Hivatali vesztegetés elfogadása

A hivatali vesztegetés elfogadása a korrupció egyik legklasszikusabb formája, amikor hivatalos személy – a saját hivatali pozíciójához kapcsolódóan – jogtalan előnyt kér vagy fogad el.

Ez a magatartás súlyosan rombolja a közélet tisztaságát és a hivatalos szervekbe vetett bizalmat, hiszen a társadalom elvárása az, hogy a hivatalos személyek kizárólag a jogszabályok és a közhatalmi érdek alapján hozzanak döntéseket, ne pedig egyéni haszonszerzés céljából.

A bűncselekmény speciális alanya a hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy, akinek hatásköre, feladatköre a közhatalom gyakorlásával, hatósági ügyek intézésével összefügg.

Ez kiterjedhet rendőri, közigazgatási, igazságügyi vagy más, jogszabály által hivatalos személynek minősített tevékenységekre is.

A passzív vesztegetés során a hivatalos személy a saját hivatali működésével kapcsolatban olyan előnyt kér vagy fogad el, amelyre nem lenne jogosult.

Ez lehet pénz, vagyontárgy, szolgáltatás, de akár nem vagyoni természetű juttatás is (például utazás, rendezvénybelépő, egyéb kedvezmények).

A jogtalan előnynek közvetlen vagy közvetett kapcsolatban kell állnia a hivatalos személy tevékenységével.

Ha nincs ilyen közhatalmi vagy hatósági ügyintézési kapocs, akkor más korrupciós bűncselekmény – például befolyással üzérkedés – valósulhat meg, nem pedig hivatali vesztegetés elfogadása.

1. Előny kérése
   A hivatalos személy egyértelműen jelzi az érintett félnek, hogy valamilyen ellentételezés fejében hajlandó a hivatali tevékenységével kapcsolatban „kedvezően” eljárni, netán eltekinteni egy intézkedéstől. A „kérés” lehet kifejezett vagy burkolt, de mindenképp befolyásolja a hivatalos ügyintézést.
   
   
2. Előny elfogadása
   Ha a hivatalos személynek felajánlanak valamilyen előnyt, és ő ezt akár szóban, akár ráutaló magatartással elfogadja, már önmagában megvalósul a tényállás. Büntetendő akkor is, ha a tényleges átadás még nem történt meg, csupán az ígéretet fogadja el.
   
   
3. Egyetértés harmadik személynek adott előnnyel
   A törvény azt is szankcionálja, amikor a hivatalos személy nem közvetlenül magának kéri vagy fogadja el 
4. az előnyt, hanem harmadik személy részére, és ezzel ő maga is egyetért. Ekkor is megvalósul a bűncselekmény, hiszen a hivatalos működés befolyásolásáért valósul meg a juttatás.

1. Alapeset (Btk. 294. § (1) bekezdés)
   A büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy jogtalan előnyt kér, elfogad vagy harmadik személynek juttatandó előnnyel egyetért.
   
   
2. Minősített eset vezető beosztású hivatalos személynél (Btk. 294. § (2) bekezdés)
   Ha a vesztegetést vezető beosztású hivatalos személy követi el, a büntetés már két évtől nyolc évig terjedhet.
   
   
3. További minősített esetek (Btk. 294. § (3) bekezdés)
   Ha a hivatalos személy a jogtalan előny fejében hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, akkor a büntetés az (1) bekezdésben meghatározott esetben kettőtől nyolc évig, a (2) bekezdés szerinti vezető beosztású hivatalos személynél öttől tíz évig terjedhet.
   
   
4. Külföldi hivatalos személy (Btk. 294. § (4) bekezdés)
   E szabály a nemzetközi egyezményekkel összhangban vonja büntetőjogi felelősségre azt a külföldi hivatalos személyt is, aki Magyarország területén valósítja meg a vesztegetés elfogadását.

A törvény lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére, illetve különös méltánylást érdemlő esetben a mellőzésére,ha a hivatalos személy a bűncselekményt még a hatóság tudomásra jutása előtt bejelenti, feltárja az elkövetés körülményeit, és az átvett előnyt (vagy annak ellenértékét) átadja a hatóságnak.

Ezt a kedvezményt azonban nem lehet alkalmazni, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el, vagy ha a vesztegetés az (1)-(2) bekezdés keretein túl az (3) bekezdésbe ütköző súlyosabb körülményekkel valósul meg (például kötelességszegésért cserébe).

A hivatali vesztegetés elfogadása kizárólag szándékosan valósulhat meg.

Az elkövetőnek tudnia kell, hogy a hivatalos ügyintézése vagy hatáskörének gyakorlása miatt kap előnyt, és ezt azért teszi, hogy a saját vagy mások hasznára jogellenesen befolyásolja a közhatalmi döntéseket.

A hivatali vesztegetés elfogadása aláássa a közbizalmat és sérti a közhatalom rendeltetésszerű működésének alapjait.

A törvény szigorúan lép fel azokkal a hivatalos személyekkel szemben, akik anyagi vagy más előnyért cserébe megsértik hivatali kötelességüket, túllépik hatáskörüket vagy visszaélnek a helyzetükkel.

Emellett kiemelt felelősség terheli a vezető beosztású hivatalos személyeket: esetükben a büntetőjogi szankció jóval súlyosabb.

A jogalkotó ugyanakkor lehetőséget nyújt a bűncselekmény feltárására még a hatósági tudomásszerzés előtt, így a hivatalos személy – ha felismeri a tévedését vagy jobb belátásra tér – a kapott előny átadásával és a bűncselekmény körülményeinek teljeskörű leleplezésével jelentős enyhítést, sőt akár a felelősség alóli mentesülést is kivívhat.