Pénzhamisítás elősegítése a büntetőjogban

A Btk. 390. § kimondja, hogy ha valaki olyan anyagokat, eszközöket vagy szoftvereket szerez, állít elő vagy juttat el, amelyek a hamis pénz gyártásához szükségesek, azt külön bűncselekményként kell kezelni.

Ezt a szabályozást azért vezették be, mert az ilyen előkészítő lépések nélkül a hamisítási folyamat nem valósulhatna meg, így nemcsak maga a pénzhamisítás, hanem ezen cselekmények is veszélyt jelenthetnek.

Pénzhamisítás elősegítése alatt azt értjük, amikor valaki nem maga a hamis pénz előállítását végzi el, hanem azokat az előkészítő lépéseket teszi meg, amelyek nélkül a hamisítás nem lenne lehetséges. Ilyen tevékenységek lehetnek például:

• Speciális papírok, nyomdagépek, másológépek, klisék beszerzése, vagy előállítása
• Az ilyen eszközöket vagy anyagokat gyártó számítógépes programok elkészítése, megszerzése, átadása vagy forgalomba hozatala

Ezeket a tevékenységeket büntetendőnek tekintik, ha az elkövető célja a pénzhamisítás elindítása, még akkor is, ha maga a hamis pénz elkészítése később nem valósul meg.

A büntetőjog szerint bármilyen bűncselekmény előkészülete akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető célja a cselekmény végrehajtása.

Ha valaki kizárólag a hamisításhoz szükséges eszközöket, anyagokat vagy programokat szerzi be, de nem szándékozik ténylegesen hamis pénzt előállítani, azt nem feltétlenül minősítik pénzhamisítás elősegítésének.

Azonban, ha az illető tudatosan, a pénzhamisítás előkészítésére irányulóan jár el – például folyamatosan biztosítja a szükséges anyagokat vagy együttműködik olyan csoportokkal, akik hamisítanak –, akkor a törvény szerint ez büntetendő cselekménynek számít.

Az elősegítés akkor jön létre, ha az elkövető:

• Beszerzi, vagy elkészíti a hamis pénz előállításához szükséges anyagokat
• Átadja, elfogadja vagy tartja ezeket az eszközöket
• Behozza az országba, onnan kiviszi, vagy forgalomba hozza őket

Ezeket a lépéseket együttesen értékelik, és az elkövetési magatartás tanúsítása esetén a cselekmény befejezetté válik. Ha csak megkezdődik ez a folyamat, már kísérletnek minősül, és az is büntetendő.

A pénzhamisítás elősegítésénél kulcsfontosságú, hogy az elkövető tudatában legyen annak, hogy a magatartása a hamis pénz előállításához vezethet.

Azaz szándékosan, tudatosan kell cselekednie, hogy a cselekmény elősegítésnek minősülhessen.

Ha az elkövető tudja, hogy az általa beszerzett vagy előállított anyagokat mások hamis pénz készítésére használják, és mégis folytatja a tevékenységet, az a bűncselekmény elkövetését jelenti.

A Btk. 390. § (2) bekezdése szerint a pénzhamisítás elősegítése súlyosabban minősül, ha azt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Ezeknél a szervezett, átgondolt cselekményeknél a társadalmi veszély mértéke magasabb, ezért a büntetési tételek is szigorúbbak.

Összességében a pénzhamisítás elősegítése azokra a lépésekre vonatkozik, amelyek a hamis pénz előállításához szükséges anyagok, eszközök vagy szoftverek beszerzésére és forgalomba hozatalára irányulnak.

Bár a pénzhamisítás előkészülete már a Btk. 389. § (3) bekezdése alapján büntetendő, az olyan esetek, amikor az elkövető kizárólag a hamisításhoz szükséges segédanyagokra összpontosít, külön szabályozás alá esnek.

A törvény célja, hogy megakadályozza a pénzhamisítás megkönnyítését, védve ezáltal a pénzügyi rendszer integritását és a törvényes fizetőeszközökbe vetett bizalmat.