Bűncselekmény elkövetésével vádolják?

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása a büntetőjogban

A modern pénzügyi rendszer egyik alapköve a készpénz helyettesítésére szolgáló fizetési eszközök – például bankkártyák, csekkek, utazási csekkek, váltók és egyéb, törvényben meghatározott utalványok – biztonságos forgalma.

A Btk. 392. § célja, hogy megvédje ezen eszközök forgalmát és a pénzforgalom egészének integritását, hiszen a hamisításuk komoly károkat okozhat a pénzügyi intézményeknek és a gazdasági rendszer egészének bizalmát is aláássa.

A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása Btk. szerinti törvényi tényállása

Paragrafus jel
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása Btk. 392. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása Btk. 392.§ törvényi tényállása

A védett jogi tárgy

Azok a tényállások, amelyek a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök védelmét szolgálják, nem csupán a bankkártyák, a csekkek és a váltók, hanem a különféle elektronikus pénzeszközök és a törvényben meghatározott utalványok felhasználásával elkövetett visszaélésekkel szemben is oltalmat nyújtanak, függetlenül attól, hogy az adott eszközt pénzügyi intézmény vagy más szervezet bocsátotta ki.

A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalma

A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett.

Az elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetése többféle módon valósulhat meg:

  • Meghamisítás: Az eredetileg szabályosan kibocsátott fizetési eszköz utólagos, jogosulatlan megváltoztatása. Ilyen esetben az elkövető módosítja a készülék vagy dokumentum tartalmát, így az eredetivel megegyezőnek tűnik, ám a biztonsági elemek – például az aláírás, kód vagy más védelmi mechanizmus – megsérülnek.
  • Hamis készítés: Új, hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz előállítása úgy, hogy annak megjelenése és biztonsági elemei pontosan az eredeti dokumentumot idézik, azonban a kibocsátó hivatalos nyilatkozatát nem tartalmazza.
  • Adatok rögzítése: Az elektronikus eszközök esetében a biztonsági adatok – például a hozzáférési kódok vagy egyéb titkosított elemek – technikai eszközökkel történő jogosulatlan lemásolása, az úgynevezett „klónozás” is a hamisítás részét képezi.

Ezek a cselekmények egyaránt bűncselekménynek minősülnek, ha az elkövető szándékosan, a készpénz-helyettesítő fizetési funkció megtévesztő módosítására irányulóan jár el.

Bűnösség és célzat

A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása szándékos bűncselekmény, amely kizárólag a felhasználás céljával, azaz a fizetési funkció megtévesztésével valósul meg.

A bűncselekmény elkövetéséhez elengedhetetlen, hogy az elkövető tudatában legyen annak, hogy tevékenysége a pénzügyi intézmények kárára és a pénzforgalom biztonságának megsértésére irányul.

Ha például valaki tudatosan módosítja egy bankkártya vagy csekk biztonsági adatait, azzal előidézheti, hogy a dokumentumot jogosulatlanul használják fel, így súlyos károkat okozva a kibocsátó intézménynek.

Előkészületek és stádiumok

Bár a bűncselekmény befejezetté válik, amikor a hamisított készpénz-helyettesítő eszközt előállítják és azt felhasználják, az előkészületi szakasz – például a szükséges anyagok beszerzése, a technológiai megoldások kidolgozása, illetve a szervezett előkészületi tevékenységek – szintén büntetendőek.

Az előkészületek gyakran "iparszerű" vállalkozások keretében történnek, ahol a hamisításra irányuló cselekmény megszervezett formában valósul meg, ami magasabb büntetési tételeket eredményezhet.

Rendbeliség és kísérleti szakasz

A bűncselekmény rendbelisége – azaz az előállított hamis vagy hamisított eszközök mennyisége – meghatározza a büntetés súlyosságát.

Ha egy elkövető több alkalommal, folyamatosan hamisítja meg a készpénz-helyettesítő eszközöket, az folytatólagos bűncselekményként kezelhető.

Ha a hamisítási folyamat megkezdése ellenére a kész termék nem jön létre, azt kísérletként minősítik, mely szintén büntetendő, bár enyhébb szankciók vonatkoznak rá.

Minősített esetek

A törvény különbséget tesz az egyszeri, kisebb értékű hamisítások és a szervezett, nagyobb értékű, iparszerű hamisítások között.

Ha az elkövetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen hajtják végre, a büntetés akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat.

Összegzés

A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása célja, hogy megvédje a nem készpénzes fizetési eszközök forgalmát, ezáltal biztosítva a pénzügyi rendszer megbízhatóságát és a hitelintézetek, valamint egyéb gazdálkodó szervezetek érdekeit.

A bűncselekmény elkövetéséhez elengedhetetlen, hogy az elkövető szándékosan, a fizetési funkció megtévesztésére irányulóan járjon el, és az előkészületi lépések is büntetendőek, ha a hamisítás megszervezett formában történik.

Összességében a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása elleni jogi védelem biztosítja, hogy a pénzügyi rendszer ne váljon a csalás és visszaélés eszközévé, megőrizve a közbizalmat és a gazdasági stabilitást.

A törvény szigorú előírásai és a minősített esetekre vonatkozó szankciók révén elérhető, hogy az ilyen típusú bűncselekmények ne csak egyedi esetekként, hanem szervezett, iparszerű formában is hatékonyan szankcionálhatók legyenek.

dr. Lőrik József
dr. Lőrik József
Büntetőjogra szakosodott védőügyvéd, 20+ éves gyakorlati tapasztalattal, 2000 feletti lezárt üggyel.
dr. Lőrik József önéletrajz
Büntető ügyvédet keres?