Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése

A Btk. 394. § célja, hogy megakadályozza azt, amikor valaki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagokat, eszközöket, berendezéseket vagy szoftvereket előállítja, megszerzi, tartja, átadja, vagy forgalomba hozza – azaz elősegíti a hamisítás megvalósítását –, még akkor is, ha maga az eszköz hamisítása nem valósul meg.

Ennek a bűncselekménynek a célja ugyanaz, mint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának esetén: a pénzforgalom biztonságának és a számlatulajdonosok, valamint a pénzügyi intézmények érdekeinek védelme.

Itt azonban a törvény azt kívánja elérni, hogy senki se tudjon olyan segédanyagokat előállítani vagy forgalomba hozni, amelyek elősegíthetik a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítását.

A bűncselekmény elkövetése azt jelenti, hogy az elkövető olyan tevékenységet folytat, amelynek célja a hamisítás előkészítése. Ez magában foglalja:

• Az anyagok, eszközök, berendezések vagy szoftverek elkészítését vagy megszerzését,
• Ezek birtoklását vagy átadását,
• Esetleg az ország területére behozatalát, onnan kivitelét vagy átszállítását.

Nem arról van szó, hogy az elkövető maga végrehajtja a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz tényleges hamisítását, hanem csak arról, hogy előkészítő lépéseket tesz annak érdekében, hogy azt később meg tudja valósítani.

A törvény szerint a bűncselekmény befejezetté válik, ha az elkövetési magatartás teljeskörűen megvalósul – vagyis az összes szükséges lépést megtette.

Ha azonban csak megkezdődnek ezek a lépések, azt kísérletként kezelik, amely szintén büntetendő, bár enyhébb szankciókkal járhat.

Bárki, aki az előírt tevékenységet – azaz a hamisítás elősegítéséhez szükséges anyagok, eszközök stb. előállítását, megszerzését, tartását vagy forgalomba hozatalát végzi – tettesnek minősülhet.

A bűncselekmény szándékosságán alapul, tehát az elkövetőnek tudnia kell, hogy cselekményével a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítását segíti elő.

Fontos azonban, hogy az elkövető célja nem az, hogy közvetlenül maga hamisítsa az eszközt, mert abban az esetben a Btk. 392. § szerinti szabályok lennének alkalmazandóak.

Ebben a szabályozásban csak az a szándék büntetendő, amely kizárólag a hamisításhoz szükséges eszközök előállítására, megszerzésére irányul.

A Btk. 394. § (2) bekezdése szerint, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, a büntetés akár három év szabadságvesztéssel is járhat.

A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése olyan bűncselekmény, amely a pénzügyi tranzakciók biztonságának és a számlatulajdonosok, illetve a pénzügyi intézmények érdekeinek védelmét szolgálja.

Az elkövető tevékenysége – legyen az az anyagok előállítása, megszerzése, tartása vagy forgalomba hozatala – már büntetendő, ha célja a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése.

A szabályozás hangsúlyozza, hogy az előkészületi lépések önállóan is bűncselekménynek minősülnek, és különösen a szervezett, üzletszerű elkövetés esetén a büntetés súlyosbodik.