Bélyeghamisítás

Magyarország az 1947-ben, 1950-ben és 1957-ben kelt nemzetközi postai egyezmények alapján határozta meg a bélyegek jogi fogalmát, amelyet az Egyetemes Postaegyezmény és a vonatkozó kormányrendeletek is részleteznek.

A bélyeghamisítás elleni védelem célja, hogy megóvja a postai forgalom biztonságát és a bélyegek iránti közbizalmat.

A postabélyegek a postai szolgáltatásokat nyújtó egyetemes postai rendszer által kibocsátott, a névértékre utaló jelzéssel ellátott bélyegek, melyeken szerepel a „Magyarország” felirat vagy annak idegen nyelvű megfelelője.

A postabélyeg fogalmát a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. tv. 2. § 27. pontja határozza meg.

A bélyeghamisítás szempontjából jelentősége lehet a posta díjbevételének, illetőleg a díjbevétel kiesésének. Ezért a törvény a bérmentesítést igazoló eszközöket is bélyegnek tekinti.

A bélyegek mellett a törvény olyan hatósági jegyeket is védelem alá von, mint az illetékbélyegek, a zárjegyek vagy a fémjel, melyek az adott termékek minőségének, mennyiségének és egyéb lényeges tulajdonságainak bizonyítására szolgálnak.

A bélyeghamisítás büntetendővé tétele a bélyegforgalom biztonságát és a bélyegek közhitelességébe vetett bizalmat hivatott védeni.

Ha hamis vagy meghamisított bélyeget hoznak forgalomba – azaz olyat, amely hivatalos bélyegnek tűnik, de nem felel meg a jogszabályok előírásainak –, az megtévesztő, csalárd magatartást jelent.

Ez aláássa a postai szolgáltatások megbízhatóságát, és negatívan befolyásolja az adó- és vámhatóságok által előírt szabályokat, hiszen az illetékbélyegek és zárjegyek szerepe fontos a fizetési kötelezettségek teljesítésében.

A bélyeghamisítás során az elkövető olyan cselekményeket hajt végre, amelyek során a bélyeget utánozza, meghamisítja vagy átalakítja, hogy az a hivatalos bélyegnek tűnjön.

Ez magában foglalhatja a bélyeg fizikai megváltoztatását, annak utánzását, valamint a hamis vagy meghamisított bélyeg megszerzését forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából.

A bélyeghamisítás büntetése függ a cselekmény súlyosságától. Ha az elkövetés különösen nagy vagy meghaladó értékű bélyegekre irányul, illetve, ha azt bűnszövetségben követik el, az súlyosabb büntetést von maga után – akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel.

A bélyeghamisítás büntetőjogi szabályozása a bélyegforgalom biztonságának és a közhitelesség védelmének fenntartását szolgálja.

A Btk. 391. § meghatározza, hogy csak olyan bélyeget lehet hamisnak tekinteni, amelyet a kibocsátást szabályozó jogszabályok előírásainak megsértésével állítottak elő.

Az elkövető magatartása magában foglalja a bélyeg utánzását, meghamisítását vagy a hamisított példány megszerzését forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából.