   
   

E magatartások esetén nincs szükség arra, hogy testi károsodás vagy konkrét egészségügyi probléma bekövetkezzen. Már a puszta tény, hogy valaki elérhetővé teszi a tiltott szereket, kiváltja a büntetőjogi felelősséget.

Lényeges pont: a Btk. a forgalmazókat, előállítókat bünteti; a puszta önálló fogyasztás (azaz ha valaki kizárólag saját magán alkalmazza e szereket) önmagában nem büntetendő.

Alapeset (185. § (1)):

• Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a fent megjelölt cselekményeket követi el.
  

Minősített esetek:

1. Üzletszerűség, bűnszövetség (185. § (2)):
   
   
• Akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel nézhet szembe, aki doppingot rendszeres haszonszerzés érdekében (pl. hosszan tartó üzleti tevékenység részeként) vagy bűnszövetségben (összehangolt csoportban) terjeszt.
  
  
2. Kiskorú bevonása vagy általi elkövetés (185. § (3)):
   
   
• Két évtől nyolc évig terjedhet a szabadságvesztés, ha kiskorú személy jut a szerhez, vagy a felnőtt a kiskorút használja fel a dopping eladására, terjesztésére.
  

Igen, a Btk. (185. § (4)) szerint már az előkészület is vétségnek minősül, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ide tartozik például, ha valaki szerződéskötés útján vagy alapanyagok beszerzésével már megkezdi a tiltott szerek későbbi forgalmazásának előkészítését, de még nem indult meg a tényleges eladás.

A (5) bekezdés pedig szintén egy speciális helyzetet tárgyal: amikor 18 év feletti személy arra bír rá egy kiskorút, hogy használjon tiltott szert, vagy segítséget nyújt neki a használathoz (például beszerzi, beadja).

Ez a magatartás vétségként kerül büntetésre, legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel. A törvény külön kíván védeni minden fiatalkorút az ilyen „motiváló” vagy bátorító magatartásokkal szemben.

A jogalkotó álláspontja szerint a dopping alkalmazását (vagyis a puszta önfogyasztást) nem indokolt büntetni: ez ugyanis a felhasználó saját egészségét érinti, és a kriminális jelleg elsősorban a dopping széleskörű elterjedéséből adódik.

A felelősséget tehát arra helyezi, aki a piacot létrehozza vagy bővíti – különösképpen akkor, ha a szerekkel üzletszerűen kereskedik, vagy fiatalkorúakat is bevon a tevékenységébe.

A teljesítményfokozó szerrel visszaélés a dopping elleni küzdelem egyik kulcseleme a magyar büntetőjogban.

A Btk. nem a puszta fogyasztást, hanem a terjesztői (előállító, forgalmazó, átadó, vényen jogosulatlanul rendelő) magatartást ítéli el. A büntetési tételek emelkednek, ha a magatartás üzletszerű vagy bűnszövetségben zajlik, illetve ha kiskorúak is belekeverednek, akár fogyasztóként, akár közvetítőként, vagy rábírás, segítségnyújtás révén.

A törvény ezenfelül a megelőzést is célozza azzal, hogy az előkészület és a kiskorú rábírása maga is bűncselekménynek minősül.

Ezzel egyértelművé teszi, hogy a sportban és a testkultúrában sem kívánatos semmilyen olyan eszköz vagy gyakorlat, amely egyrészt veszélyezteti a sport tisztaságát, másrészt komolyan kockáztatja a sportolók (vagy fiatalok) egészségét.

A cikkben található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a személyre szabott jogi tanácsadást.

Minden konkrét eset más és más, ezért mindig érdemes szakemberhez fordulni.