A bűnszervezetben részvétel

A bűnszervezetben részvétel büntetendővé tétele a szervezett bűnözés elleni fellépés egyik legfontosabb jogi eszköze.

A Btk. 459. § (1) bekezdésének 1. pontja szerint bűnszervezetnek minősül az a legalább három főből álló, hosszabb időre hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmények elkövetése.

Tehát nem elég, hogy többen szövetkeznek, a szervezettség, a hierarchia és az elkövetendő bűncselekmények súlyos büntetési tétele is kiemelt szerepet kap.

A hierarchikus felépítés azt jelenti, hogy a tagoknak jól elkülönülő feladataik vannak, a konspiráció pedig titkos, nehezen feltárható működési módot jelez.

A bűnszervezetben részvétel bűntettét a Btk. 321. § (1) bekezdése határozza meg. E szerint büntetendő, aki

• bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív,
  
  
• erre ajánlkozik vagy vállalkozik,
  
  
• a közös elkövetésben megállapodik,
  
  
• továbbá aki az elkövetés elősegítése céljából a szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja,
  
  
• vagy a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja.
  
  

A fentiekből látható, hogy a törvény többféle magatartást is büntetni rendel, már akkor is, ha előkészületi fázisról van szó.

A jogalkotó célja, hogy ne csak a konkrét bűncselekmény végrehajtása, hanem a szerveződés, az együttműködés kialakulása is megelőzhető, visszaszorítható legyen.

A törvény logikájából következik, hogy tettesként elsősorban a szervezeten kívülálló személy kerül szóba, aki vagy újonnan csatlakozik, vagy kívülről támogatja a már működő bűnszervezet tevékenységét.

Ha a személy már eleve tagja a bűnszervezetnek, és a közös cél elkövetésével járul hozzá a bűncselekményhez, akkor az ötévi vagy súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményért a bűnszervezetben elkövetés minősítő körülménye miatt felel a Btk. egyéb rendelkezései szerint.

A 321. § (1) bekezdésében szereplő cselekmények kizárólag szándékosan valósíthatók meg, mégpedig egyenes szándékkal (dolus directus).

Ennek keretében az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a szervezet ötévi vagy ennél hosszabb szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmények elkövetésére jött létre, és a saját tevékenységével ezt a működést segíti elő.

Amennyiben valaki csak gondatlanságból nyújt segítséget (például nem tudja, hogy a csoport bűncselekményekre készül), a bűnszervezetben részvétel tényállása nem állapítható meg.

A Btk. 321. § (2) bekezdése egy olyan lehetőséget ad, amely szerint a bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető az a személy, aki a bűncselekményt, mielőtt a hatóság tudomására jutott volna, bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Ezzel arra motiválják a résztvevőket, hogy még a végrehajtás előtt segítsék a hatóságot a szervezet felderítésében.

A rendelkezés azonban szigorú: csak akkor alkalmazható, ha az elkövető valóban teljes körűen feltárja a bűnszervezet működésének lényeges vonatkozásait.

A bűnszervezetben részvétel bűntettével a jogalkotó a szervezett bűnözés kialakulását és működését már a kezdeti stádiumban igyekszik megakadályozni.

Akár a felhívás vagy az ajánlkozás, akár a bűnszervezet támogatása is büntetendő lehet, hiszen egy ilyen csoport működése összehasonlíthatatlanul nagyobb veszélyt jelent a közrendre, a vagyoni értékekre és az emberek testi épségére, mint az egyéni bűnelkövetés.

A törvény ezzel egyrészt hatékony eszközt nyújt a nyomozó hatóságok számára a megelőzéshez és a felderítéshez, másrészt világos keretet ad, hogy milyen feltételek mellett mentesülhet a résztvevő a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

A szervezet működésének pontos megismerése ugyanis kulcsfontosságú lehet a további, súlyos bűncselekmények bekövetkeztének megelőzésében.