Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban

A vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban azon a társadalmi érdeken üt rést, amely a közélet tisztaságára, illetve a bírósági és hatósági eljárások törvényes rendjébe vetett közbizalomra irányul.

Az elkövető alapvető célja, hogy befolyásolja az eljárásban részt vevőt: ne gyakorolja törvényes jogait, vagy ne teljesítse kötelezettségeit.

Ezzel a magatartással nemcsak a korrupció problémája merül fel, hanem a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot és az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi hitet is komolyan veszélyezteti.

Minden olyan előny ide tartozhat (például pénz, ingatlan, egyéb vagyoni vagy akár nem vagyoni természetű kedvezmény), amely a másik fél jogkövető magatartásának meggyengítését, befolyásolását célozza.

Jogtalan előnyt azért ad vagy ígér valaki a bírósági vagy hatósági eljárásban részt vevő személynek, hogy az eljárási kötelezettségeit megszegje vagy jogait ne gyakorolja.

A bűncselekmény lényege az előny adásában vagy ígéretében áll.

Nem szükséges, hogy a másik fél ezt az előnyt valóban át is vegye, vagy hogy az ígéretet elfogadja – a megkísérelt befolyásolás önmagában befejezettnek minősíti a vesztegetést.

Az eljárási jogviszony általában akkor kezdődik, amikor a résztvevő hivatalos idézést vagy egyéb, joghatást keletkeztető iratot kap, ám a Btk. szerint a büntetőjogi felelősség már akkor megállapítható, ha a konkrét eljárás még nem indult meg, de azt a jövőben várhatóan megindítják (például valaki készül feljelentést tenni).

A bűncselekmény bárki által elkövethető. Nem feltétel, hogy az elkövető hivatalos személy legyen vagy speciális pozíciót töltsön be.

Elég, ha a vesztegető tisztességtelenül próbálja befolyásolni a másik személyt annak érdekében, hogy az bírósági vagy hatósági eljárásban ne gyakorolja jogait, vagy ne teljesítse kötelezettségeit.

A vesztegetés e speciális formája csak egyenes szándékkal követhető el: az elkövető kifejezetten arra irányuló célzattal adja vagy ígéri az előnyt, hogy a másik fél a törvényben meghatározott magatartást ne tanúsítsa.

A lényeg, hogy a vesztegető egyértelműen a jogellenes befolyásolásra törekszik.

 A Btk. 295. § (3) bekezdése lehetővé teszi az elkövető büntetésének korlátlan enyhítését vagy akár teljes mellőzését, amennyiben az elkövető a vesztegetést még azelőtt jelenti a hatóságnak, mielőtt az tudomására jutna, és a részleteket is feltárja.

Ezzel a törvényalkotó esélyt ad a bűncselekmény önkéntes leleplezésére, hogy idejében megakadályozza a teljes jogsérelem kialakulását, illetve elősegítse a korrupciós cselekmények felderítését.

A vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban a korrupció egyik különösen káros formája, mert közvetlenül beavatkozik az igazságszolgáltatás és egyéb hatósági eljárások hitelességébe.

A bűncselekmény elkövetéséhez elegendő a jogtalan előny ígérete, feltéve, hogy azt kifejezetten azért adják, hogy valaki elkerülje jogi kötelességeit vagy mellőzze a törvény adta jogait.

A tényállás már a befolyásolás puszta szándékával is befejeződik, és a törvény a cselekményt már azelőtt bünteti, mielőtt a passzív fél elfogadja az előnyt.

A Büntető Törvénykönyv a bejelentés esetére kedvezményeket nyújt, és ezzel ösztönzi az aktív vesztegetőket arra, hogy még időben lépve tárják fel a korrupciós folyamat részleteit, megelőzve egy esetleges eljárásban a még nagyobb jogsértést vagy igazságtalanságot.